1843-1844 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 219. ülés
2 219. Vlés. írásai. September \\-cn 1844. ro/.ollan elrendeltetni nem kívánnák, hanem a’ rend mikinti fentartása iránti gondoskodást a1 szabályra bizandónak tartják, következő szerkezet szerint: „§. A’ rendnek a’ tanácskozási teremen belől mikinti fentarlásáról a’ szabály hátározand.“ A’ 110. §-t a’ mélt. Főrendek a’ nélkül, hogy ennek támogatására a’ tek. Karok és Rendek által hozott okoknak bővebb fejtegetésébe eznttal ereszkedni kívánnának, egyedül a’ közelítés tekintetéből elfogadják. A’ 117. §-t miután a’ tanuk a’ hitelesítés alkalmával is mind a’ bűntársakra, mind a’ bűnjelekre nézve tehetnek olly nevezetes felfedezéseket, mellyeknek :dö előtti nyilvánítása az igazság kinyomozására nézve veszedelmes lehel, ’s ezen kívül a' törvényszék elölt szembesítések történvén, ezeknek is nyilvánosan való végbevitele csak az igazság kifejlődését gátolná, ezen nézetekből kiindulva a’ mólt. Főrendek azon kifejezést „és felkészítését“ e’ szakaszból továbbá is kihagyandónak látják. A’ 123. §-ra nézve közelítési szempontból a’ mélt. Főrendek mind ahhoz, hogy a’ népgyülések választói gyűléseknek nevezetessenek, mint pedig hogy a’már egyszer megválasztott tisztviselők hivataloskodásuk ideje három évre állapittassék meg, hozzájárulnak A’ föfelügyelésröl intézkedő VII. Részre telt főrendi észrevételek ellenében felhozoltakra a’ mélt. Főrendek megjegyzik: hogy a’ föfelügyelés lényegét a’ mélt. Főrendek is nem a’ nevezetben, hanem az eszmében keresik, ’s azért abban, hogy a’ föfelügyelés az eddig divatozó százados szokás szerint felterjesztendő tagok közül ö Felsége által kinevezendő főkapitány által gyakoroltassák, megegyeznek; hogy azonban ez a’ közigazgatásban a’ rendnek, csendnek, és szabatosságnak fentartésára foganatosán felügyelhessen, szükségesnek tartják, hogy az olly hatóssággal felruháztassék: melly azt hivatalos tisztében való siker teljes eljárásra képessé is legye, ennél fogva azon hatóságot, mellyel előbbi kijelentések szerint a’ királyi főkapitányt ellátni kívánták, jövőre a’ főkapitányra ruházandónak látják, ’s ezek folytában a’ 132. és 133. §§-kat olly különbséggel, hogy az elsőben a’ megyei szokás helyett eddigi szokás tétessék, továbbá is megtartani kívánják. A’ 138. §-ra felhozott okok taglalásába ezúttal a’ mélt. Főrendek bocsátkozni nem kívánván, a’ főkapitánynak kinevezése módjához mint folyvást divatozó százados szokás által gyámolítotthoz hozzá járulnak. A’ 139. §-t ellenben a’ mélt. Főrendek miután a’ föfelügyelést gyakorlandó főkapitánytól ezen kötelesség teljesítésére megkivántató hatóságot elvonni czélszerűnek nem látják, továbbá is kihagyatni kívánják. A’ 141. és 142. §§-ra. A’ számot kérő gyűléseknek az évnegyedenkint megtartatni szokott közgyülésekkeli összekötése javaslására a’ mélt. Főrendeket a’ képviselők napi dijainak megkimélése birá; miután azonban a’ tek. KK. és RR. ezen elkülönözésben némü fontosságot helyheztetni látszatnak, a’ mélt. Főrendek közelítési szempontból kiindulva, ezen szakaszoknak a’ tek. Karok és Rendek tervezete szerinti megtartását nem ellenzik. A’ 145. §-ra a’ Hajdúkerületnek országgyűlési szavazat joga a’ már fenálló törvényekből minden kétségen kívüli lévén, ennek egyéb szavazatokhoz képesti arányának a’ többitől elkülönözötlen kiszemelve leendő jelenlegi elhatározását a’mélt. Főrendek helyén kívülinek látják, azért ezen §-t továbbá is mint feleslegest kihagyandónak tartják. A’ 178-ik §-ra telt észrevételük mellett a’ mélt. Főrendek ez úttal is megmaradnak, mert figyelmezve a’ kerület sajátlagos rendszerére meg vágynak győződve, hogy a’ kerületek érdekei valódilag leginkább a’ kerületbeli lakosok által képviseltethetnek. A’ 179. 180. 182. 187. 192. 196. 197. és 198. §§-okra a’ mélt. Főrendek a’ közvetlen követi választást el nem fogadván, mind azokhoz, miket a’ közvetett választásból folyólag ezen szakaszoknál előadtak, továbbá is ragaszkodnak. A’ 199. §-nak is mint csak pártoskodásra utat nyitónak megtartásához a’ mélt. Főrendek, miután az utána következő §. szerint a’ közgyűlés a’ követ visszahívása iránt, ha azt az ottani többség szükségesnek találja eléggé rendelkezhetik, ’s azon aggodalom is, hogy a’ közgyűlés kevés számra lenne szorítva minden igazgató képviselhetöknek a’ közgyűlésekben! részeltetése által megszüntetve volna, nem járulhatnak, és ekképen. A’ 201. §-ból a’ 199. §-ra való hivatkozás is kihagyandó lévén; egyébiránt ezen, úgy a’ 200. §-t is elfogadják. A’ 213. 214. 215. 216. és 218. §§-kat illetőleg azokhoz, miket a’ főkapitány jogai fentartása tekintetéből a’ mélt. Főrendek első válaszukban megjegyeztek , a’ főkapitány hatóságát gyengíteni nem kívánván, ezúttal is azzal a’ különbséggel ragaszkodnak, hogy a’ kir. fökapitányi nevezettől lett elállásnál fogva az illető szakaszokból a főkapitány czime elöl a’ „királyi“ kihagyandó. A’ 263. §-ban a’ mélt. Főrendek az „árenda“ szaval haszonbérrel felcseréltetni kívánván; egyébiránt a’javaslón szakaszt elfogadják. A’ 278—ik §. támogatására felhozott tekinteteket ugyan a’ mélt. Főrendek egész általánosságban nem osztják; közelítési készségük bizonyságául azonban a’ szakasznak a’ tek. Karok és Rendek javaslata szerinti megmaradását nem ellenzik. A’ 390. §-at a’ tek. Karok és Rendek által elöadaltakkal megegyezőig következőkép kívánnák szerkezteim: „§. Kezelheti a’ közgyámatja azon alapítványi tőkéket, mellyek akár jelenleg, akár jövőben a’ város közvetlen kezelésére bizatvák“ — úgy A’ 401. §. ezen elöbocsátott szakasz értelmében volna alkalmazandó. A’ 420. §-ban, a’ mélt. Főrendek minden súrlódás kikerülése tekintetéből az „elnököt“ javalják teendőnek A’ XII—ik Részt a’ mélt. Főrendek hivatkozva azokra, miket a’ városi rendezés tárgyában már bőven előadtak , továbbá sem fogadhatják el.
