1843-1844 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1843 / 17. ülés
Törvénvia- Elnök: Minden igazságos kívánatnak szívesen engedek, — megvallom, két országgyűlésen vagyok :aara,#nvefv elnök, {Ilyenekkel soha nem szoktam - t. i. az ülés eleresztése vagy megtartásával - bizonyos czélokat es nemzeti- összekötni. általánosan lnvatkozhatom , hogy az soha sem volt szokásom (eljen!). Ha a törvényjavaslatot ban. szakaszonkint akarnék fölvenni, és azokra észrevételt tenni: az bizonyosan hosszabb időt kívánna; de macára a’ dologra nézve most is ki lehet mondani a’ végzést, miután csaknem mindnyájan nyilatkoztak a' t. KK. és HR. közül, és azok, kik nem szólották, úgy látszik, az izenet mellett maradnak: Így tehát a’ végzést kimondhatom.’ — Először is azon javaslatot tevém a’ t. KKnak és RRnek, hogy a 7-ik § maradjon ki, vagy pedig módosittassék; a’ t. KK. és RR. ezen javaslatomat el nem fogadták. — Ugyszinte Szerém megye követének* azon kivánata, hogy Szerém, Pozsega, Yerőcze vármegyékre, úgy Fiúméra és Buccarira nézve valami határidő tétessék, el nem fogadtatott.—Zemplén megye tisztelt követe a’ 3-ik § iránt tett módosítást t. i. hogy ott történjék az oktatás az elemi iskolákban magyar nyelven, hol tisztán és egyedül a magyar nyelv uralkodik; ott pedig, hol tisztán más nyelvek vannak , az elemi oktatás ne legyen egyedül ’s kizárólag magyar nyelven; erre nézve szinte nem volt többség. — Volt még két rendbeli módositás: egyik U°-ocsa megye tisztelt követéé, miszerint hozzá tétetni kívánta ezen szavakat: „egyházi, polgári és katonai“. A' másik Torontálé, ki azt mondá: hogy ne általánosságban tétessék a’ törvény, hanem részletesen. Ha e’ két rendbeli indítványnak, melly egymással egészen öszliangzásban nincs, pártolóit összevenném is: még akkor sem teszik a többséget; ’s igy utójára is csak azt mondhatom végzésül: hogy az elvekre nézve megmarad az izenet. — Egyébiránt szakaszonkinti fölvétele a’ törvényjavaslatnak a‘ további ülésre marad. Ezzel az ülésnek vége lön. jgg XVII. ülés naplója. Julius 7-én 1843. XVII. ORSZÁtiOS ÜLÉS A’ TEK. KAROKNÁL ÉS RENDEKNÉL. Julius 7-én 1843. reggeli 10 órakor. Tárgy: Választmány neveztetik a’ inéit. Fö-RRhez az előleges sérelmek és k. kir. előadások tárgyában a’t. RRtől a’ mélt. Fö-RRhez átküldött 2-ik izenet visszakérésére a’ végett, hogy abban a’ f. li. 5-kén költ k. kir. leirathoz képest módositás tétessék; ’s a' visszaküldött izenet kerületi ülésre utasittatik. neveztetik^'' Elnök: Fogjunk a’ magyar nyelvnek pontonkinti fölvételéhez. RRhez! Fu Bihar megye követe Beöthy Ödön: Mielőtt a’ tegnapi tanácskozás alatt volt tárgynak folytatásába fognánk, mellyben különben is a’ dolog lényegére nézve semmi változás nem történt, úgy hogy egyedül csak stylaris észrevételek maradtak a’ mai napra: szükségesnek vélem mindenek előtt, hogy választmány neveztessék ki, melly nádor ö fenségét és a’ mélt. Fö-RRet felszólítsa az iránt, hogy az alapválasz-felirást, mellyet a’ történt változtatásokkal a’ mélt. Fő-RRnek álküldöttünk, hozzánk visszaadni szíveskedjenek; mert a tegnapi napon kihirdetett k. leirat, mind tartalmára, mind lényegére nézve — melly iránt teendő észrevételeimet fentartoin — olly természetű, hogy annál fogva az alap-felírásban lényeges változtatást kell tennünk; s én mindaddig, inig a- t. KK. és RR. ezen érkezett resolutio felett tanácskozni nem fognak, az alap-feliratot érvényesnek nem látom; annálfogva tisztelettel felszólítom elnök ő nagyméltóságát . méltóztassék kebelünkből választmányt kinevezni, melly az izenetnek általam javaslóit visszakozásában eljárjon, hogy azt újra tanácskozás alá vekessük (helyes!).
