1843-1844 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1843 / 9. ülés
IX. ülés naplója. .Junius 23-án 1843. 101 lógnak természetében fekszik , a’ városok elrendezéséről ’s törvényhozási szavazatáról együtt intézkedni, Feiirási>már ebből következik, hogy mi, kik a' dolog természete szerint hozni törvényeket vagyunk itt, czélsze- leges*sin\ rűleg intézkedni vagyunk kötelesek. Azonban nem is áll az, hogy a törvények szoros kapcsolatba ne mekés.kiv»tették volna a’ városok törvényhozási szavazatát a’ városok belszerkezetével, mert a’ törvényeknek nincsen Äd&fe is más fogalmuk és eszméjök a városokról, mint az „unitas civium“ kifejezésben foglaltatik ; már pedi«- ban ,argyii" jelenleg az „unitas civium“ nincsen a’maga kellő állapotában: következik tehát, hogy a’ belszerkezettel ezt kell előbb létre hozni, hogy ennek a' törvényben értett törvényhozási szavazat megadathassák. Másik argumentum, mit a’ felírás ezen pontja ellen felhozatni hallottam, az: hogy „nil de nobis sine nobis“ • miből következtetik , hogy a’ városokat ugyancsak a’ városok törvényhozási szavazata nélkül elrendezni nem lehet. Ila ezen, különben igen alkotmányos elvet szigorú következetességgel akarnák a’KK. és HR. követni, úgy a városok ügyéből teljességgel soha sem lehetne semmi; mert ezen elv következésében sem votumot, sem coordinatiót nem kaphatnának a' városok. Jelenleg ugyanis a’ dolog úgy áll, hogy a’ törvények a’ Városok eldöntő befolyása nélkül hozatnak, egy curiatum votumra lévén a’városok szorítva, mellvet azonban magunk nem kívánunk gyakorlani. Igen rósz , hogy a’ dolog igy van , ezt én nagyon roszalom; de miután non de jure ugyan, hanem de facto igy van, ezt via facti megváltoztatni mégsem lehet; azért ha előbb a' votumot akarná is a' törvényhozás a’ városoknak megadni, ezt csakugyan a' városok befolyása nélkül adná meg, mert csak a’ most fenálló törvényhozási formákban adhatná, ’s igy ha a’ városok azt vélik : _nil de nobis sine nobis“, votumot sem kaphatnának. Igen jó ezen alkotmányos elv, de itt nem alkalmazható , hanem ott, hol már valaki ben van azon alkotmányos jogban, melly itt még csak követeltetik. Annak, a' mi van , megtartására való ezen elv, nem pedig annak, a’ mi nincs , megszerzésére. Valahány - szor illy utón mondogatott elvet hallok, nekem mindig úgy tetszik, mintha a lovagi rend sarkantyúját akarná valaki a' polgári rend czipőire ütni. Nekünk is fel kell előbb az alkotmányos sarukat huzni, mellyekben a" status-czél felé törekedjünk, ’s az illy elvsarkantyúkat azután üssük azokra. — Mi a' házrendezésről mondatik, hogy azt egy gazda sem hagyja magának más által rendeztetni: az ide szinte nem alkalmazható ; mert itt a' törvényhozásnak van az a' feladása, hogy egy házat építsen , 's ha azt látja , hogy valaki ezt a' házat tetejénél akarná épitni kezdeni, annál szorosabb kötelességévé leszen , hogy az építéshez maga fogjon. De a’ „semmit rólunk nélkülünk“ elv mellett, ha annak ferde értelmében előlegesen adatnék meg a’ szavazat, eléretnék e a’ czél? — épen nem; mert itt a’ czél az, hogy egy polgári rend állíttassák alkotmányos jogaiba vissza, alkotmányos értelemben egv polgári rend létesittessék , melly a’törvényhozásban városonkinti szavazattal bírjon; jelenleg pedig ezen polgári rend nincsen: a’ szavazat tehát nem ennek, hanem másoknak adatnék, tudnillik olly városi követeknek < kik csakugyan a’ polgári rend befolyása nélkül intézkednének a’ polgári rend coordinatiójáról. A’ városok coordinatiójában, midőn a’ polgári rend alkotmányos jogaiba akar visszaállíttatni , még nem csak a’ választási jognak szélesebb alapra állításáról , hanem egyél) polgári jogoknak is kiterjesztéséről ’s arról is határozatnak kell hozatni, mennyiben lehetnek , vagy mikép értessenek a’ városok királyi peculiumoknak, mert mig illyeneknek vétetnek , addig alkotmányos függetlenséggel nem bírnak, alkotmányos függetlenség nélkül pedig ismét a’ votumnak hasznát nem vehetik. Erről való nézeteimet azonban annak idején és helyén adandóm elő. Továbbá a' bányavárosok még a‘ bányász-operatum fölvételét is sürgetik, mi reájok nézve coordinatio , ’s rövid időn ez iránti kivánatát küldőimnek elő is fogom terjeszteni. Ezen okoknál fogva a" felirási szerkezetet egész terjedelmében pártolom. Zemplén megye követe Lónyay Gábor: Ez alkalommal küldőim parancsából én is e’ rövid nyilatkozatot szükségesnek tartom tenni, melly Szatmár megye követének kívánságával épen ellenkező, és abból áll: hogy küldőim a’ kir. városoknak országgyűlésen belszerkezet nélkül szavazatot adni nem kivának, és pedig annyira nem kívánnak mostani országgyűlési állásukon legkisebbet változtatni, hogy még azon lépéseinket is sokalják, miket a’ kir. városok elrendezése előtt a’ kerületi jegyzőségre nézve tettünk, 's meghagyták, hogy nyilatkoztassam ki: miszerint ebből semmi következés ne vonathassák, se részben óvást tegyek. Bártfa város követe Markovics Antal: Én óvást kívánok a’jegyzőkönyvbe igtattatni mind Zemplén, mind Szatmár megyék követei előadása ellen; mert e’részben városom részéről nem kívánok egyebet, mint a' mit a' törvény megadott. Egyébiránt arra, mit Arad megye tisztelt követe felhozott, röviden csak azt felelem: hogy akármi mondassák is, és akármelly ellenmondás elfogadásáról vagy el-nemfogadásáról legyen szó, ismétlem, hogy soha törvényesnek és érvényesnek el nem ismerem küldőim részéről ; mivel egy alkotmányos országban, hol három statusnak rendelkezni kell róla , a törvény egynek tökéletes kizárásával nem alkottathatik. Még azt is megjegyzem Arad megye követe előadására, hogy ugyan én az 1836-iki országgyűlés végével ünnepélyes óvásomat szinte megtettem a sanctio és minden törvény illy módoni alkottatása ellen, és akkor is kívántam a’jegyzőkönyvbe igtattatni. Elnök: Az 1836-iki törvények, mellyek ellen az ur óvást tett, az egész hazában teljes erővel bírnak , és a’ városokra nézve nem fog soha hasznos lenni, ha az mondatik, és nem is all, hogy a városoknak egész kizáratásával hozatnak a’ törvénynek, — annak én mondok ellene; mert a’ törvények úgy hozatnak , mint azt a’ törvényes szokás hozza magával; ’s igy azon mondása az urnák nincs a városok érdekében mondva. Egyébiránt legyenek meggyőződve a’városi követek, hogy mind felséges urunk, a mint ar-RR. Napi. /. köt. 26
