1843-1844 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

1844 / 191. ülés

28 191. Ülés. írásai. Augustus 5-én 1844. ellenezhetik sem most a’ négy kerületi börtön irányában, sem soha, miután mindig e’ tudósítások lesznek azon fö­­alapak, miken fogja a’ törvényhozás uj meg uj intézkedéseit építeni. A’ 343—ik §-ra mcglévén az egyezség: A’ 344— 349-ik 357, 358. §-ok iránt pedig a’ mélt. Főrendeknek észrevételeit elvárván; Egyébiránt mind azon észrevételekhez, miket a’XVI-ik Fejezel’ 368. 8-án kívül, mellyre nézve megvan az egyesség, a’ 366, 367, 369, 370, 371-ik §§-okra nézve tesznek, miután azok a’ mintabörlön eszméjének egyenes kifolyásai, a’ KK. és RR. nem járulhatván; ezen felül A’ 370-ik 8-nak végét, hol az országgyülésileg megállapítandó börtöntervről tétetik említés, a’ KK. és RR. kihagyandónak vélnék, nem csak azért mivel az országos választmány által benyújtott tervezeteket sok tekintet­ben hiányosoknak találják, hanem mivel azt hiszik, hogy a’ követendő rendszer’ elvei a’ törvényhozás által gon­dosan körül íratván, azok szerinti kidolgoztatása ’s meghatározása az épületeknek a’ végrehajtó hatalomra bízat— hátik legczélszerübben. A’ mennyiben azonban a’ törvényhatóságoknak saját börtöneikre nézve jog van adva ter­veket készítetni ’s terjeszteni föl, ’s az épitésmódtul itt igen sok majdnem minden attól függ, a’ mennyiben e’ sze­rint az ügynek nagy érdekében fekszik czélszerü rajzoknak terjesztése által a’ tévedéseket meggátolni: a’ teendő fölirásban a' KK. és RR. egyszersmind megkérendönek vélnék ö Felségét az iránt is, méltóztatnék gondoskodását oda kiterjeszteni, hogy szakértő férfiak által a’külföldi javító fogházakat közvetlenül hovaelöbb megvizsgáltatván, uiry azt megelőzve mint majd e’ tapasztalások’ n\omán is a’ rabok különbféle száma szerint, különbféle nagyságú börtönök' rajzai a’ mennyire lehet még a’ c) §-ban kijelelt határnap’ eltelése elölt tétessenek közzé a’ KK. és RR. ez által is siettetni és előkészíteni kívánván azon időszakot, mellyben a’ magányrendszer’ általános behozatala ki fog mondathatni. A’ 350—ik §. iránt megvan az egyezség; A’ 351-ik 8-ra nézve, a’ fölebbiek szerint, közelebbi meghatározásnak szüksége fen nem forogván; A’ 352—356, és a’ 359 — 362-ik §-ra az egyezség meglévőn; Mi a’ mélt. Főrendek által mellőzött XVII-ik Fejezetet illeti, miután a’ négy kerületi börtönnek mostan meg­határozandó építése által az e’ fejezetbeni kerületezés nem változtatik meg, sőt általa ennek létesítése épen meg­kezdetik, a’ KK. és RR. ez egész Fejezetet megtartandónak vélik, azon hozzáadással, hogy a’ czim ekképen vál­toznék: „A’ kerületi börtönök’ helyeiről, melly törvényhatóságokra kiterjedésökröl és épittetésöknek sorozatáról“; a’ 381—ik §. után pedig jönne egy I j 8- „E’ tiz kerületi börtönök közül jelenleg az Aradi, Miskolczi, Lévai és Pécsi börtönöknek építése hatá­­roztatván el a’ többieknek fölépítése iránt külön törvény fog rendelkezni.“ A’ 382-ik §-ra nézve reménylvén ’s kívánván a’ KK. és RR. is, hogy a’ költségeknek mind kivetése, mind kezelése még ez országgyűlésen törvénnyel állapitassék meg; egyébiránt miután kettő a’ rendszer, mellyek közül egyik vagy másik fog az ország’ valamennyi fogházaiban alkalmaztatni, ekképen lenne módosítandó, a’ „382-ik 8- 3Iind azon költségeket, mellyek az egyes törvényhatóságok fogházaiknak és börtöneiknek a’ tör­vénnyel megállapított rendszerek elvei és szabályai szerint első fölépítésére ’s illetőleg meglévő fogházépületeik­nek azok szerint leendő alkalmazására ’s megigazitására; továbbá fogházi és börtöni épületeiknek belső elrendezé­sére — (a’ többi marad). A’ 383—ik §-t a’ t. KK. és RR. a’ fentebb előadott tekinteteknél fogva, megtartani óhajtják. A’ 384. 8- iránt megvan az egyesség. A’ 385 — 387—ik 8-okhoz, lévén ezek már fölebb kifejtett nézeteiknek természetes következményei, a’ KK. és RR. ez úttal is ragaszkodnak. — És most már itten következik az áltmeneti rendszer, melly szerint lennének a’ törvényhatósági fogházak ide­iglenesen igazitandók, ’s mellyek elébe a’ KK. és RR. két megjegyzést bocsátanak: egyik az, hogy e’ lényeges bővítést és hozzáadás szükségessé tette a’ III—ik Részt két osztályra elkülönözni; másik az, hogy az összes bör­tönrendszerre felügyelésröl szóló XlV-ik és a’ költségekről intézkedő XVIII—ik Fejezet mind a’ magány mind az áltmeneti rendszerű fogházakra egyképen kiterjedvén, ezen Fejezetek mostani helyeikről kiemeltetve az áltmeneti rendszer’ végére lesznek áltteendök. A’ It i,irt ö n r c n fis z e r r o 1. I. OSZTÁLY. Magány rendszer. a) §. E’ törvény’ kihirdetése után, a’ 345. §-ban körülirt magányrendszer elvei szerint fognak építtetni min­den kerületi és a’ törvényhatósági minden új börtönök, ’s mind ezekben a’ büntetések az elzártakra a’ magány­­rendszer’ elvei szerint fognak alkalmaztatni is. b) §. Ij börtönök’ építésére pedig köleleztetnek mind azon törvényhatóságok, mellyek börtönének a’Il-ik osztály rendeletéi szerint leendő igazítása egy negyed részénél többe kerülne azon költségnek, melly ugyan azon törvényhátóságban a’ magányrendszerü börtön’ fölépítésére megkivántatnék. c) §. Melly törvényhatóságok magányrendszerű börtönt fognak építtetni, e’ törvény’ kihirdetésétől számítandó három hónap alatt tartoznak abbeli határozatukat a’ k. Helytartótanácsnak bejelenteni, kilencz hónap alatt pedig

Next

/
Oldalképek
Tartalom