1843-1844 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 226. ülés
32 226. ülés. írásai. September 20-ári 1844. A' 12. §-ra teli észrevételt a’ KK. és RR. azon fentartással: mellyel a’ Hajdú kér. munkálat 11. §-ra nézve kijelentettek, itt szinte elfogadják. Ezen §. tehát következőleg állana: „12. §. Az országgj ülésen megajánlott közadón és segedelmeken felül a’ kerület ön szükségeinek fedezésére is vethet ki egyenes adót, és azt az eddigi szokás szerint bészedheti.“ A’ 13. §-t melly az egyenes adózáson kiviil létező mindennemű egyéb adóztatásokról szól, a’ KK. és RR. a’ Hajdú kér. munkálat 12. §-ra nézve előadott okoknál fogva itt is megtartani óhajtják; sőt e’ §-t a’ 16 szepesi városokra nézve annál szükségesebbnek tartják: minél inkább hasonlítanak a’ szepesi 16 városok ipar és életmód tekintetében a’ szab kir. városok 8zepes vármegye kebelében nem egy folytonos területet foglalván el, ha például az accisa vagy kövezcli vámszedésnek, vagy bármi hasonló adóztatásnak felemelése ezen városoknak szaban önkényére bízatnék: mind azon nehézségek, mellyek már önmagukban is elegendők voltak, hogy a’ Hajdú kerület hatósága e’ részben megszorittassék, sokkal nagyobb mértékben léteznének. A’ 14. §. kihagyását a’ KK. és RR. nem ellenzik. A’ 15 — 31. §§. a’ szabályokról és határozatokról szólanak. A’ KK. és RR. ezen §§-f akkint kívánják megállapítani, mikint a’Hajdú kér. 14—30. §-ra nézve II—ik izenetükben nyilatkoztak. Mellőzve tehát e’tárgyra nézve a’ részletes észrevételeket: áttérnek a’ munkálat 2—ik részére. A’ 32. §-ra tett észrevételt elfogadják, és ehhez képest azon kifejezést „ellenörsége alatt“ azon kifejezéssel „felügyelése alatt“ felcseréltetni nem ellenzik. A’ 33. 34. és 35. §§-ra nem lévén észrevétel, az egyesség megvan. A’ 36, §-ra tett észrevételt a’ KK. és RR. elfogadják, e’ szerint ezen §. következőleg állana: „36. §. Telepedési szándékában a’ rendőri szabályok sér'etlen megtartása mellett senki nem gátoltathatik.“ A’ 37. §-ra a’ mélt. Főrendek által javaslóit módosítást a’ KK. és RR. elfogadván: ezen §. b) pontja a’ mélf. Főrendek által javaslott szerkezet szerint állana; a’ §. egyéb részei pedig épségben maradnának. A' 38—44. §. észrevétel nem lévén. A1 45. §-ra nézve a’ mélt. Főrendek az a) pontot akképen kívánják módosítani, hogy választói képességet csak olly tulajdon szerezzen, melly Iglóban legalább 300 ; a’ többi városokban pedig 200 ezüst forinttal felér. A’ KK. és RR. nem látják okát, miért kellessék különbséget felállítani a' fekvő birtokra nézve, ha az Iglóban vagy egyéb városban létezik; mert ha Igló városa a’ többi 15 városnál nagyobb: ezt nem a’ kiterjedésnek, hanem az iparnak köszönheti; és azért, mivel ipara által felvirágzott, a’ választói képességet Iglóra nézve szükebb korlátok közé szoríthatni nem vélik. Nem ellenzik tehát a’ KK. és RR., hogy a’ fekvő birtokra nézve valamelly érték mennyiség a’ választói képességet illetőleg, meghalároztassék; csak hogy ezen érték mennyiségre nézve az egyes városok közölt különbséget tenni nem kívánnak. És miután a’ mélt. Főrendek a’ többi 15 városokra nézve 200 ezüst forint becsértéket elégnek találtak: a’ KK. és RR. ezt Igló városára is elegendőnek vélik. E’ szerint tehát az a) pont következőleg állana: „a) a’város kebeléhez tartozó olly fekvő tulajdont bírnak, melly telekköny vilegön nevükre van írva, és mellynek értéke legalább 200 ezüst frttal felér. Ugyan ezen §. b) pontjára nézve a’ mélt. Főrendek szinte észrevételt tesznek; és valamint az a) pontban érték mennyiséget, úgy ezen b) pontban bizonyos keresetet kívánnak megállapítani. A’ KK. és RR. valamint az a) pontra nézve bizonyos becsértéknek megállapítását nem ellenezték; úgy viszont nem egyezhetnek meg abban, hogy a’ gyárosokra, kereskedőkre és kézművesekre valamelly kereset mennyiség állapíttatnék meg; nem pedig két oknál fogva: 1- ör elvből. 2- or Az elvnek alkalmazását tekintve. Az elv tekintetéből nem egyezhetnek meg a’ KK. és RR. a’ mélt. Főrendek javaslatában; mert épen az ipar lévén a’ legsajátságosabb városi elem, ugyan azon okok, mellyeknél fonva a’ mélt. Főrendek eltérve a’ jász-kún kerületeknél követelt nézetektől és ragaszkodva a' sz. kir. városok rendezése tárgyában kijelentett nézeteikhez e’ munkálatban a’ választói képességet bizonyos értékhez kívánták kötni, a’ mellett szólanak; hogy a’ 16 szepesi városokban az ipar mint a' városi életnek legsajátságosabb kifejlődése, a’ fekvő birtok fölött kedvezményt nyerjen; és ha a’ választói képesség tekintetéből a’ fekvő birtoknak bizonyos értéke megkivántatik is: ezen meg szorítás az iparüzőkre ki ne terjesztessék, továbbá azért sem: mivel a’ szepesi 16 városok, mellyek közül Igló mint legnagyobb, 6900; és Sztrázsa mint legkisebb, 767 lakossal bir, olly kicsinyek, hogy azon esetben, ha az iparüzőkre nézve tetemes érték mennyiség kívántatik: alig lehelne képzelni is választói testületet; ha pedig ezen kereset mennyiség olly csekély: hogy azt minden egyes ipar űző kimutatni képes: annak törvénybeni megkivánása, felesleggé válik. Mi már az elv alkalmazását illeti: a’ KK. és RR. a’ mélt Főrendek által e’ pont alatt felállított becsérlékre nézve tulajdonkép nincs is észrevételük; mert alig képzelnek kézművest, kivált családosat, a’ ki bár hol is az országban 120 pflnál kevesebbet keresne; ugyanis a’ kézműves minden szükségeit kész pénzért lévén kénytelen födözni; kivált ha családja van, 300 ví Inál kevesebb kereseten meg sem élhet; következósképen már csak az is, hogy megél, elég bizonyság arra , hogy annyit legalább, mennjit a’ mélt. Főrendek a’ választói kepességhöz megkívánnak, keresnie szükségképen kell; hanem az iránt nem tudják magokat megnyugtatni: hogy midőn a’választók összeírásánál minden egyes választó képessége kérdés alá kerül, a’ kereset megbecsülésében a’ legtágasabb
