1843-1844 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 235. ülés
S4 235. Ülés. húsai. October 2-án 1844. hetö, az emberi természet nem különbözik nyelv és vidék szerint elannyira, hogy melly népfajból, vidékből rab a’ kerületi börtönben nem lenne, arra nézve a’ rendszer hatánya iránt következést vonni nem lehetne, de különben is a’ Karok és Rendek a’ 4 kerületi börtön elhelyezésében fötekintettel voltak épen e’ következményre, a’ minthogy nincs nép faj, mellyböl rab a’ kerületi börtönök valamelyikébe nem eshetnék,’s e’ felosztás még tökéletesebb leendett, ha a’ mélt. Főrendek által egyik börtön helyül Léva helyett Buda nem javasoltatik. ’S midőn a’ Karok és Rendek azon meggyőződésben vannak, hogy épen a’ tapasztalás szerzés nem kívánja e’ körerjesztést, miután csak sokkal hosszabb időre ítéltek fogván a’ kerületi börtönökbe elzárathatni, e’ szerint a’ rendszernek rövidebb időbeni hatánya ismeretlen maradna, midőn azon körülmény, hogy a’ 4 kerületi börtönnek valamennyi törvényhatóság általi használata méltányos, egyéb tekintetek mellett fontosságára nézve másod rendűnek tartják, mivel a’ közköltségnek megadásában a' tartományi érdek e’ féle igénylete nem szolgálhat mértékül, egyszersmind ezeken kívül kijelentik azt is, hogy ha időben nem szűkölködnének is uj kerületezések kidolgozására, ha azon bünstatistikai adatok kezeiknél volnának is, azokat nem vélik úgy szerkezeiteknek, hogy belölök mindenféle kívánt számítások megtétethetnének, a’minthogy a’mélt. Főrendek maguk is csak közelitőleges megállapítást vélnek eszközölhelönek. De általában véve nem látják okát a’ Karok és Rendek, hogy azon kerületi rendszerezést, melly olly pontos és részleteskiszámitáson nyugszik, miért kellessen most megbontani, midőn helyébe hasonló helyes kiszámításon alapuló rögtön nem állittathatik. A’ felebbiek folytában a’ 382. 383. 384. 385. 386. és 387. §§-ok is megtartandók lennének, nem ellenzvén a’ Karok és Rendek hogy a’ 382. §-ra tett észrevétele nyomán a’ mélt. Főrendeknek a’ felírásba e’ szavak után: „mind óhajtásunknak, mind törekvésünknek egyik vég czélja,“ következők igtattassanak: „Szükségesnek tartjuk azonban a’ 382-ik §-ba foglalt költségekre nézve azt kijelenteni, hogy miután az igazságtalanul felosztott költség az öszveg különbsége nélkül már magában a’ legsúlyosabb teher, hogy miután czélszerütlenül kezelt költségnek nem szokott lenni kívánt üdvös eredménye : mi a’ költség viselést nem vállalhatjuk el máskép, mintha egyszersmind a' kivetésnek kulcsa és a’ kezelésnek szabályai még ezen országgyűlésen törvénnyel megállapittatnak.“ Ezek lévén azok, miket a’ Karok és Rendek a’ mélt. Főrendek észrevételeire válaszolni szükségesnek tartottak reményük egyszersmind, hogy a’ mélt. Főrendek tekintetbe vévén az idő rövidségét is e’ III. Résnek felterjesztésébe megegyezni méltóztatnak. 314-dik SZÁM ALATT. a) Izenete a’ KK. és RRnek az egyházi adományosok törvényszéke iránti törvényjavaslat tárgyában a’ mélt. Főrendekhez. Az egyházi adományosok ügyeiben jelenleg fenálló törvényszékek ’s bíróságoknak a’ tapasztalás által bizonyított hiányainak czélszerü rendezés általi orvoslását a’ KK. és RR. sürgetöleg szükségesnek tekintvén, az iránti törvényjavaslatukat a’ m. Főrendekkel a’ b) alatti mellékletben közük, annak részökről is leendő elfogadását bizton remélvén. b) Törvényjavaslat ugyan azon tárgyban. 1. §. Az alispáni, szolgabirói, és az úgy nevezett octavalis itélöszékek, valamint az adománytevönek felsőbb bírósága is, mellyek az egyházi adományosok székeiben eddig divatoztak, jövendőre megszüntetvén, azok helyébe az egyházi adományosok között, és vidékiek által ezek ellen indított valamennyi perekre nézve minden széknek első bíróságul különös törvényszék rendeltetik, mellytöl a’ perek felebbvitel utján a’ királyi udvar fötörvényszékeire küldetnek. Azon egyházi adományosokra nézve mindazonáltal, kik egyszersmind ország nemesei a’ fenemütett székek ítélő hatóságának egyedül az egyházi adományos birtokok iránt lészen helye. Olly esetben, midőn több külön székekben lakó alperesek egy perbe idézendök, avagy ha az egy perrel követendő kereset tárgya több székekben helyeztetik, a’ felperes ügyét tetszése szerint a’ fentérdeklett székek bár mellyikének bírósága elibe terjeszthetvén. 2. §. Ezen törvényszék állani fog az adománytevö által nevezendő, ’s illy kép fizetendő elölülőből, nem különben az adománytevö által kijeleltek közül időszak szerinti tisztvállasztásban az adományosok szabad szavazatjaikkal választandó 6 bírókból; kijeleltetni fognak pedig törvénytudó, érett ítélő tehetséggel, jó erkölccsel, és az adományosok bizodalmával birók, ’s ezek közötti elsőbbséggel egyházi adományos birtokosok. 3. §. Az ekkép megállapított egyházi adományosok itélöszékénél legalább 5 bírák lesznek mindenkor ítélet hozhatásra szükségesek, a’ megüresülendö hivatalok pedig az egyházi adományosok közgyűléséből teendő előterjesztésre az adománytevö által pótoltatnak ki. 4. §. Minthogy Horvátországban és Torontál vármegyében lakó, ’s állapotokra nézve az elöbbendeklől egészen különböző ’s különös testezeteket nem tevő adományosok közügyeikre nézve ítélő hatósággal nem bírnak, közöltök az ítélő adomány tevő, t. i. a’ Zágrábi püspök, úgy is mint Topuszkai apát, ’s ennek nagy prépostja, mint Aurani perjel nagy udvari biráiknak rendezett itélöszékek szabálya szerint egybeszerkesztendő törvényszéke, ezentúl is első bíróságnak hagyattatik meg, melly itélöszékek előtt ezen rendű adományosoknak egymás közti, vagy vidékiek által ellenük indítandó minden pereik el fognak inléztetni; — azokra nézve, kik egyszersmind ország nemesei, eme bíróság hatósága szinte csak az általok bírt egyházi adományos jószágra szorittatván.
