1843-1844 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 231. ülés
70 231. Ülés. írásai. September 27-én 1844. falak raellyek a’ zsidókat minden más vallásokon lévő lakos társaiktól velők össze nem olvadhatólag elszigetelve tartják, vallásuk lényege megilletése nélkül, akkép szüntessenek meg; — hogy a’ polgári társulatnak minden tagjait a’ magános élet körében is, a’ viszonyos egyesüléstől és összetartástól se a’ képzelődés se a’ vallás eszméinek bal felfogása vissza ne tartóztassa, ezen minden ember barát által forrón óhajtott időszak bekövetkezése siettetése czélzalából Felségedet mély tisztelettel is bizodalommal arra kérjük, méltóztassék maga hathatós közbevetésével kieszközölni azt, hogy a’zsidóság ön java és holdogsága abból eredendő gyarapodására való figyelmeztetéssel is, szólitassék fel arra, hogy kebléből arra alkalmatos és megérett férfiakat szabadon választván; azok gyűljenek össze ’s tanácskozzanak és rendelkezzenek orról, hogy minden puszta előítéletek legyőzésével, ’s vallásuk lényegébe nem vágó kérdések, megavult szokások és szertartások megszüntetésével a’ zsidók magokat a’ polgári társas élet minden viszonyaiban, az elölialadolt idők szelleméhez alkalmazzák, ’s a’ polgárok között magány életökben is összetartó polgárokká lenni ön magokkal is tettleg törekedjenek, abbeli rendelkezéseik eredményeit pedig terjeszszék elő. — Egyébiránt Miután az országban létező, annak köz terheit minden részben viselő — ’s több mint kétszáz ezer fejekből álló zsidóságnak mostani felette szomorú ’s valójában leverő helyezelébeni hagyását az igazság meg nem engedheti, addig is, míg a’ polgárosítás eszméje a’jövő idők körülményeinek kifejlődésében teljesen létesiltetnék; az ide mellékelt törvenyezikkelyt kívánván alkotni — semmit sem kételkedünk hogy azt Felséged kir. jóváhagyásával kegyelmesen megerősíteni annyival inkább méltóztatni fog, — mivel mult 1840—ik évi Majus 10-röl kiadott k. válaszában Felséged a' zsidók türelmi adója általunk felterjesztett eltörlése iránti végzetének kiadását illető kormányszékei meghallgatásától függesztvén fel, azon meghallgatás már az óta nem kétljük, megtörtént, — azon javaslataink pedig, mellyeket a’ zsidóságnak az ország polgári törvényei és hatóságai alatti állására ’s lelkészei, tanítói képzésére és gyermekei magyar szellembeni nevelésére nézve tettünk, oda irányoztattak, hogy azokkal és a’ zsidóknak az ország több lakosaivali összeolvadását könnyítve eszközöljük, ’s bennük a’ hazát jól nevelendő, ’s szorgalomra szoktatandó néposzlállyal gazdagítsuk. A’ kik egyébiránt ’sa’t. c) Törvényjavaslat a’ zsidókról. A’ zsidókra nézve azokon felül, mik az 1840-ik évi 20—ik t. czikkben foglaltatnak, következők rendeltetnek: 1. §. A’ türelmi adó eltörültetik. 2. §. A’ zsidók az ország minden részeiben és vidékein, úgy szinte minden városaiban és azok minden részeiben megszorítás nélkül lakhatnak. 3. §. Szabadságukban áll a’ zsidóknak, hogy nemesi jószágot haszonbérbe bírhassanak, úgy szinte nem csak jobbágyi telket, hanem szabad kir. városokban városi telket is, a’ városnak bár melly részében örökösen szerezhessenek. 4. §. A’ zsidók gyárokat, mesterséget és kereskedést bár hol nyithatnak és folytathatnak, ’s a’ közben nem csak maguk felekezetebeli, hanem más vallásokon lévő segédekkel is élhetnek, ugyan azon feltételek és kötelességek mellett, mellyek alatt más gyárosok, mesteremberek és kereskedők élnek. 5. §. A’ zsidók minden szép tudományokat és mesterségeket kivétel nélkül tanulhatnak, — és azokat, nyilván — közikbe értve a’gyógyszerárússágot és mérnökséget is, — minden megszorítás nélkül szabadon gyakorolhatják. 6. §. A’ zsidók mindenekben az ország törvényei, ’s a’ polgári köz és helyhatóságok alatt állva, — tölök függendenek, — ’s minden peres állapotaik is az ország törvényei szerint — vallási dolgaik egyedüli kivételével — az országbeli rendes bíróságok által fogván elítéltetni: ezen tekintetekből a’ zsidók ezentúl sehol is a’ többiektől elkülönözött községeket nem alakíthatnak, sem maguk közül választott külön bírák és elöljárók által nem kormányoztathatnak ’s Ítéltethetnek meg. 7. §. Bármelly keresztyén hitfelekezetbeliek tanító képző intézeteibe jó erkölcsökről, és a’gymnasiumi rendszeres pályának legalább az első osztálybani soroztalásukkali bevégzéséről nyert közhitelű bizonyítvány előmutatása mellett magukat a’ saját nép-iskola tanítói hivatalra kiképezni a’ zsidóknak is szabadságukban áll, — ezen kívül. — 8. §. A’ zsidók számára Pesten egy külön Rabbi és népiskola-tanító-képzö középponti intézet felállítása rendeltetik. 9- §■ Fgy azon középponti képző intézetben, mint a’ zsidók elleni minden iskoláikban a’ magyar nyelv rendesen taníttassák, sőt tanítási nyelv is átalánosan a’ magyar legyen, ’s ennek következtében. 10. §. A’ jelen törvény kihirdetése után 10. évek múlva az országbeli zsidóság között Rabbi csak a’ lehet, ki a’ magyar nyelvet érti, írja és beszéli, — továbbá ugyan azon batáridőtől számítandó 3 évek múlva a’ zsidók népnevelőnek is magok közül csak olly egyént alkalmazhatnak, ki köz hitelű bizonyítványt mutatand elő arról, hogy a’ gymnasiumi rendszeres pályát, a’ 7-ik §-ban kijelelt előmenetellel elvégezte, ’s a’ magyar nyelvet szinte érti, írja és beszéli. 11. §. Az országbeli minden zsidók Pesten felállítandó Rabbi és nópiskola-tanitó-képző középponti intézet fenállása költségei ledezésére évenkint az ö feljelentésök után a’ kir. Helytartótanács által helybenhagyandó sommát fizetni tartoznak, mellyek reájuk, más közköltségeikre használandó kúlcs és mód szerint maguk közt és maguk által kivetendök.
