1843-1844 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 188. ülés
188. ülés. írásai. 2-án 1844. 17 törv. czikkből háromlandó terheket is a’ szerint viselendik, follyanak he a’ választásba; felszólítják tehát a’ t KK és RR-et, hogy ezen §-t ezen elvhez képest módosítani szíveskedjenek. A’ 40. 41. és 42—ik §§-ra nincs észrevétel. A’ 43—ik §-ban javallott kijelelést a' m. Főrendek akkép kívánnák változtatni, hogy minden bányaszéki hivatalokra ő Felsége egy e’ végre kinevezendő biztosa által, három szinte alkalmas egyént kijelöltethessen; ezen §. tehát eképen módosítandó: és mivel igen könnyen ’s gyakrabban megtörténhetik, hogy a’ bányabirlokosok ezen választási joguk gyakorlatával élni nem kívánnának, ezen esetre a’ 45-ik §. egészen a- törvénybe iktatandó lenne. A 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. és 54—ik §§-ra nincs észrevétel. Az 55. 56. és 5<-ik §§-ra a négy bányatörvényszékek hatósága iránt azonosok lévén az észrevételek, mik a’ bányatörvényszékek hol, ’s miképeni felállítása, ’s illetőleg összesítése iránt a’ 35-ik §-ban tétettek, - a’ bányaszékek feloszlása ezek szerint lenne alkalmazandó; — különösen megjegyezvén itt a’ g) alatti pontra azt - hotry a’ mélt. Főrendek a’ kapcsolt részeket a’ váltó törvényszékek felolsztása szerint kívánnák alkalmazni, uielly szerint a’Radobojai kerülethez jönnének Zala, Tolna, Raranya, Somogy, Posega, Verőcze vármegyék, Horvátország, a’ Fiumei kerület, a’ Bánsági, Károlyvári örseregek, a’ Brodi, és Gradiskai határezredek, és Varasdi Tábornokság; bizodalmasan felszólítván a’ t. KK. és RRket, hogy ezen felosztást elfogadni szíveskedjenek. A’ 60; 61, 65, 67 és 72—ik §§-at elfogadják. A’ 77—ik §. iránt azon észrevétele lévén a’ m. Főrendeknek, hogy miután a’ tapasztalás szerint az országban a' bányamivelést eddig is sok külföldiek, de viszont a’ kültartományokban jelenleg is sok honpolgárok gyakorolják, az 1523. évi 39-ik törv. czikk rendelete nyomán a’ mélt. Főrendek károsnak tartják a’ külföldieknek a’ bányamiveléstöli eltiltását világos törvénnyel kimondani, és épen ezért czélirányosabbnak vélnék az eddigi szokást és gyakorlatot továbbá is fentartani; ennél fogva ezen §-nak harmadik sorában az „érczásványokat“ szó után, ezen szavak : „az eddig létezett szokás és gyakorlat, és“ lenne iktatandó, a’ többi maradna. A’ 81. §-ra meglővén az egyesség. A’ 87, 88, 89, 91 és 92—ik §§-ok iránti javallatot a’ mélt. Főrendek elfogadják. A’ 94. §-t elfogadják. A’ mi a’ bányamiveléshez megkívántaié anyagok, ’s élelmi szerek vámmentességét illeti, a’ mélf. Főrendek a’ 628-ik §-ban következő módosításhoz ragaszkodnak. A’ lOí. §-t elfogadják. A’ 105. és 109—ik §§-ok iránt felhozott fenálló gyakorlathoz való ragaszkodás nem lévén elegendő ok arra, miért kellene az ezen érdekes tárgy iránti világos és szabatos rendelkezést egy bizonytalan kimenetelű tárgyhoz kölni, ’s feltételezni, a’ mélt. Főrendek már az előbbi izenelükben eziránt bővebben kifejtett nézeteikhez, ’s a’ 94. §. iránt lett észrevételeihez továbbá is ragaszkodnak. A’ 106, 112, 130, 136, 137, 145, 148, 165, 191, és 193 §§-ok iránt meg van az egyesség. Ellenben a* 199—ik §. után itt is ismétlik azon észrevételeiket, a' mellyeket a' 94, 104 és 105—ik §-nál a’ 628-ik §-ra vonatkozólag felhoztak. A’ 200, 201—ik §§-okat elfogadják. A’ 202—ik §-ra miután a’ t. KK. és RR a’ 77-ik §-ra tett észrevételükben maguk elismerik, hogy az izraeliták a’ bányamiveléstöl ki vannak zárva; — ennél fogva a’ mélt. Főrendek ugyan azon §ra lett észrevételek értelmében előbbi szerkezetüknél tovább is megmaradnak. A’ 234—ik §. iránt a’ mélt. Főrendek azt jegyzik meg, hogy azon esetben, ha a’ közbejött kérdésekre nézve a’ dolog perre kerülne, lehetetlennek tartják a’ perbeli szóváltásokat, kivált ha egyik, vagy másik perlekedő fél valami reménytelen akadály által meggátoltatnék, három nap alatt befejezhetni, ezen rögtöuözésből tehát a‘ perlekedőkre könnyen eredhető káros következések kikerülése végett, szükségesnek vélik a'perbeli szóváltások bevégzésére legalább tizenöt napot engedni, melly idő lefolyta után köteles legyen a’ biró három napok alatt pertdöntöitélelet hozni, a’ melly módosításnak elfogadására szívesen felszólítják a' t. KK és RR-et. A’ 241—ik § iránti módosítást elfogadják. 247. §. A’ tek. KK. és RR-nek ezen §-ra tett észrevételeire a‘ nyomtatási hibák szolgáltathatván alkalmat, annak szerkezete a’ 6—ik sorban előforduló szó után „terjednének“ ekképen lenne kiigazítandó „és sem vonalat, vagy dőlés, sem az alkat-részek minémüsége ki nem mutatnák, mellyik nyelefett el a" másik által, ezen összefolyt érnek az érintkezési pontontuli használata a’ régibb felkéröt illeti; — de ha ismét külön válnának, vagy ha az egyik megismertető jeleit megtartva, a’ másikat egészen megsemmisítené, kiki vagy sajátságos jelek, vagy ezek hiányában az előbbi dőlés és vonulat szerint megismérhetö erének további növelésére jogosítalik, ha bár későbbi Ielkérő lenne is. — Az igy kiigazított szerkezethez pedig, azért ragaszkodnak továbbá is a mélt. Főrendek, mert két ér összefolyásában nem ritkák azon esetek , hogy vagy az alkat részek, vagy a dőlés, vagy vonalból kétségtelenül kitetszik, mellyik ér nyelte el a’ másikai, ha tehát ez esetben mindig a' felkérő elsőbbségi joga állapíttatnék meg, az gyakran a’ későbbi felkérönek kétségtelen tulajdonától való megfosztásával történnék meg, mit a közigazsággal megegyeztelni nem tudnak a’ mélt. Főrendek, és igy épen az önkény elkerülése végett szükséges ez esetben is a világos rendelkezés, melly egyébiránt a’ §-nak a’ t. KK és RR. állal most kihagyatni kívánt végsoraiban, csak hogy nem eléggé világosan, kifejezve, benne foglaltatott. A’ 251—ik §-ban előforduló „Krassói“ szó iránt is a’ 35-ik §-bar tett észrevétel szolgálván. A’ 279, 281. §§-ra meg van az egyesség. Orszúggyül. írásai. III. J
