1843-1844 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 225. ülés
225. Vies. írásai. September 19-én 1844. 29 AZ I. OSZTÁLY 3-ik pontjára: a’ Karok és Rendek őszintén kinyilatkoztatván, hogy a’ mélt. Főrendeknek a’ jelen pont alatti sérelmek orvoslása szorgalmazásáhozi járulások folytonos megtagadása; előttük annyival váratlanabb — mivel már egyedül maga azon körülmény is, miszerint a’ kormány törvény és alkotmány ellenileg — középponti könyv visgáló társulatot rendszeresíteni szándékozik — ’s annak és elnökének — mint ollyannak , czimzetét az ország Rendéi nyilvános bele egyezésök nélkül — még az 1840: 5. t. czikkbe is beszötte — olly köz aggodalmat okozó sérelem; melly mulhatlanul megkívánja, hogy közösen és ideje korán szóllaljon fel ellene az ország; elébbi nézeteikhez és kivánalukhoz továbbá is ragaszkodnak. Az 5-ik pontjára: a’ törvény világos rendelete; az alkotmányi rendszer elvei, és a’ hajdan óta divatozó gyakorlat tulajdonítván szabadságot a’ megyéknek arra, hogy az országot átalánosan érdeklő közjogi tárgyak iránt is egymás között hivatalos levelezést folytassanak — abbeli szabadságok és joguk gyakorlatának gátlása — kétségtelenül országos sérelem — ’s a‘ jelen pont alatt szóban lévő megyei leveleknek igen is tudva lévő tartalma az egyházi áldásnak a’ vegyesházasságoktóli megtagadásából keletkezett azon bajok orvoslása módjai iránti értekezésekből áll van — mellyek iránt az utóbbi és jelen országgyűlések alatt is, egész nyilvánossággal folytak és folynak a’ tanácskozások — e’ tárgyat a’ megyék hivatalos levelezései köréből a’ törvény se ki nem vette, se levelezésbeli szabadságukat a’ részben nem korlátozta, a’ Karok és Rendek elébi nézeteik mellett továbbá is megmaradnak. A' 13-ik pontra: a’ Karok és Rendek is megmaradnak azon nézeteik mellett, mellyeket a’kamarai bíráskodás törvénytelen volta iránt már több országgyűlések alatt általánosan felhozlak; egyébiránt miután megegyeztek már a’ mélt. Főrendek is abban, hogy azon törvényjavaslat, mellj et ezen pont alatt a’ Karok és Rendek a’ só csempészkedési esetek nyomozása és meg büntetése módja iránt készítettek; a’ kölcsönösen elfogadott módosításokhoz alkalmazva k. k. megerősítés alá terjesztessék fel; azon törvényjavaslatot nem várva a’jelen pontban foglalt egyéb körülményekre nézve a’ két tábla között folyó értekezések befejezését, a’ Karok és Rendek hova hamarább feilerjesztelni óhajtják, különben pedig elébbi üzeneteikben kifejtett okaikra is hivatkozóig ö cs. kir. Föherczegségét, és a’ mélt. Főrendeket továbbá is arra kérik, hogy mivel a’ sótisztséget hivatalos állásában elkövetett kihágásaira nézve, a’ megyék törvényhatósága alól, a’ törvény ki nem vette, Bereg vármegyének az Alsó- vereczkei só tisztség ellen indított tiszti ügyészi per kir. parancsai történt megsemmisítése iránti előadása sérelemképi felterjesztésében is megegyezni méltóztassanak. A' 20-ik pontra: Azon kir. udv. parancs, melljet Baranya vármegye sérelmet okozónak jelent, ’s a’ Karok és Rendek is annak tartanak, a’ m. k. u. Cancellaria iratai közölt kétségtelenül feltaláltatván, és igy annak elömutatása, úgy a’ körülmények e’ helyeni bővebb felvilágosítása kerülhetlen szüksége fen nem forogván, a’ Karok és Rendek ezen pontnak jelen állásábani felierjesztése azorgalmazásától el nem álhatnak. A’ II. OSZTÁLY 3—6 és 20-ik pontjaira: A’ Karok és Rendek is az első osztálybeli 20—ik és 13-ik pontok alatt kifejtett nézeteikre hivatkoznak. A' 24-ik pontra: ez ügyben hogy, és mint fog intézkedni a’ legközelebbi országgyűlés? tőle függ jelenleg pedig azon ügy iránt az országgyűlési értekezéseket a’ Karok és Rendek berekesztetteknek tekintik. A’ III. OSZTÁLY A. betű alatti szakaszára. A’ sorozatra nézve a’ Karok és Rendek elébbi okaik ’s azokon sarkalló kivánatuk helyes vóltához ragaszkodnak ugyan; azonban a’ dolog siettetése végett nem ellenzik hogy némelly törvényhatóságok által pótlólagosan előterjesztett azon sérelmek és kivánatok sorában, mellyek iránt az egyesség megkészült ezek is felterjesztessenek. A’ IV. OSZTÁLY 7-ik pontjára: az egyesség meglővén. Az V. OSZTÁLY U-ik pontjára : Annak megjegyzésével, hogy a’ papi dézma kérdése egész kiterjedésében mint az 1836:^ 34. t. czikkben nyilván fentarlalott a’ Karok és Rendek még a’ jelen országgyűlése alatt rendelkezni s az iran , J vendére szabáljúl szolgálandó törvényt alkottatni szándékoznak az alatt tehát a türvénjek e i&1 re” e kell a’ papi dézmára nézve sinórmértékül szolgálni — a Karok és Rendek elébbi izeneteikben e ozo nézeteik mellett annyival inkább mivel a’ m. Főrendek ellen okokat utóbbi válasz izenetükben sem oz a , vábbá is megmaradnak. A' 66. és 95-ik pontokra: meglévőn az egyesség , A' 124-ik pontra: A’Karok és Rendek képviselői állásuknál fogva küldőik határozott u asiasai állhatván a’ mélt.Főrendek pedig különben sem hozván fel semmi okot, minél fogva a’ megye a e \ .g a’ méltánylást megvonhatnák; a’ Karok és Rendek jelen pont alatti felírásuk sietős felterjesztését alk újra szolgalmazzák. • Orsiágyyul. írásai■ IV •
