1843-1844 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 223. ülés
22 223. Ülés. írásai. September 17-én 1844. mennyiben vállólörvénykezés utján meg nem ítéltetlek megtérítése mellett, 8 évig terjedhető rabsággal büntetendő, ’s az e’ részbeni eljárásra nézve addig, mig a’ törvényhozás a’ bűnvádi eljárás iránt általánosan rendelkezend, következők batároztatnak: a) A’váltótörvényszék, midőn valamelly váltónak hamissága vagy meghamisitása elölte bebizonyittatik, azt Ítélet állal kimondja, egyszersmind pedig minden közbejött irományokat az illető megyei, kerületi, vagy városi törvényhatóságnak haladék nélkül megküldi. b) A’ tudósított törvényhatóság mindazok ellen, kik a’ váltó törvényszék tudósítása szerint, vagy különben is a’kérdéses váltó levél meghamisításábani akár közvetett, akár közvetlen részvétnek vagy annak gyanújával terheltéinek, hogy illy váltót mások ellen, annak hamisságát tudva, használtak, a’ váltólörvényszék tudósításának vétele után azonnal bűn pert emeltetni, egyszersmind pedig a’netalán még szükséges további vizsgálatot, sőt a’ körülményekhez képest a’ vádlottnak azonnali letartóztatását is nyomban megrendelni köteles. c) Ezen bünperben a’ váltótörvényszéknek a’ kérdéses váltónak hamisságát kimondó ítélete kérdésbe nem vétethetik, hanem a' hozandó ítélet csak a’ bűnösöknek, ’a büntetésüknek meghatározására, valamint a’ váltóilag meg nem Ítélt károknak, ’s költségeknek megtérítésére terjesztethetik ki. d) Az illy per törvény szünet idején is folytatandó lévén, a’ váltólörvényszóknek tudósításától számítandó legfelebh fél év alatt végítélet által befejezendő. e) A’ hozandó, akár marasztaló, akár felmentő ítélet a’ kir. Curiára minden esetre felebb fog vittetni; ’s ott soron kívül azonnal megvizsgálandó. f) Olly hamis váltó iránt, melly váltó törvényszék előtt még keresetbe nem vétetett, az illető büntető bíróságok, mind azokban, mik a’ büntető hatóság köréhez tartoznak, a’ köztörvény szerint járnak el, ’s hoznak Ítéletet: a’ fentebbi d) és e) pontoknak rendeletéi mindazonáltal ez esetben is teljesitendök. g) A’ váltó hamisságának kinyomozására ne talán szükséges tiszti vizsgálatokat az illető váltótörvényszéknek megkeresésére megyékben az alispán, kerületekben a’ kapitány, sz. kir. városokban a’ polgármester haladék nélkül végrehajtatni kötelesek. h) Váltó hamisítás iránt folytatandó bűn perekben a’ büntető hatóság megyékben mindig a’ megyei törvényszéket illeti. B) Az árú szerzési kötésekről. 1. §. Minden olly adás-vevési szerződés, melly valamelly ingó vagyonnak jövendőbeli átadása feltétele mellett köttetik, árú szerzési ügy tárgya. 2. §. Árú szerzési kötésben azokon felül, mellyek minden Írott szerződésben megkívántainak, úgy mint a’ szerződök neveinek aláírása, a’ kelet helye és ideje, következő kellékek szükségesek: a) Hogy írásba foglaltassák, és nyilván áru szerzési kötésnek megnevezttessék; bejegyzett kereskedők, gyárosok, és közkereseti társaságok irányában azonban a’ hites alkusznak törvényszerű kötés bizonyítványa is illyen— nek tekintetvén. b) Az árú megnevezése. c) Annak pontosan meghatározott mennyisége. d) Jlinösége. e) Ára. f) Általadás és fizetés ideje, és helye. 3. §. Ha az árú szerzési kötést a’ vevő szegi meg, tartozik: 1) Az eladónak a’ kötés nem teljesítéséből származott, és bebizonyított minden kárát, melly alatt az ár különbség is értetik, és költségét ugyan ez utón megtéríteni. 2) Ha kötbér vagy biztosítási dij (assecuranz praemie) volt kialkudva, e’ mellett az ár különbözet megtérítését követelni nem lehet. A’ kötbér vagy biztosítási dij legmagasbja 100-tól tíznél felebb nem rúghat. 4. §. Ha pedig az árú szerzési kötést az eladó nem tartja meg, a’ vevő arányában, ugyan azon tartozásai lesznek, mellyek az eladó javára az előző 3. §-ban foglaltatnak — és ezeken felül ha pénz elölegeztelett az eladónak, azt, a’ pénz felvételétől számítandó hatos kamatjaival együtt megtéríteni köteles. 5. §. Árú szerzési kötést a’ másik fél tudta és megegyezése nélkül másra ruházni nem lehet, ha csak szerződésileg más ki nem köttetett. 6. §. Az árúszerzési kötésekből eredett jogok, azon időtől, mellyben a’szerződés teljesítendő volt, számítandó kél év alatt enyésznek el: a’ váltó jogi elévülés iránt az 1840: 15. t. ez. I. Része 205, 206, 207, 208 és 209. §§-ban foglalt rendeletek az árú szerzésekre is kiterjesztetvén. 7. §. Az árúszerzési kötésekből eredő követelések a’ váltótörvény H-ik Része 18-ik §-a szerint is a’ váltó törvényszékek által biráltatnak meg. 8. §. Árú szerzési kötéseket, az I. Rész 9. és 11-ik §-ai szerint váltó képességgel nembiró asszonyok, bár melly vallásbeli papi személyek, szerzetesek’s katonák is, a’ mennyiben teljes korúak, ’s terhes szerződéseket köztörvény szerint lehetnek, érvényesen köthetnek.
