1843-1844 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 244. ülés
146 244. Ülés. írásai. October 12-én 1844. megyében nem feküdt, még is egy osztályra (mert akkor ennyi volt a’megyének azaclualitása) mintha itt szállásol volna a’ mennyi annak ellátására megkivántatott, ugyan annyi mennyiségű lermesztmény, a’ megye küveteléséséből csak reguíamentaris áron számittatik, mi is több évek alatt sok ezerekre megy. Hont megyének ezen pont alatti sérelmes panaszát a’ KK. és RR. O Felségéhez olly ajánlással terjesztik fel, hogy annak végképeni kiegyenlítése mellett a’ Hont megyei adózókat királyi kincstár által teljesen kielégiltetni méltóztassék. — 10 Ámbár az 1840-ik évi 26 t. czik rendelete szerint az egyházi személyek hátrahagyott tömege összeírásának és felosztásának nem kirekesztöleg a’ kamarai ’s egyházi személyek állal: de az illető örökösöknek közbejöttével is kellene megtörténni, mivel ennek ellenére még is a’ beszterczebányai püspök Belánszky Jósefnek 1843-ik évi Jamiariusban 3-kán történt halála után hátrahagyott vagyonnak öszveirásához ’s elosztásához az illető örökösök nem csak meg nem hivatlak, de azon ürügy alatt hogy őket a’ végintézetnek végrehajtója úgy is képviselni fogja, hozzá se bocsátattak: a’ mit Trencsin vármegye sérelemnek tartván, annak orvoslását eszközöltetni kéri. Trencsin vármegye által jelen pont alatt előadott sérelmet a’ KK. és RR. orvoslás végett felterjesztik. 11. Bihar vármegye kebelebeli Derecske, Nagy-Szalonla, Kaba, Konyár, Komádi, Berettyó-Ujfalu, II. Ba<*os, Sáránd. Félegyháza és Sas községeknek a’ megyéhez beadott ’s mellékleteivel együtt A. alatt zárt folyamodásukat , mellyben fejedelmi törvényes adomány mellett nyert birtokukból ’s hajdúi szabadalmaikból a’ herczeg Eszterházy család által lett kivelkeztetésüket panaszló, ’s törvényes jogaik visszaadásáért jelen országgyűléshez intézett B. alatti esedező levelüket előterjesztetni ’s pártolhatni kérik, — múlt évi Junius 8-kán hozott határozata értelmében orvoslásul felterjeszti. A’ nevezett községek pedik B. alatti folyamodásukban azt adják elő: miképen közel más félszázada már, mióta azon nemesi hajdú kiváltságtól, mellyet őseik, a’ két testvér Magyarhon mellett, a’ legvészterhesebb időkben fegyverrel teljesített hű szolgálataik jutalmául, Erdélyország törvényes fejedelmeitől nyertek, ’s melly nemes Erdély ország Rendei által is nem csak megerösíttetett, hanem az Approb. Const. 111. R. 86-ik czím 1-ső csikkelye által törvénybe is igtaltatván, hajdúi szabadalmaikban leendő megtartásuk országosan elhatároztatott; — lörvényellenileg megfosztatva ’s az Eszterházy herczegi ház úri hatósága alá vettetve, lakhelyeik ’s határiaktól, mellyeket eldödeik részint törvényes fejedelmek kegyes adományozása, részint fejedelmi megegyezéssel erősített örök vallomási levelek mellett szereztek, ’s valóságos nemesi joggal bírtak — úrbéri adózások és szolgálatok teljesítésére kényszeríttettek. Ezen tetemes sérelmük orvoslását 1746-ik évben ugyan legfelsőbb helyen, 1790-ben pedig /. szerint mind a’ Magyar- , mind Erdély országgyűlésein szorgalmazván, Erdélyország Rendei kérelmük törvényszerűségéről meggyözetve, azt 2/. 3/. szerint az uralkodó Felségnek ajánlották: Magyarország Rendei pedig a’ sérelmek öszveszedésére kinevezett országos küldöttségnek adták által: miután azonban a’ választmány munkálatának országos felvétele ’s tárgyalása előtt, bekövetkezvén az évtizedik tartott háborús idők, előre látható volt, hogy a’ nemzet sérelmeit gyökeresen orvoslandó országgyűlés nem hamar tartathatik; 1793—ik évben 0 Felségénél újra esedeztek jogaik ’s szabadalmaik visszanyerheléséért, melly folyamodásukra adott véleménye a’ királyi fiskusnak 0 Felsége által bővebb vizsgálat és további véleményadás végett a’ m.kir. Helytartótanács és m. kir. udv. Kamara tagjaiból alkotott választmányhoz útasíttatván, ámbár ez A. mellett '//. alatt folyamodók kérésök törvényes és igazságos voltát elösmerve, azt nem a’ magányos pereket ítélő királyi Tábla bíráskodása alá tartozónak véleményezte: mindazáltal 0 Felsége — az ellenfél kérése következtében — ügyüket 1796—ki December 2-kán költ 4/. alatt — legfelsőbb parancsa által a’ királyi Táblához útasitotta. Ezen k. királyi parancsolatnak hódolva — azon óvás mellett, hogy ez által sem a’ magyar és erdélyországi országgyűlésekhez, sem Ö Felsége kegyelméhez intézendő folyamodásuknak akadály ne tétessék— 1799—ki Április 13-án a’ folyamodók a’ pert megkezdették, és csak 1828-ban bírtak oda jutni, miszerint az alperes herczeg 1745— ben nyert királyi adománylevelének beperesitése mellett a’ királyi fiskust, mint szavatost a’ perbe beidéztetvén, valahára a’ per érdemébe bocsátkozott; azonban a’ királyi fiskus a’ pernek érdemleges tárgyalását mellőzve, újra a’ pert leszállító kifogások mezejére lépett, és azon pernek minél előbbi befejezését rendelő 4’/ alatti k. kir. parancsolat ellenére mindent elkövet annak örökösitésére, holott pedig a’ folyamodók, mint felperesek, a’szavatosság terhét, az alperes herczeg állal beperesített oklevelek nyomán — egész mennyiségben önként megajánlván, a’ kir. fiskusnak legkevésbé sem állhat érdekében a’ pör halasztása; sőt a’folyamodók nézete szerint abban, mint végső ítélet alá megérettben tenni valója sincsen, miután az alperes herczeg csak kármentesitését követeli — a’ minthogy mást nem is követelhet; — a’ folyamodók pedig ezt magokra vállalták; és igy csak a’ kárpótlás mennyiségének meghatározása lehel a bírói ítéletnek tárgya. De különösen a’ kérdéses perben annál kevésbé lehet helye a halasztó és leszállító kifogások vitatgatásának, mivel az érdemleges követelés is csak delegatio utján tárgyaltatván a királyi Tábla előtt, és ez is csak a’ folyamodók akaratja ellenében történvén igy, keresetűk a’ pörlekedés rendes eljárási formájára nem is kényszeríthető. A foljamodó községek feleslegesnek vélik azt mutogatni, hogy az alkolmányszerüleg alkotott ’s fejedelmi ünnees esküvel is szentesített törvénybe igtatott jogok ’s kiváltságok más bizonyítványra nem szorulhatnak; kövelkezöpélyes ep , miután Erdélyország törvényei I. Leopold király hitlevelével és esküjével megerősittettek, ’s azok között pedig aZ C°nst- HE Kész 8ti-ik cziin 1 —sö czikkében a’ folyamodók nem csak névszerint úgy emlittetnek meg, ID, ueian Bocskay István fejedelem által nemesített és telepitett, később pedig több fejedelmek által is a mázott hajdú városok, hanem szabadságaikban továbbra is megtarta ni rendelteitek, — azt hiszik, hogy
