1843-1844 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 191. ülés
24 191. Ülés. írásai. Augustus 5-én 1S44. I,etvén tehát ebben előbbre haladni mind addig, mig az I-sö Rész iránt a’mélt. Főrendek’ véleménye a’KK. és RR. előtt tudva nem Ieend, ez okból is, de különben is kinszeritvék a’ KK. és RR. teljes bizodalommal arra szólítani föl a’ mélt. Főrendeket, hogy azon I-sö Rész iránt, melly hozzájok annyi hónapok előtt küldetek által, véleményüket nyilvánítani elvégre szíveskedjenek. Mind ezek után e’ KK. és RR. áltmeuvén a’ mélt. Főrendeknek részletes észrevételeikre, elölegesen is azt jegyzik meg, hogy miután az ajánlott egy mintabörtön’ folytában a’ mélt. Főrendek eddig csak a’ kerületi börtönre vonatkozó szabályokat vették vizsgálat alá, a’ KK. és RR. véleménye szerint pedig a'magányrendszer némelly törvényhatósági börtönökben is alkalmazandó lenne, reménylvén e’ módositáshozi járulásokat a’ mélt. Főrendeknek: most már és ismét arra hívják föl, hogy a’ törvényhatósági börtönökre vonatkozó rendeleteket is vizsgálat alá vevőn . szíveskedjenek azok iránti észrevételeiket a’ KK. és Rendekkel hová előbb közölni. A’ 71. 72-ik mint szinte a’ többi §§-okbul is a’ „kerületi“ szó ki nem hagyható, mintán az egy mintabörtön’ eszméjéhez a’ KK. és RR. nem járulván, vélemények szerint már most több kerületi börtön lenne felállítandó. Azon aggodalomnak, mit a’ mélt. Főrendek a' 73-ik §-ra nézve kifejeztek, úgy látszik helye van a’ mintabörtön el nem fogadása mellett is, mintán a’ rabok a’ kijelelt 4 kerületi börtönbe vitelökig nem minden, sőt talán kevés törvényhatóságban fognak magányrendszerü börtönökben őriztetni. De a’ KK. és RR. azt hiszik, hogy ha a’ javaslóit arányosítást az igazság egyenlőségének tekintete megkívánja, a’ kiegyenlítés kevésbé szükséges olt hol azt a’ inéit. Főrendek ajánják, t. i. azon rövid időre, melly a’ levelezés alatt eltelik, és inkább fontos ott, hol azt nem ajánlják, t. i. midőn a’ magányrendszerre Ítélt rab a’ levelezésre szükséges időn túl is nem magányrendszerü börtönben szenvedi büntetését. Azonban a’ KK. és RR. mind itt, mind ott e’ kiegyenlítést mellőzendőnek vélik; részint mert az álltétel bizonytalansága a’ rabságidőnek kitelésél is bizonytalanná tévén, ez a’ népnél gyanút gerjesztene, látván hogy néha elmúlt az ítéletben kijelelt idő a’ nélkül, hogy a’ rab kirekesztetnék; részint pedig és főleg, mert az országos válaszmány kétségkívül pontosabban kiszámitá a’ rabok azon számát, melly az illető törvényhatóságokból minden kerületi börtönre esik, sem hogy, rendkívüli események közbejötté nélkül, hely hiánya miatt a’ rabok abba tüslint vagy igen rövid idő alatt ált nem szállíttathatnának. A’ 74—78. §-okra meg van az egyezség. A’ 79. §. ’s az itt idézett 1, 2, 41, 42, 44, 45. §§-ok, az előzmények szerint, a’ mint eredetileg vannak szerkezve, akképen megtartandók. A’ Sl-ik §. iránt meglővén az egyezség; Mi az ide álthozott, de a’ KK, és RR. véleménye szerint helyeiken meghagyandó 43 — 70-ik §§-okat illeti A’ 43-ik iránt meg van az egyezség. A’ 47—ik §-ra pedig azt válaszolják, hogy e’ kísérlet szükségtelen úgy is, ha a’ czél az volna valljon munka, nélkül a' magányrendszernek a’ rabokra mi hatánya van, mert tudalik közönségesen, mikép e’ rendszer mellett a’ munka annyira nem súlyosbítás, hogy sőt inkább szigorú munka nélkül elszenvedhetlenné válnék; de szükségtelen úgy is, ha a’ czél a’ bővebb jövedelmezés módjának megtudására irányoztatik, mert bár van szakmány kiszabva mindenik rabra, de e’ mellett ’s ezen felül a’ szabad akaratbeli munkának is nyílt tér engedtetvén, midőn a’ szakmány a’ röstebbekre kinszeritöleg hat, általa a’ szorgalmasbak visszatartoztatva nincsenek. A’ 48—ik §-ra meg van az egyezség. A’ 49. §. végét, némileg közelítve a’ mlfgos Főrendek javaslatához, ekképen vélnék a’ KK. és RR. módositandónak: „49. §... Azon időszakok megrövidítése és hosszítása, de pusztán csak ha az egésség tekintete szükségessé teszi, úgy egyes mint valamennyi rabra nézve összesen“, a’ börlönigazgatóság által rendellethetik el, — a’ beteg rabok miképi öltözködésük iránt pedig a’ börtön orvosának rendeletéi teljesítessenek. Az 50—53. §. iránt meglévőn az egyezség: Az 54. §. b) pontjára tett észrevételét a’ m. Főrendeknek a’ KK. és RR. elfogadják; de a’ munka idő meghatározásának szükségtelenségére nézve azt jegyzik meg: hogy midőn egyrészről a" KK. és RR. szabad tetszésre bízott munkához már fölebb nem járultak, másrészről a’ börtönbeli élet és fegyelem egyenlősége, 's a’ szabadság elvesztésének üdvös éreztetése kívánja meg, hogy a’ rab necsak tartozzék dolgozni és bizonyos szakmányt bevégezni, hanem munkára bizonyos órákban ’s szakmánynak körülbelül bizonyos idő alatti elvégzésére is köteleztessék. Az 55—ik §. a’ m. Főrendeknek elfogadott észrevétele szerint ekképen lenne szerkezendö: „55. §. Dologra saját innepeiken sem a’ keresztyének, sem az izraeliták nem kinszerilethetnek; azonban ez utóbbiak a’ keresztyének vasárnapjain és innepein tartoznak rendesen dolgozni.“ Az 56—59. §§-okra meg van az egyezség. Mi a’ 60. §-t illeti, az a’ m. Főrendek javaslatának nyomán ekkép modositlatik: „60. §. A’ rab munkabérének %-része kirekesztöleg és minden esetre a' börtön intézet küzpénztárát, % r®szo pedig magát a’ rabot illeti.“ A’ 61—63. §-ra meg van az egyezség. A’ 64. §. a’ fölebbiek folytában, úgy a’ mint van, a’ 18. §—beli rendeletnek ide álttélele nélkül megtartandó. A’ 65—66-ik §. iránt meglévőn az egyezség; Mi a’ 67—ik §-ra telt észrevételt illeti, már az előbbiek szerint, az itt megújított különbözletés e §-ra sem alkalmaztathat. A’ 68—70. §-okra meg lévén az egyezség; egyébiránt midőn az ezekben idézett §§-oka! a KK. és RR.
