1843-1844 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1843 / 15. ülés
XY. ülés naplója. Julius 5-én 18+3. 139 seltetett, ezon engedékenység lenkezöleg Hatott. A’ mi ma azonban mindekkorig nemhogy a’ kívánt sikert eszközlötte volna, sőt el- Törvényjagát a’ törvényczikkelyt illeti: nem egyezhetek meg azokkal, kik részletes TM!.al törvényt kívánnak; mert meg vagyok győződve, hogy miután minden egyes esetre törvényt alkotni nem lehet, az általános törvény minden tekintetben czélsz^röbb a’ részletesnél. — A' törvényczikkely szerke- b*"zetére nézve pedig, valamint már a' múlt kerületi ülésben kijelentettem , úgy most is ismétlem : hogy tudnillik a' 2-ik szakasz, melly Magyarországra és hozzá tartozandó részországokra nézve általánosan a’ kivételekre pedig—hivatkozólag az 5-ik, (i-ik és 7-ik szakaszokra—részletesen rendelkezik, ez utóbbi három szakaszokkal megütközik, mert ezekben nem kivételek, hanem positiv rendeletek, mellyek a" 2-ik szakasz általános rendeletében már kimondvák, — foglaltatnak ; ugyanazért én ezen három utolsó szakaszoknak vagy tökéletes kihagyását, vagy legalább ollyformán módosítását kívánom, hogy a’ netalán megállapítandó kivételek itten világosan úgy kimondassanak , mikép a’ félreértésre szolgáló minden alkalom megszüntessék. Elnök: Az utolsóra nézve én is fentartom észrevételemet. Bars megye követe Bottka Tivadar: Megyém is azok közé tartozik, mellyek azt tartják, hogy azon 53 esztendő, mit a’ nemzeti nyelvnek lépcsőnkinti terjesztésére fordított a' törvényhozás , nem csak elegendő , hanem felesleges is arra, miszerint törvényhozásunknak ezen tárgya valahára végkép kimerittessék és hefejeztessék. És valóban, ha minden reformnak, mellyre az országnak olly nagy szüksége van, előkészítésére annyi idő fogna fordittatni: méltán kellene tartani attól, hogy a’ legüdvösebbek is olly későn létesülendnének, midőn már a tőlük várt haszon alig érethetnék el. Fejtsen ki tehát a’ törvényhozás a" nemzeti nyelv ügyében valahára szilárd erőt, és hozzon mindenhová kiható általános törvényt. Csupán azon észrevételem van ezen általánosságra nézve, hogy mivel a’ kerületekben tett tapasztalás szerint azon kifejezések, mellyek a’ javaslóit törvényczikkelyben használtatnak, némi homályos és kétkedő magyarázatokra adtak alkalmat, — küldőim szellemében azt akarnám inkább, hogy ezen általánosság kifejezésére azon kitételek fordittatnának , mellyek az izenetben foglaltatnak, hol az általánosság bizonyos nagy szakaszokra és ágakra van felosztva. Ezen általánosságot egyébiránt Magyarország határán belől minden megyékre és törvényhatóságokra, ’s igy az úgynevezett slavoniai 3 vármegyékre is, kiterjeszteni kívánom; ’s nem tartom alaposnak azok aggodalmát, kik azt állítják, hogy ezen 3 vármegyében a’ magyar nyelv nemtudása miatt nem lehet a’ majd hozandó törvényt foganatosítani. — Ezt én a’ praxis és tapasztalás után, melly Magyarország szláv ajkú felső megyéiben mutatkozott, máskép tudom; és igen csudálom, hogy némelly érdemes követ urak nem eléggé emlékeznek vissza azokra, mik állításuk megczáfolására már ezen országgyűlésen szemeik előtt történtek. — Tudnillik jöttek ide ez alkalommal is olly követek , kik úgy szólván mit sem tudtak magyarul, ’s részint szóltak , részint készültek latinul szólam; de alig értették meg a’ nemzetnek itten kifejezett közkívánatát, és azonnal, — ez pedig dicséretére legyen említve kivált Beszterczebánya és Zágráb városok követeinek, — azonnal, mondom, habár törött nyelven és mintegy tolmácsok segedelmével, honi nyelven nyilatkoztak, ’s a’ közrészvét, mellyel ezen buzgó ügyekezetök találkozott, bizonyára semmivel sem volt kisebb , mint melly a’ legékesebb szólóknak jut. íme tehát az eszközök és példák! — Ezek után indulva, a’ három slavoniai vármegyék is már mostantól kezdve képesíthetik magokat a' hozandó törvény teljesítésére. Hiszen rögtön úgysem szakad vége az országgyűlésnek: van tehát és lesz idejük azon 3 megyeieknek is, kik hivataloskodni óhajtanak, a’ magyar nyelv megtanulására. Egyébiránt, habár az általánosságot — mint mondám — az izenetben alkalmazott kifejezésekben óhajtanák küldőim: mindazáltal ha nem ezek, hanem a’ törvényjavaslatban használt kitétel fogna a’ többség által megtartatni, ez esetben a’ törvényczikkely többi §-ainak megtartására is , melylyek tudnillik a" horvátokat és a’ népnevelést illetik, — szavazok. Elnök: Az idő is már messze haladott, és mint látom, többen is fölkeltek a’ t. RR. közül, kik még szólani kívánnak : a’ fenforgó kérdésre nézve tehát a’ jövő ülésben folytatni fogjuk a’ tanácskozást. Ezzel az ülésnek vége lön. gyár nyelv és nemzetiség tárgyá-Igazltás. A’ 63. lapon, alulról fölfelé 13. sorban: „Egy követ“ hibásan áll „Bars megye követe Bottka Tivadar“ helyett. A’ 74. lapon, alulról fölfelé 7. és 8. sorok közölt, kimaradt: „Vas megye követe Békássy Imre: Nem olly csekély az illyr párt és nem olly kicsinyek mozgalmai, hogy a’ magyar hazát szerető honfinak habár nem hónapokat, heteket vagy napokat, de ha csak néhány órákat tölt is közöttük — figyelmét elkerülhessék , és aggodalmát föl ne ébreszszék; mert mutatják az öltözeteiken viselt idegen czímerek, a félhold és csillagok, — mutatják a’ gúnydalok, — mutatja az itten is felmutatott catechismus , és a társalgási teremekben függő és mindenki állal szemlélhető földabrosz : hogy ők a’ magyar nemzetiséget és nyelvet gúnyolják, a’ törvényecg iß V Kozattomanyon leiuiemeiseuve, az 1723 : 9 t. ez. értelmében a’ bünket megvetik, az alkotmányt tapodni ügyekeznek, és igy a’ közállomány vétkes szándékuk; miért is, midőn ezen ügy különösen tárgyaltatni fog, u* „ .. —.....— tetést kérni el nem mulasztom ; addig is a’ turmezei követ által előterjesztett sérelmeket, mellyeknek okai egyedül ők, a’ k. kir. előadások fölvétele előtt kívánom föllcrjeszlclni; —és igy az izenetet egész kiterjedésében pártolom.“ 35#