1843-1844 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

1844 / 238. ülés

3. §. Azon decretalis napokon, mellyek már ünnepek lenni megszűntek, eddig tartatni szokott törvénykezési szünet jövőre az ország minden bíróságaira nó.ve eltöröltetik, ’s ezeken úgy, mint egyéb napokon perek kezdethetnek, itelelek hozathatnak, kihirdethetnek, és végrehajtathatnak.

238. Ülés. írásai. October 5-én 1844.

3 30 - (1 i k SZÁM ALATT.

a) Felírás az országgyűlési költségek tárgyában.

Felséges Császár, és Apostoli Király, legkegyelmesebb Urunk!

A’ jelen országgyűlés költségeinek a’ nemesi rend, ’s e’ nevezet alatt a’ törvényben értettek által minden innen vonható következtetés nélkül leendő viselése iránt törvényjavaslatot készítvén, azt Felséged eleibe királyi jóváhagyásul jobbágyi hódolattal terjesztjük fel.

Kik egyébiránt császári királyi keggyelmeibe jobbágyi alázatossággal ajánlottak maradunk.

Költ szabad kir. Posony városában 1844-iki October 5-án tartatott orságos ülésünkből.

Császári királyi Felségednek

legalázatosabb káplánjai, szolgái és örökös hüségü jobbágyai Magyarországnak és a’ hozzá kapcsolt Részeknek országosan öszvegyült Rendei.

b) Törvényjavaslat ugyan ezen tárgyban.

1. §. Az országgyűlés minden költségeit a’jelen országgyűlés alatt is, minden ebből származtatandó következtetések nélkül szabad ajánláskép egyedül a’ nemesi rend, és azok, kiket a’törvény azon nevezet alá foglalva ért fogják viselni, ez által azokat sem vévén ki, kik vagy maguk személyesen, vagy mások által vannak ezen országgyűlésen jelen, sőt még azokat sem, kik maguk követségi tiszttel vannak felruházva*

2. §. A’ napdijak mennyisége, ’s az országgyűlési költségek kivetése, ’s beszerzésére nézve az 1840: 45. t. ez. 2. 3. és 4-ik §§-ai a’jelen esetben is megtartandók lesznek.

331 -dik SZÁM ALATT.

Határozata a’ Karoknak és Rendeknek gróf Batthyányi Kázmérnak a’ magyar védegylet ideiglenes elnökének ide /. alá rekesztett folyamodása iránt.

A’ folyamodásnak a’ nemzeti közipar előmozdítására irányzott czélját hazafiuilag méltányolják a’ Karok és Rendek és ezen közérdekű tárgy iránt történhető tanácskozás végeit az országos teremnek átadását elrendelik.

Tekintetes Karok és Rendek! Az ország belkereskedésének alá rendelt állapotából, miiipari és gazdasági hátramaradásából természetesen következő köz elszegényülés, és a’ pénztelenségnek veszéllyel fenyegető növekedése nem csak czél irányossá, hanem szükségessé is teszi, olly eszköz feletti gondoskodást, mellynél fogva midőn egyrészről az ország vásártéréi és piaczai egyedül belföldi iparművek fogyasztása által a’ honi műipar számára biztosíttatnának, ’s ekkép a’ honi iparüzö osztályok munkásságának jutalmazóvá, ’s gyümölcsözővé tételével a’ miiipari szellem felébresztetvén, ápoltatván: gyárak és ipar vállalatok keletkezése vagy munkásságuk kiterjesztése következtetnék; más részről ismét a’ honi müipar kifejlése által nem csak a’ nyers anyagok nagyobb mennyiségbeni előállítására, és termesztésére serkentessenek a’ mezei gazdák, hanem azoknak a’ honbani felmunkáltatásával, és felemésztésével nagyobb ár szereztetvén, a’ nyers anyagnak külföldre való szállítás ára, és onnét ismét felgyártottan az országba való vissza hozatalára, mint szinte, a’ ki- és beviteli vám díjazatra, és felmunkáltatásra megkívántaié költségek mcgkiméltessenek, ’s lassankint a’ külföldi készítmények a’ belpiaczról kiszorittatván, a’pénznek végtelen kiszivárgása telhetöleg meggátoltassák. Ezen eszközök kikutatásán több töprenkedő hazafiak közül, többen itt is úgy, mint mindenben, átlátták mind azon eljárás sikeretlenségét, mellyel eddig a’ nemzet ebbeli nyomasztó viszonyai javítása, és kiegyenlítése végeit folytatott, miért is, nem akarván magukat holmi színlelt remény njujtasok ápolta álmodozásoknak játékul, és még kedvesebbé szeretett hónukat, az okvetlen bekövetkező erkölcsi, és anyagi végromlás martalékául engedni: átlépének, az érintett bajokat orvoslandók és kitűzött ezélzataiknak sikert szerzendök, a’ cselekvőség térére; az az elhatarozák az egyes polgárok tehetségeinek és ön megtagadásának felhívása és központosítása által. Magyarországnak az öt alkotmányosan amúgy is illető, és a’ magyar polgárok által Országgyül. írásai. IV. ^