1843-1844 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844

1843 / 9. ülés

IX. ülés naplója. Junius 23-án 1813. 97 most felolvastatott sorozati javaslat azon pontjának ellenére, mellyben a’sz. kir. városok belszerkezeté- Feiirásija röl és országgyűlési állásuk rendezéséről szó fordul elő, csekély nézeteimet 's küldőimnek utasítását szorul legés'^érel szóra elolvasni, és azt okokkal támogatni; melly igy szól: „Idem nuncius noster diligenter curabit ne mekéskivá in obversum legum fundamentalia statuum regni jura quaqua ratione et quocunque sub praetextu aut titulo "^előadá in quaestionem veniant, neve antiquo, saeculorum usu firmato regni systemati adversae novitates inducantur* ban ,árgyá posteaquam vero art. 1: 1608 fundamentale voti comitialis et constitutionis regni principium constituat et ideo relate solum ad civitates 1. regias in pertractationem novam sumi haud possit: nuncius noster te­nori hujus articuli inhaerebit; antequam autem diaetales pertractationes initium sumserint, eflicere satagat: ut votum singularum 1. r. civitatum per legale praesidium in calculum sumatur, taliterque art. 1: 1608 suus genuinus in natura repraesentationis liberae gentis fundatus sensus observetur; permovebit, postula­­bitque: ut ad antevertendas omnes ex scissione statuum regni in regem et regnum, ipsamque constitutionem avitam dimanare queuntes sequelas inamoenas, — coordinatio diaetae per excerpta, ante reliquorum quo­rumvis negotionum pertractationem, cum plena legalium votorum quarti constatus libertate tandem supere­tur“ 'stb. Ennélfogva, miután sz. kir. Trencsén városának régi ős eredetére nézve országos alkotmányunk­kal majdnem egy éves szabad állása ’s ennek soha kétségbe nem vonatott országgyűlési szavazatjoga, mellyet ezen város tulajdon képviselői által több századokon keresztül nyilván gyakorolt, és a’legfonto­sabb , legalaposabb törvényeknek alkotásába , mellyek t. i. épen az országos rendek szavazati jogáról, ná­dorok választásáról, felségsértési bűnről, pragmatica sanctiórul, állandó katonaságról, adórul ’stb. ho­zattak vala, tettlegesen időről időre mindig befolyt, — kétségtelen lenne: én tehát ezen lényeges országgyű­lési szavazatjogot, melly nem csak az 1495: 25, 1608: 1, 1687: 17 törvényeken szintúgy, mint a nemes vármegyék szavazatjoga alapul, de az 1741: 8 t. ez. értelménél fogva megváltozhatatlan, és or­szággyűlési tanácskozás tárgyává sem lehet, városomnak, mellynek itten országos képviselője vagyok, nemkülönben az egész 4-ik rendi országos követtársaimnak világosan fentartom, és eliez szorosan ragasz­kodni köteles vagyok;— miután pedig, régi közmondás szerint: „minden ország, melly magában megha­­sonlik, elpusztul,“ — „nem kisebb erény pedig a’szerzetteket fentartani és védni, mint uj jogokat sze­rezni,“ — miután mind a’ négy országos rendnek alapos jogai egymástól függetlenek, megoszolhatatlanok és változhatatlanok, minthogy az ország védelmére szolgáló alkotmányos monarchico-aristocraticus rend­szerünk annyi sok századok óta a’ sz. kir. városok által is tömérdek sok áldozatokkal, szabad polgárok vé­rével, híven, a’ maga épségében fentartatott, — midőn továbbá nem csak minden más pallérozott constitu­tionalis nemzeteknél, de immár nálunk és általunk is, ámbár igen parányi csekély részben, azon elv: „nihil de nobis sine nobis“ — szükségesnek ismertetett el, — az pedig, hogy nem csak a' nagy, de kisebb sz. kir. városokban is a' nemzeti ipar, pallérozottság, de kiváltképen hazafiság és moralis erő napról napra növekedik, kétséget nem szenvedne, — ezeknél fogva minden tisztelettel kérem a’ t. KKat és RRet: mél­tózta tnán a k ezen most vitatott felirati javaslatban azon pontot, melly a’ sz. kir. városokról szól, ollyfor­­mán megváltoztatni, hogy mielőtt a: városok belszerkezete országos tanácskozás tárgyává válnék, az egyen­­kinti törvényes szavazatjog minden egyes városi követnek elismerve érintessék, és tüstint megadatva biztosittassék . — Azon esetre, ha ezen törvényes kívánságomtól elmozdiltaínám a’ világos többség által, küldőim mind azon javaslatok ellen, mellyeknek hozásában ők általam tettleges részt venni akadályoztat­nak, a1 meg-nem-egyezési óvást itten kijelentvén, és azon nézetből menvén ki, hogy az ollyan tör­vényhozó test, melly magában elrendezve és tisztában nincsen, más egyes részeire üdvös egybehangzó rendszabályokat és foganatos törvényeket nem hozhat, — az egész törvényhozó testnek, diaetának el­rendezését, kiszemelve—per excerpta— sürgetését nekem meghagyák; mit is én a t. KK. ésRRnekitt indít­ványba hozni bátor vagyok. — Egyébiránt az országos tanácskozási tárgyak fölvételére nézve én azon sorozatot, melly a'kegyelmes kir. előadásokban foglaltatik, pontról pontra pártolom, és azt elfogadtatni kérem. Elnök: Mit a’követ ur a’meghasonlásról említett, miszerint egy meghasonlott ország boldog nem lehet, ez ugyan magában áll: de tessék megengedni, ha valaha adták mind ö felsége, mind a' t. KK. és RR. annak jeleit, hogy most—hátán lett volna is ok meghasonlásra, mit tagadok, azt eloszlatni kí­vánják, — annak jeleit adák mind itt, mind ezen teremen kivid, mind azon összeköttetésben és viszonyok­ban, mellyek az országgyűlési tanácskozásokban fenállani szoktak, ’s meg lehet a követ ur győződve, hogy itt kiki mindent el fog követni, hogy nem csak meghasonlás ne legyen, hanem az egyesség minden rendű lakosainál az országnak mindig összébb ’s összébb szorittassék. Zombor város követe Athanaczkovi c s Trifon: Igen nagy lelkesedéssel s nem egyszer a tör­vényhozásnak e’ szent helyén kimondá a’ tek. harmadik rend, kogy itt már az idő, mellyben a kir. \áro­sok is mostani gúnyos állapotukból a’ magok törvényes ’s illő állására fölcmeltetni fognak; azt erősite még a’ kegyes királyi előadásoknak 3-ik pontja is; — de ezeken felül elhangzottak e teremben még e sza­vak is : miszerint a’ kir. városok elrendezése iránti indítvány egy olly ügy , melly a RRre a múlt ország­gyűlésről mintegy testamentumban maradt; ’s a’ mint már elismeri az egész nemzet, hogy a jól rendezett városok az iparnak, szorgalomnak, értelmiségnek ’s a’ civilisatio föltételeinek műhelyeivé lenni hivatvákj úgy az indítvány csak egy varázsszó azon csomónak megoldásához, mellyre a nemzet legfeszültebben vá­rakozik. Milly fontosságúak már ezen szavak ! ’s melly egyenes oka tehát a’ kir. városok eddigi Us pedésének, azt már, úgy tartom , magok a’ kir. városok is , mint saját ügyökben, legjobban erezni fog-RR. Napi. I. köt. 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom