1843-1844 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 229. ülés
51 146. §-ra sokszor előadott okaikhoz ez ullal is ragaszkodnak. _ a’ 153. s 157. §§-at — az iránt, milly arányba kívánják a’ képviselők számát megállapittatni felebb előadván észrevételüket, a’ m. Főrendek szinte el nem fogadhatják. A’ főfelügyelőkről és az ezeknek hatásköréről szóló javaslataikhoz valamint a’ 268 és 270. úgy 282 — 289. és 297 §§-ra előadott elébbi észrevételeik mellett továbbá is megmaradnak; — a’ 310. §-ra nézve közeledés tekintetéből reáállanak a' m. Főrendek, hogy L árvái és számvevői bizottmányok ülései nyilvánosok legyenek, azonban miután a’ többi bizottmányok többnyire előkészületekkel foglyodnak és munkálatuk eredményei a’ tanács vagy közgyűlés nyilvános üléseiben úgy is előfordulnak,ezekre nézve előbbi kivánatuk mellett maradnak. — a’ 324. §-ra úgy a’ VI. Részre is meg van az egyesség. A’ városi szavazatok felosztására nézve elébbi javaslatuk mellett maradnak. — a’ 387. §-ra a' m. Főrendek — elfogadván az egyenes választást, szinte megegyeznek; — úgy a’ IX. Rész kihagyatására nézve is meg van az egyesség-229. tics, hasai. September 24—én 1844. 293-<lik SZÁM ALATT. Válaszizenete a' mélt. Főrendeknek az országos sérelmek és kiváltatok tárgyábani 3-ik rendi izenetre A’ tek. KK-nak és RR-nek, Pozsega , Szerém ’s Veröcze vármegyék sérelmeik is kivánataik felterjesztését illető nyilatkozatához, ö cs. kir. Föherczegsége ’s a’ m. Főrendek megegyezésükkel ollyformán hozzájárülnak, hogy azok, a’ pótlólagos és más ollyan sérelmekkel ’s kivánalokkal együ/t, mellyekre nézve időközben az egyessóg megkészült, egy felírás mellett ugyan, de azoktól elkülönözve terjesztessenek fel. AZ I. OSZTÁLY 3-ik és 5-ik pontjaira : ö cs. k. Föherczegsége’s a’ m. Főrendek elébbi izeneteikben felhozott ’s a’tek. KK. és RR. által meg nem gyenyitett okaik ’s azokon alapúit nézeteik mellett tovább is megmaradnak. Ä 13-ik pontjára, ’s egyszersmind a’ II. osztálybeli 20-ik és V. osztálybeli 200-ik pontokra is a’ kamarai bíráskodást illetőleg, előbbi izeneteikben kifejtett nézeteik mellett hasonlóan tovább is megmaradnak; azonban, a’ só iránti kihágások meggátlásáról ’s a’ kihágók megbüntetéséről és elégtételre való szorításáról szóló törvényjavaslatnak, a’ már költsönösen elfogadott módosításokkal leendő felierjesztésében megegyeznek. A’ hivatalánál fogva bíráskodó alsó Vereczkei só tisztség ellen indított tiszti ügyészi pernek, ö Felsége által lett megsemmitése tekintetéből, Bereg vármegye részéről támasztott sérelemre nézve pedig: előbbi izeneteikben felhozott okaikhoz ragaszkodva és az 1715: 13. t. ez. 3-ik §-a úgy az 1723: 64. t. ez. l-ö §-sa világos rendeletére is hivatkozva a’ kívánt felterjesztéshez most sem járulhatnak. A' 20-ik pontjára egyszersmind a’ II. osztálybeli 3,4,5,6-ik pontokra: ö cs. kir. Föherczegsége ’s a' m. Főrendek e’ részben már kifejteit nézetükhöz tovább is annál inkább ragaszkodnak, mivel a’ sérelem gyanánt előterjesztett esetre vonatkozó körülményeknek kellő felvilágosítása a’ panaszlót illeti. A’ III. OSZTÁLY A. betű alatti szakaszára. A’ kérdéses szabad kerületek és sz. királyi városok sérelmeik és kivánataik felterjesztését illető nyilatkozatához a’ t. KK. és RRnek; ö cs. kir. Föherczegsége ’s a’ m. Főrendek olly formán hozzajárúlnak, hogy azok a‘ pótlólagos és más olly sérelmekkel ’s kivánalokkal — mellyekre nézve időközben az egyesség megtörtént egy lelirás mellett ugyan de világosan úgy, mint a’ III. osztály pótolékja, terjesztessenek lel. IV-ik osztályra: pedig további észrevétel fen nem forogván. Az V. OSZTÁLY A' I4-ik pontjára : majd ha az egyházi dézmát tárgyazó törvényjavaslatot a’ t. KK. és RR. közlendői o cs. k. Föherczegségével ’sa’m. Főrendekkel, magok észrevételeit arra nézve elő fogják adni; egyébiránt, miután azt, hogy a’ kérdéses ítélet nem a’ törvényes formák szerint hozatott volna, a tek. KK. és RR. utóbbi izenetükben is ki nem mutatják; ö cs. k. Föherczegsége’s a’ m. Főrendek az 1791: 12. t. czikkely világos rendeletére hivatkozva, elő nézetük mellett tovább is megmaradnak, ’s bizodalmasan szólítják fel és tek. KKat és RRet, hogy ezen pont fe terjesztésének szorgalmazásával felhagyni sziveskedjeuek. A’ 66-ik és 95-ik portokra: meglévén az egyesség. , A' 104-ik pontra: ő cs. kir. Föherczegsége ’s a’ m. Főrendek előbbi izeneteikben felhozott o ai na o0va a kívánt felíráshoz most sem járulhatnak. Ä 128-ik pontra: hasonlóan előbbi izeneteikben nyilvánított elveikhez, valamint A' 140. 15%-ik és 173-ik pontokra: úgy azokban kifejtett nézeteikhez ragaszkodnak. A' 192, 196, 238, 251, és 258-ik pontokra: nem különben. #
