1843-1844 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 234. ülés
79 akár a’ város jövedelmeinek hová fordításáról fenforogható intézkedés felett a’ Helytartótanácsnak felügyelése e’ munkálatban egyébkint is fen tartatott; a’ 282—289. §-t illetőleg megjegyzik a’ KK. és RR-ek, hogy a’ m. Főrendek észrevételének már II. izenetjük szerint elég tétetett, ehhez képest a' KK. és RR. ezen munkálat felterjesztését siettetni kívánván, azon szerkezetet közük a’ m. Főrendekkel, mellyet azon esetben elfogadandónak vélnek, ha a’ közoktatásról szóló törvényjavaslat még ez országgyűlésen királyi jóváhagyás alá nem terjesztethetnék. Ezen javaslat pedig a’ 282—289. §. kihagyásával következőleg állana: „§. Mig a’ törvény a’ közoktatás és nevelés tárgyában kimerilöleg rendelkeznék az 1790: 26. t. ez. 5-dik §. épségben tartása mellett a’ városok hatósága a’ köz oskolákra, de egyéb helybeli magány nevelő intézetekre is az eddigi gyakorlat szerint, és a’ szabály rendeletek értelmében felvigyázni továbbá is fentartatik. _ A’ 297. §-nak a' m. Főrendek javaslata szerinti módosításában a’ KK. és RR. megegyeznek. E’ szerint lenne a’ 297. §. vége e’ ’s a’ t. „e’ jelentés a’ főfelügyelőnek és a’ közgyűlésnek is bemutandó.“ A’ 310. §-ra tett észrevételét a’ mélt. Főrendeknek a’ KK. és RR-ek elfogadják, — e’ szerint következőleg állana a’ 310. §. „310. §. Az árvái és számvevői biztosságok üléseinek nyilvánosoknak kell lenniök ; —azon biztosságnak ülései, melly a’ város magány birtokára ügyel, lehetnek titkosok is.“ — A’ 324. §. Valamint az adó kivetéséről szóló egyéb §§. is, a’ két tábla közt létesült egyesülés szerint lesznek változandók. A’ IV. Rész, melly a’ polgári őrseregröl szól kihagyatván; e’ helyett a’ czímek változtatása mellett következő §. lenne iktatandó: IV. RÉSZ. A’ polgári katonaságról. „§. A’ városokban jelenleg létező polgári katonaság iránt, mig a’ törvény kimeritóleg rendelkezni nem fog, — az eddigi gyakorlat továbbá is fentartatik.“ Az országgyűlési szavazatok mikinti felosztására nézve a' KK. és RR. elébbi nézeteik mellett továbbá is megmaradnak. — A’ 387. §-ra nézve a’ m. Főrendek az egyenes választást elfogadván meg van az egyesség. A’ IX. Rész kihagyására nézve a’ két tábla közötti egyesség szinte meg van. — Illy nevezetes közeledések után, mellyek a’ KK. és RR. részéről ez ügyben történtek, a’ KK.és RR. is biztos reménységüket fejezik ki abban, hogy a’ m. Főrendek a’ még fenforgó némelly kisebbszerrt különbözéseket, a’ KK. és RR. javaslataihoz leendő járulások által el fogják enyésztetni, és a’ munkálat felterjesztését ez által elősegítvén a’ városok részéről mind a’k.k. Előadásokból, mind ezen országgyűlési tanácskozásokból merített remények valósulásának minden akadályait elmozdítani fogják. 2rJ4. Ülés. írásai. October 1 -jen 1844. 309-dik SZÁM ALATT. a) Izenele a’ KK. és RRnek az egyetemi tanítási és gazdálkodási rendszerének az országgyűlés eleibe leendő terjesztése tárgyában. Az egyetem állapota a’ törvényhozás minél előbbi rendelkezését saükségessé tévén a’ KK. és RR. ö Felségét megkérni kívánják, hogy az egyetem mind tanítási, mind gazdálkodási rendszerét az országgyűléssel közölni méltóztassék, melly tárgybani feürási javaslatuk elfogadására a’ méltóságos Főrendeket hazafiui bizodalommal felszólítják. b) Felirási javaslat ugyan azon tárgyban. Felséges! ’s a’ t. A’ tudományok virágzása a’ nemzetek polgárisodásának egyik fő rugóját képezi, azok nyújtanak legtöbb eszközt az erény terjesztésére ’s a’ közállomány erkölcsi támaszt bir bennök annál szilárdabbat, minnél gondosabban van a’tanulmányok rendszere a’nemzeti élet viszonyaihoz illesztve, hazai egyetemünk tehát, mint a’ tudományok minden ágainak gyülpontja, a’ törvényhozás gondos figyelmét méltán érdemli és azért aggodalommal szemléljük, hogy a’ tudományi intézet, noha kellékeinek fedezésére közállományilag olly bő jövedelem alap rendeltetett, minővel más európai egyetemek alig bírnak, ’s mellynek czélszerü kezelése mellett a’ tanítási rendszer a tudományok haladó kifejlődéséhez képest a’ tökély magasabb fokára emeltethetnék ’s hatáskörének tágítására megkívántaié minden gyakorlati eszközök elöállittathalnának, jelen állapotában hivatásának a’ nemzet vágyait kieligetö sikerrel nem felel meg, annál fogva törvényhozási teendőink közé számítjuk hazai egyetemünk iránt minden tekintetben czélszerüleg ’s mielőbb rendelkezni, kérvén Felségedet, hogy ebbeli munkálkodásaink elősegítésére az egyetem tanítási rendszerének ’s jövedelmei kezelés módjának miben létét kimerítő adatokkal még a folyó országgyűlésen velünk közölni méltóztassék. Kik egyébiránt ’sa’t. 20 *
