1843-1844 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 191. ülés
26 191. Ülés. írásai. Augustus 5-én 1844. A’ 204-ik §-ban a' KK és RR világosan kifejezve lálván azt, hogy a’ rabokat illető mind letett pénz, mind munkabér gyümölcsözés végett takarék pénztárba adassék, e’ szerint a’ m. Főrendek kivánatának elég van téve. A’ 2C5-ik §. iránt meglévőn az egyezség; A' KK és RR még abban is megegyeznek, hogy a’ 206, 207, 208 és 209-ik §§. kihagyassanak; ennek folytán azonban a’m. Főrendek által nem tárgyalt IX-ik Fejezetben lévő 143-ik §-nak is ki kell maradnia. A’ 210. §-ra megvan az egyesség. A’ 211-ik §• pedig, a’ m. Főrendek javaslata szerint, ekképen módosilalik: 211. §. A' főigazgató azon igyekezzék, hogy minden rabnak a’ lehetőségig olly munkávali foglalkozás rendeltessék szakmányul, melly midőn egy részről a’ börtönintézeti pénztár, illetőleg tehát a’ dolgozó rabok részére is mennél bővebb jövedelmet hajt, másrészről ollyan , melly által kiszabadulása ulán a’ rab képes leend élelmét is megkeresni; egyébiránt ezeken felül a’ készítendő munkáknak mennél magasabb áron lehelő eladásukróli gondoskodás és rendelkezés is a’ főigazgató kötelességei közé tartozván. A’ 212-ik §-ra meglővén egyezség ; Abban, hogy a’ 213—ik §-hoz az árverésről általánosan szóló ama rendeletek, mellyek a’kihagyott 143, 206 és 208-ik §-okban foglaltattak, hozzá adassanak, a’ KK és Rl\ megnyugodván, a’ 213 és 214-ik §. igy lenne szerkezendö: „213. §. Ez iránt a’ főigazgató, okainak kifejtésével, véleményes javaslatot terjeszt fel a’ k. Helytartótanácshoz, mellynek jóváhagyása után, az árcsökkentési határnapot, a’ szerződési föltételekkel együtt szokott módon kihirdeti. 3Iinden illy árcsökkentése pedig a’ börtönintézeti személyzet tagjainak, ’s a’ szerint, mint a’ börtön megyei, vagy sz. kir. városi hatóság alá tartozó helyen fekszik, vagy a’ megyei e’ végre meghívandó törvényes bizonyságnak , vagy sz. kir. városi két tanácsnoknak jelenlétében menend végbe; ’s a’jelenvoltak által aláírandó jegyzököny, a’ vállalkozóval kötendő és kölcsönösen aláírandó szerződéssel együtt, a’ főigazgató által felsőbb megerősítés végett, a’ k. Helytartótanácshoz haladék nélkül fölterjesztetik. 214. §. Sőt ez árcsökkentés ideje a’ haszonbéri idő kezdetét fél évvel mindenkor megelőzze, és az árcsökkentési utón kötött.... (a’ többi marad). A’ 215 — 219. §. iránt az egyezség meglévén; A’ 220—ik §—ból a’ mélt. Főrendek által megjegyzett szavaknak kihagyásához hozzájárulván; A’ 221 — 224-ik §-ok iránt szinte meglévén az egyezség; Mi ezekután a’ 133 — 142—ik §-oknak a’ 225-ik §-ba igtatását illeti, azokat a’ fölebbiek szerint, a’ KK és RR helyeiken meghagyandóknak vélik; egyébiránt ezek közül A’ 133-dik §-ra lett észrevételét a’ raélt. Főrendeknek elfogadják. A’ 134 136—ik §-ok iránt meglévén az egyezség; A’ 137-ik §-ra telt módosításhoz pedig a’ KK és RR ez alkalommal hozzájárulván; Mi a’ 138—ik §-ban a’ mélt. Főrendek által javaslott módosításokat illeti, azoknak csak a’ végrendelet ünnepélyesilésére vonatkozó részében egyeznek meg a’ KK és RR melly szerint a’ jelen §. ekkint állana: „138. §. Az illyen végrendelet kiváltságosnak tekintetvén, három tanú előtt is törvényesen megkészitethetik, és az a’ rab kiszabadulása után is, a’ mennyiben ’s a’ meddig meg nem változtatta, nem szűnik meg lenni érvényes. Ezen felül azonban az illy végrendeletnek ünnepélyesitése, valamint a’ házassági összeesketés egész ideje alatt is, a’ börtöni tiszti személyzet .... (a’ többi marad). A’ 139—ik §. iránt megvan az egyezség. A’ mennyiben pedig a’ 140-dik §-beli 24 órai kiterítést oda is lehetne érteni, mintha a’ megholt rab azután rögtön eltemettethetnék, melly értelmet látszanak neki tulajdonítani a’ mélt. Főrendek is:miután e’ 24 órai megelőző kiterítés nem az eltemetésre, melly köztörvény és szokás szerint 48 óránál előbb sehol nem történhetik, hanem csak a’ kiadhatásra van vonatkozással, e’ magyarázatot a’ KK. és RR. a’ szakaszba ekképen vélnék beigtatandónak. „140. §. Midőn a’ II—ik Fejezet alatti.............’stb. ’stb. ’s az elhunyt vádlottat, foglyot, vagy rabot, a' fogház falai közüli kiadás előtt a’ fogházi halottas kamarába 24 óráig téríttesse ki, ’s ekkor bekivánván a’ halál kétségtelen voltáról . . . (’stb. marad). A’ 141 —ik §. érintett sorainak kihagyásában a’ KK. és RR. megegyeznek. A’ 142—ik §-ra megvan az egyezség. Mi a’ XlII-ik Fejezet szakaszait illeti: A’ 226. §. iránt megvan az egyezség. A’ 227—ik §. megjegyzett szavait, a’ fölebbiek szerint, a’ KK. és RR. megtartandóknak látják. A’ 228—232-ik § -ra meglévén az egyezség; A’ 233—ik §-hoz ellenben a’ KK. és RR. miután a’ szabad akarattól függő munkát el nem fogadják, továbbá is ragaszkodnak. A’ 234, 235. §. iránt az egyezség megvan. A’ 236—ik §. a’ mélt. Főrendek véleményéhez közelítőleg- ekképen lenne módosítandó: „236. §. Az igazgató állandóul tartozván lakni hivatala helyén, innét magános dolgainak eligazítása végett, egy egész napra, sőt csak kevés órára is a’ börtönből egyedül a’ főigazgató engedelmével távozhatik el, három napnál hosszabb időre pedig magától a’ kir. Helytartótanácstól kell engedelmet nyernie. Különben pedig megjegyaztetik, hogy a’ fő- és aligazgatók .... (a’ többi marad). A’ 237 — 241. §. iránt meglévén az egyezség;
