1843-1844 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1843 / 6. ülés
42 VI. ülés naplója. Junius 20-án 1843. A' KK. és Magyarországgal vannak összekötve, választassanak el; ez némeHyekre nézve meg is történt, mit csak a RR. táblája köyet urnak megnyugtatásául mondok; egyébiránt ha a’ tek. KK. és RR. abban maradnak meg, hogy a’ parbizólevelei- <iumokban, Kővár vidékét kivéve, miután Ugocsa megyének tisztelt követe a' dolgot hitelesen előadta, — kfniéseVhi-a’ megidézés történjék meg, valamint a’ többi követek által meg nem jelent megyékre nézve is, — e’ szerzlfme'SéTkezet igy maradna: „Zala, Gömör, Zaránd, Kraszna, Közép-Szolnok megyék, azonkívül a’ vágujhelyi Srendeil vá-**prépost* ’stb.; és igy ennek következtében elolvashatnók a’javaslatot. Kővár vidékére nézve teendő felirat— len^riretett'*,an *s ’ 1,1 in( látom, megegyeznek a' tek. KK. és RR. határozatija- Tolna megye követe Perez el Móricz: Teines megye tisztelt követének azon nyilatkoza- V a° ' tára, miszerint ő nem kíván senkit elismerni a’ magyar törvényhozó test tagjául, ki idegen országgal szövetségben áll, vagy külföldi akárminő hivataloskodást visel, — az elnök ő exjának tett kijelentése sem nyugtat meg e’ részben , mert épen azért, mivel e’ sérelem régi, igen sajnos, hogy az a’kormány által még mindeddig meg nem szüntetett. Kővár vidékére nézve azon föltételt kívánom bizonyosan tudni: valljon Ugocsa hitelesen jelentette e, hogy Kővár vidéke ő cs. kir. felsége által e'jelen országgyűlésre meg nem hivatott? — ha hitelesen jelentetett Ugocsa vármegye részéről: akkor megnyugszom abban, hogy Kővár vidéke meg ne idéztessék. Pest megye követe gróf Ráday Gedeon: Temes megye tisztelt követe épen megyém utasítása szellemében szólott, miszerint csak azt lehet magyarnak tartani, ki más nemzetnek nem lekötelezettje , és igy a’ törvényhozás testületében külső országban hivataloskodó egyén helyet nem foglalhat. Elnök ö nagyméltósága azon előadására, miképen ez már régi sérelem, azt jegyzem meg: hogy épen az erősít Temes előadásának pártolásában; ám mivel régi sérelem, itt az ideje tehát, hogy azt szőnyegre hozzuk. és törvény által mondjuk ki: miszerint idegen hatalomnak lekötelezettje törvényhozásunkban részt nem vehet, ’s országgyűlésünkön helyet nem foglalhat. Csongrád megye követe Klauzál Gábor: Miután ez olly sérelme az országnak, mellyet a’ nemzet több ízben megszüntetni sürgetett: azt hiszem, hogy az e’ részbeni előadás következtében általános a’ vélekedés és közös a’ fájdalom, hogy ezen sérelem mindeddig nem orvosoltatott, óhajtják is a‘ tek. KK. és RR. annak minélelöbbi megszüntetését. Mi illeti elnök ő nagyméltóságának magyarországi vármegyékre nézve tett észrevételeit: mi is sajnáljuk, hogy azon megyék követeik által meg nem jelentek, tudjuk annak okait is, és szinte fájlaljuk; de azt hiszszük, hogy azon okok fejtegetése és annak megmutatása: valljon az akarat hiánya vagy a’ lehetetlenség esete forog e fen? — a’perben lesz kifejthető; azért a’ szerkezet megtartására szavazok. Vas megye követe Békássy Imre: Szent-Gotthard apátság megyém kebelében lévén, annak a’ szentkereszti apátságtóli elválasztását megyém több ízben sürgette, és azért utasításom szerint bátor vagyok most is előterjeszteni: hogy ezen sérelem szüntessék meg. — Mi az apátnak nemzetiségét illeti: arra nézve jelentem , hogy születésére nézve Vas megyéből eredeti légyen, rozsnyói Nádori itélőmester Széli Imre olvassa a’ KK. és RRnek izenetét, a’ rozsnyói káptalan , Za- ZaiaPGöm r ’ ^ömör, Zaránd , Kraszna , Közép-Szolnok megyék , és Kővár vidéke követeinek , és a’ vágujhelyi ’s Zaránd, hatvani prépostok, és telki, lekéri, muraszombati és szentgotthárdi apátoknak meg-nem-jelenése tárzép-Szoinok gyában tett határozatokra, ö cs. kir. főherczegségéhez az ország nádorához,—melly az országgyűlési iratok Kfrváfvidé- közt 13. szám alatt találtatik. ke követei- Elnök: Csak arra nézve van észrevételem, miszerint az mondatik: „mi iránt ő cs. kir. főherczegvágujhelyi ’s ségét mint országgyűlésnek elnökét tisztelettel tudósítani kívánják.“ Nem tudom, tek. KK. és RR! nem volhatvani pré- ' . , . . , postok, és na e szükséges, hogy mi nem csak ő cs. kir. főherczegségét, hanem egyszersmind a r o-RRet is ez iránt murószom- tudósítanék? Méltóztassanak okaimat meghallgatni. Ha Magyarországnak jus publicumát veszem: én Mahgotthardi" gyarorf>zágban két táblát nem ismerek, Magyarországnak csak egy országgyűlési táblája van , és hogy az apátoknak mikor lett kettővé, azt a’ tek. KK. és RR. szinte tudják: a’ mi itt történik, és a’ mik ott a’ másik teremben meg-nem- , J ’ ’ f . jelenése tár-történnék , bennünket sok tekintetben érdekelnek ; — sokat nem kívánok e’tárgyban szólam; de hogy az g'őrs".irat. igy van, mutatja: mikép egy elnökség alatt gyakran egy terembe jövünk össze, — szóval: jus publicumunk szerint a’két táblát egy testületnek tekinthetni, melly csak két házban tartja tanácskozásait. — Es kérdem : nem lesz e annak káros következménye jövendőre , hogy mi magunkról látszhatólag ugyan nagyobb szabadsággal rendelkezünk, és nem engedjük, hogy dolgainkba a’másik tábla is beszólhasson? — ám ha szükségesnek vélnék, mi is belé akarnánk szólani azokba, mik ott történnek; — az illy elkiilönözések — hazafiui érzésből mondom — gyakran nem vezetnek jóra. — Utójára támadhat egy középtestület, melly köztünk és a’ fejedelem között álland; a’ dolog nagy figyelmű, ’s nem akarok mélyebben belé ereszkedni; de megvallom, hogy bejelenteném a’ Fő-RRnek is, mint ö cs. kir. főherczegségének, — annál inkább, mivel a’KK. és RR. Nógrád megye előadása következtében némelly mágnások meg-nem-hivatása iránt az izenetet egyszersmind a’ Fő-RRhez is intézék. Tolna megye követe Bezerédy István: Elismerem ugyan, hogy vannak tárgyak, melylyek ámbár közvetlen ezen táblára tartoznak, mégis a’Fő-RRnek hozzájárulását igénylik és föltételezik: de a'jelen állapotot természeténél fogva ollyannak nézem, melly csak ezen táblának külön rendelkezésétől függ, miután tulajdonképen annak csak politiájához tartozik. Emlékeztetem nagyméltóságodat példákra, és e’ részben a’ legujabbat említem, melly 1833-ban történt: midőn az actio elrendeltetett, azt a’képviseleti
