1843-1844 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844

1843 / 16. ülés

156

XVI. ülés naplója. Julius 6-án 1843.

gyár nve es nemzeti- , seg largra- 1 ban. fel

e az vasása

Törvénvj*- óhajtásunk czélja eléretni fog, miszerint fel fog olvastatni egy királyi leirat oily tárgyban, mellytől függ, vaslat a'ina- ,g meUy föItételezi az ország nyugodalmát, vagy nyugtalanságát; és t. KK. és RR! mit haliánk? —Nem akatárgynak érdemébe bocsátkozni, — arra most idő nincsen; hanem megvallom, minő érzetet költött keblemben , annak világos tanúsága azon némaság, mellyel fogadtatott ezen királyi leiratnak felol■ azt hiszem . hogy bár minden állapotban kötelesek vagyunk e' haza javán munkálkodni, akaratunk pedig most sem kisebb, mint más alkalmaknál: de nem csak akarat, hanem képessége a’ szívnek és léleknek is megkivántatik, és az, ki ezen ügyben lelkesen érdekelve érzi magát, ’s a’ ki meg tudja érteni fontosságát annak , mit hallottunk , — lehetetlen , hogy ezen pillanatban nyugott lehessen; mert ha valaminek tárgyalásához , úgy épen a’ magyar nyelv fölötti értekezéshez megkivántatik, hogy a’ t. KK. és RR. leghiggadtabb állapotban legyenek; most pedig, midőn akár jobbra tekintek egy részről, akár másfelől a’political nézeteket veszem figyelembe, pártolnom kell Tolna megye tisztelt követének indítványát, miszerint nyilatkoztassák ki: hogy a’ t. KK. és RR. ezen királyi resolutiónak következtében kénytelenek a' tanácskozásokat egyedül és előlegesen ezen tárgyra irányozni, és a’ magyar nyelv dolgához tovább szólani ez úttal nem akarnak.

Csanád megye követe Bánhidy Albert: A’ magyar nyelvről tovább szólani nem kívánván, — ebben küldőimnek nézetét követtársam eléggé kifejtette; de méltánylom Tolna vármegye tisztelt követének indítványát , mellyet azon benyomásra nézve felhozott^ minőt bennünk az imint felolvasott kir. leirat gerjesztett, midőn a’ nemzetnek reménye minden oldalról megcsalatik. Nem szándékom most ezen királyi leiratot fejtegetni, hanem most egyenesen csak Tolna megye tisztelt követének indítványát pártolom, és kérem elnök ő nagyméltóságát: ne méltóztassék addig országos ülést tartani, mig e’ vallásbeli tárgyban uj végzés nem készül.

Arad megye követe Török Gábor: A’ magyar nyelv tárgya a’ kerületi ülésben négy ízben fordult már elő, és most két nap tanácskozunk felette országos ülésben, és a' mint észrevettem a' kijelentések szerint, az előterjesztett törvényczikk feletti megállapodás még teljességgel nincs úgy , hogy azt bevégzettnek mondhatnék. Rly fontos tárgyban, melly nem egyébből áll, mint mindnyájunknak hő pártolásából, ha minden ingerültség nélkül már olly állapotba jöttünk, hogy illy hosszú idő alatt sem tudánk megegyezni : most tehát annál kevesebbé fogunk megállapodni, miután egy olly királyi leirat olvastatott fel, melly küldőink óhajtását nem fejezi ki; és igy Tolna megye tisztelt követével egyetértek.

Bihar megye követe Beöthy Ödön: Felfogásom szerint mit érzek ezen királyi leiratról, mit nem, — mit érzek ezen tárgyra nézve, mit nem, — mit foglal ez magában, mit nem, — az iránt vitatkozni nem fogok; viseltetem e’ tárgy iránt hő kebellel, vagy sem, — e’ felett sem kívánok szólani; ítéljen erről a’ jövendő. Azonban nyíltan kijelentem, hogy nincs olly eset, melly által kedélyem annyira megzavartathatnék, hogy tanácskozni ne tudnék; mert az vagyok ma, a’ki tegnap voltam, és igy tudok tanácskozni a' tárgy felett. Ila ezen tárgy tanácskozás alá fog jőni: úgy hiszem, senkitől elmaradni nem fogok , és meggyőződésemet úgy fogom kimondani, mint azt e’ tárgynak méltósága megkívánja. Engedelmet kérek! hol fogunk állani, ha azért, mivel kedélyeink felingeriilve vannak, és mert forró reményeink meghiúsultak a’ felolvasott királyi válasz által, — nem tanácskozhatunk? — Megvallom, annak foglalatát nem vártam, ámbár jót nem reménylettem soha, mert tudtam, hogy e'kérdésben jót várni egy könnyen nem lehet; hanem kívántam a’ kormány iránti ingerültséget mindenképen elmellőzni, nem mintha az által jó eredményt reménylettem volna eszközölni, hanem mivel meg akartam mutatni, hogy a‘ legzsibbasztóbb helyzetben is képes a’ nemzet várni és tűrni. Ha fölingerelt kebellel egy rósz királyi leirat következtében tanácskozni képesek nem vagyunk: valamint most a’ fájdalom, úgy máskor az örömnek lázas állapotja állhat be, — és teszem: holnap jőjön más királyi válasz, melly olly tárgyat foglal magában , melly örömet fog bennünk gerjeszteni, — ki fogja akkor rósz néven vehetni annak , ki azt fogja mondani: «engedelmet uraim! az örömérzéstől annyira el vagyok fogúivá , hogy e' tárgy felett nyugott kedélylyel értekezni nem tudok, hanem menjünk szét“?— Igaz, egyszer történt ezen eset a’magyar törvényhozásban, és ez akkor volt, midőn Szatmár vármegyének erényekkel dús követe a’ t. KKtól és RRtől búcsút vett, — igaz, akkor a kerületi ülésben, azon szomorú jelenet következtében, miszerint olly buzgó, olly lelkes férfiútól kelle megválnunk, az előzmények olly ingerültséget támasztottak, hogy a’tanácskozást folytatni nem kívántuk: de ezen nyilvánítás az ülés kezdetén fejlődött ki, és midőn véghangjai elenyésztek azon dicső férfiúnak, kinek ezek valósággal véghangjai valának , Bars vármegyének követe kijelenté: hogy illy szomorú esetben a’ t. KK. és RR. a" tanácskozást folytatni nem kívánják; nem pedig azt: hogy nem tudják. Emlékeztetem itt a' t. KKat és RRet Mirabeau azon mondására, mellyet akkor tett, midőn a" király azt parancsolta a national conventnek , hogy szétmenjen: „Mié’ házból addig, mig az önkényt gyakorló kormánynak szuronyai nem kényszerítenek, eltávozni nem fogunk, hanem tanácskozunk“. Ennélfogva felszólítom a t. KKat és RRet, hogy a’ tanácskozásokat folytatni méltóztassanak.

Veszprém megye követe Zsoldos Ignácz: Tagadhatatlan, hogy ha valahol, épen a’törvényhozásnál nem kell helyet adni semmi indulatnak; de épen olly kevéssé szenved kétséget, hogy a’ törvényhozás is emberekből állván, az emberi indulatoktól egészen mentnek ezt sem mondhatni. Ha Bihar érdemes követe nem reménylett jobb resolutiót: természetes, hogy a’ most felolvasott nem váratlan előtte; de én kinyilatkoztatom, hogy jobbat vártam; mert megyém több mint 30,000 nemesei, az ország több mint