1843-1844 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 266. ülés
344 266. Ülés. írásai. November 6-án 1844. A’ katonai véghelyeken a’ hatalomkart az ezredekben az ezredes, a’ katonai községekben pedig a’ polgármester, kapitány (Hauptmann Bürgermeister) hasonló felelet terhe alatt rendelik ki. 18. §. A’ II. Rész 149. §-hoz hozzáadatik. V kiküldött váltótörvényszéki törvénytndó tag, az általa teendő akár biztosítási, akár kielégítési végrehajtást, az illető helybeli hatóságnak elörebocsátandó tudósítása mellett, ’s küldöttjének jelenlétében teljesitendi, — az ekképen tudósítandó törvényhatóságnak illető tisztviselője mindazonáltal a’végrehajtó törvényszéki tag által kijelelendő helyen ’s időben okvetlen megjelenni tartozik, különben a’mulasztásából eredhető hátramaradásokra nézve a’felelet terhe öt illetvén, a’ kiküldött törvényszéki tag az ö jelenléte nélkül is a’ reábizottakat teljesítheti.“ 19. §. A’ II. Rész 153. §-a ekképen módosittatik: „Minden a’ fentebbiek szerint összeirt, ’s bírói zár alá vett javakra, a’ végrehajtó félnek váltó törvényi, zálog, ’s elsőbbségi joga van, — ’s az illyen tárgyak, mind a’ foglalás alá került, mind a’ megbízott személynél olly letéteménynek tekintetnek, mellynek szándékos rontása vagy elidegenítése a’váltó törvényszéknek az irományok átküldése melletti bejelentése után, az illető törvényhatóság által a’ legsúlyosabb beszámitású tolvajság büntetésével fenyítendö; a’ rontás 's elidegenítésből származott kárnak megtérítése pedig a’ váltó törvényszék által meghatároztatván, váltójogi szokott eljárás útján fog az illetőn végrehajtatni.“ 20. §. A’ II. Rész 157. §-ának végéhez hozzáadatik: ,,IIa pedig a’ végrehajtási végzéseknek bemutatása egyszerre történt: a’ végrehajtási folyamodás beadása, — és ha ez is egy időbeli: a1 kereset megindítása ad a’ kielégítésre nézve elsőbbséget, — az illető ház vagy földbirtokos mindazonáltal — kiknek, vagy megbizottaiknak a’ végrehajtó a’ végrehajtást mindig bejelenteni köteles — a’ folyó fél évre hátralévő ház vagy illetőleg haszonbérre nézve, mindenekelőtt kielégitendök.“ 21. §. A’ II. Rész 163. §-a következőképen változtatik meg: „Ki a’ végzéssel meg nem elégszik, ellene a’ váltó fellörvényszékhez folyamodhatik: a’ folyamodónak a’ felebbvitel a’ váltó feltörvényszékre ’s illetőleg a’ legfelsőbb itélöszékre is birtokon belől megengedendő, ’s az illy igényi követelés alatt álló tárgyakra addig, mig ezen követelés iránt felebbvitel útján eldöntő határozat nem hozatik, a’ kielégítési végrehajtás , hol annak egyébiránt helye lenne, ki nem terjesztethetik.“ * 22. §. A’ II Rész 172. §-ának végéhez hozzáadandó: „A’ városi tanács ’s illetőleg kiküldött szolgabiró által ezen §. szerint hozandó határozatok, a’ 163. §. értelmében a’ váltó feltörvényszékre ’s illetőleg a’ legfelsőbb itélöszékre is birtokon belől felebbvihetök.“ 23. §. A’ II. Rész 164. §-hoz hozzájön: „Midőn a’ biztosítási végrehajtás folyama alatt az adós ellen csőd nyittatik: a’ biztosításban eljáró végrehajtó, a’ csőd megnyitásának elrendelését magában foglaló bírói ítélet hiteles kiadásának vele lelt közlése után, a’ biztosítási összeírás további folytatásával azonnal felhagyni köteles; az addig öszeirtakra nézve mindazonáltal a’ tett biztosítási végrehajtás teljesen érvényes.“ 24. §. A’ II. Rész 167. §-nak végéhez hozzáadatik: „A’ katonai véghelyeken az ezredekben az auditor, a’ katonai községekben pedig a' Syndikus teljesítik a’ végrehajtást“. 25. §. A’ II. Rész 174. §-a ekképen változtatik meg: „A’ beláblázott váltó, váltói minémüségét elveszti, ’s közönséges kötelezvénynek tekintendő“. 26. §. A’ II. Rész 178. §-hoz hozzáadatik: „Ha a’ váltótörvényszéki biztosítási vagy kielégítési végrehajtást az 1836. évi 15. t. ez. 4.§-ának értelmében tett bírói zár előzi meg, az ekképen bírói zár alá vett javakat a’ váltólörvényszéki végrehajtó is a’ váltó követelőnek részére zár alá vetteknek nyilatkoztathatja, ’s ez esetben a’ köztörvényi végrehajtó biró a’ zár alá vett javaknak árverését az illető váltótörvényszéki végrehajtónak előre leendő tudósításával, ’s ha megjelenik, jelenlétében eszközlendi — ugyan ez teljesítendő viszont akkor is, midőn az 1836. évj 15-ik t. ez. 4. §-a értelmében ingó vagy betáblázott adóssággal nem terhelt ingatlan javakra teendő bírói zárt váltótörvényszéki, akár biztosítási akár kielégítési végrehajtás előzi meg: a’ kielégítési elsőség mindazonáltal mind a’ két esetben azon követelőt illeti, kinek részére a’ bírói zár előbb tétetett“. 27. §. A’ II. Rész 206—ik §-ban ezen szavak helyébe: ,,a’ vinodoli uradalom kivételével“ — jön: „a’ vinodoli Hrelini és Bukkari uradalmak kivételével“ — egyébiránt pedig ezen §. végéhez hozzáadatik: „\ éghelyeken az ezredekben az illető század kapitánya eszközölteti, a’ katonai községekben pedig a’ községi törvényszék hites szolgája teljesíti az idézésnek vagy végzésnek kézhez szolgáltatását. 28. §. A’ II. Rész 16. Fejezete l-ö §-nak 6-ik pontja ekképen változtatik meg: »Egy kereskedői könyv hitelesítéséért 3 forint“. kgyan azon l-ö §. 8—ik pontja helyébe jön: „A számvitel (Conto) kivonatának és törvényes hitelesítésének díja 1 ft.“ így an azon l-ö §-nak 17 ’s 18 ponjai helyett a’ következők iktattatnak be: „17. A váltó törvényszékek által az elöttök folyó perekben hozott végzések’s ítéletek között a’díjazásra nézve különbség nem tétetvén: a) közbenszólló végzésért 20 kr. b) a’ pert eldöntő végzésért, vagy Ítéletért, ha a’ per tárgya 100 ftot meg nem halad 2 ft., — 100-ról 1600 ftig 6 ft; 1000-tól 10,000-ig 12 ft. 10,000 ftól határozatlan sommáig 24 ft. fizetendő.“ . Ezen díjaknak leiét a leiperes, leiét az alperes fél fizeti: a’ vesztes fél mindazonáltal végrehajtás alkal-
