1843-1844 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

1844 / 264. ülés

264. Ülés. írásai. November 5-én 1844. 299 legalább egyszer szigorúan megvizsgálni. Észrevételeiket illvenkor, úgy mint törvényszerű rendeleteiket is, mellyek az igazgatóra nézve kőtelező erővel bírnak, különkülön könyvbe tartoznak bejegyezni, ’s az utóbbiakat, ha írásban küldöttek, bejegyeztetni. 373. §. Összesen a’ felügyelő biztosok, magán az igazgatón kivid, a’ fogházigazgatásnál alkalmazott bár melly egyedet hivatalától rögtön felfüggeszthetnek, az igazgatónak felfüggesztését pedig a’törvényhatóságnál javaslatba hozhatják. De az elbocsátás a’ törvény értelmében, mindig csak az állal gyakoroltathatik, kié a’ választás vagy fél­fogadás joga. 374. §. A’ fogház hivatalnokai közt támadható hivatalbeli viszálkodásokat a’ felügyelő birtosok testületé intézi el. 375. §. Szinte azon panaszait is az elzártaknak, mellyek az igazgató ellen adattak be, avagy mások ellen adat­ván be, az igazgató ítéletével az elzárlak meg nem elégesznek. 376. §. Az igazgató egyszerre a’ segéddel, a’ lelkész egyszerre a’ tanítóval, az orvos egyszerre a* sebész­szel eltávozásra engedelmet tölök nem kaphatnak. 377. §. A’ felügyelő biztosok testületé a’ törvényhatóságnak évnegyedenkint beadja tudósítását a’ fogház ál­lapotáról, mellyben mind azt, mit az elzártak közt, a’ fegyelem iránt , ’s az igazgatásról tapasztalt, mind azt, mit maga rendelt, mind azt, mit ezután teendőnek vél, lelkiisméretesen elősorolja. 378. §. A’ törvényhatóságok pedig a’ felügyelő biztosok tudósításának nyomán, a’ 149. és 150. §§. rendele­téinek megtartása mellett készítendő jelentéseiket a’ kir. Helytartótanácsnak évenkint fölterjesztik. Igazgató. 379. §. Mindenütt, hol az elzártak száma 50-re megy, a’ törvényhatóság által közg-yülésbeli szabad választás utján egy olly igazgató rendszeresittessék, ki e’ kötelességen kívül egyébbel nem terheltethetik. De úgy ez, mint minden kisebb fogházbeli igazgató is, egyenlő jogokkal ’s kötelességekkel bir, hit alatt szolgál, ’s a’ fogház épüle­tében vagy szorosan mellette kap lakot és kötelességének lerhéhez mért illő fizetést. Hivatalától ítélet nélkül el­mozdítani nem lehet. 380. §. Mindenért, mi a’ fogházban akár személyekkel akár dolgokkal történik, az igazgató felelős. Ennél fogva a’ fogház hivatalnokainak felfüggesztését, a’ felügyelő biztosoknál vagy a’ legközelebbi közgyűlésben okadás mellett javaslatba hozhatja, a’ fogház körül szükséges őröket pedig tetszése szerint fogadhatja föl ’s eresztheti el. 381. §. E’ törvénynek ’s folytában a’ törvényhatóságnak és a’ felügyelő biztosoknak rendeletéit az igazgató tartozik szigorúan teljesíteni. Ezért a’ rabokat ’s a’ fogházat vizsgálat alatt tartani naponkint ’s folytonosan köteles. 382. §. Az igazgató engedelme nélkül a’ fogház belsejének megtekintésére idegen nem boesátlathatik be. 383. §. Fegyelmi kihágások esetében, csak az igazgatónak magának van joga büntetni. De a’ fegyelmi bün­tetés kétszerezését az igazgató csak a’ felügyelő biztosok egyikének megegyezésével rendelheti el. 384. §. Az igazgatónak az elzártakkali bánásmódja szigorú, rendtartó, de emberi legyen; becstelenitö ’s in­gerlő szólásmódoktul mind ö, mind alárendeltei tartózkodjanak. 385. §. Az igazgató a’ fogháztól távol egy napot csak a’ felügyelő biztosok egyikének tudtával tölthet, egy­nél több napi eltávozásra engedelmet pedig a’ felügyelő biztosok közül csak kettő együtt adhat. Egyébiránt bár kinek ’s bár kitől adassék az eltávozásra engedelem, mind ezt tartozik az igazgató saját hiva­talos naplójába bejegyezni. 386. §. Az igazgató, egyéb hivatalos könyveken kívül a’ fogházbeli eseményekről ’s a’ rabokról naplót, saját rendeletéiről, az osztályozásról és a’ fegyelmi büntetésekről jegyzőkönyvet visz, és a’ fogház állapotáról kimerítő véleményes tudósítást Írván, mind ezek a’ törvényhatóságnak, a’ felügyelő biztosok utján, évnegyedenkint benyuj­­tatnak. Segéd. 387. §. Mindenütt, hol külön igazgató van rendszeresítve, hozzá egy vagy több segéd választatik, ki a’ fog­ház épületében vagy szorosan mellette tartozván lakni, szinte hit alatt szolgál, rendes fizetést húz, ’s hivatalából csak ítélet által tétethetik ki. 388. §. A’ segéd, azon kívül hogy az iratokat vezetni ö köteles, mindenekben függ az igazgatótól, kinek rendeletéit pontosan ’s ellenszólás nélkül ’s az igazgató ellenében felelet terhe alatt végrehajtani köteles. 389. §. Az igazgató jelen nem létében neki helyettese ’s képviselője a’ segéd. Két napi távozásra engedelmet az igazgató, annál hoszabbra csak a’ felügyelő biztosok egyike adhat, mi okával együtt, az illető jegyzőkönyvbe mindig beigtatandó. Lelkész. 390. §. Mindenütt, hol külön igazgató van rendszeresítve, a’ 124. és 125. §§. szerint egy vagy több lelkész választassék, ki a’ fogházhoz közel tartozik lakni és rendes fizetést húz. Egyéb fogházakban ugyan azon köteles­ségekkel a’ helybeli pap is, ha elvállalja, megbizattathatik. 391. §. A’ lelkész kötelessége az elzártaknak az illető vallás szabályai és szertartásai szerint isteni szolgála­tot, és vallási ’s erkölcsi oktatást tartani. Midőn köz isteni tisztelet tartatik, az igazgató vagy segéde ’s az örök kö­zül kellő számmal illyenkor mindenkor tartoznak jelenlenni. 75 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom