1843-1844 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1843 / 21. ülés
14 És ámbár a' legújabb időkben , kivált pedig Felséged kegyes uralkodása alatt az alkotmányos hatalmak egyesült törekvése— egy új időszaknak a’haladásának kezdetét, nem csekély, nem is sikeretlen intézkedésekkel jeleié, __ a’kép mégis, mellyet hazánk állapotának öszvcgo mutat, nem vigasztaló! Az Ország épségének hijányait hazánk részeinek, a’ törvény végre nem hajtása miatti kétes helvezetét__még mindég fájlaljuk — a’ nemzetnek több Ízben felterjesztett egyéb clőleges sérelmei is , még mindég orvoslást várnak __ nyelvünk még most sem foglalhatá el teljes mértékben azon polezot, melly a’ magyar nemzet köz dolgaiban, mást nem illethet, a’ családi élet nyugalmát vallásos viszálkodások zavarók ’s a’ kedélyeket még most is feszült aggodalomban tartják. A’ nép kellő nevelés hijányja miatt szellemi elhanyagolt állapotban van; — az adózók, a’ katonai élelmezés , és szállásollás súlyainak megszüntetését; egyéb köz terhek könnyítését ’s igazságosabb felosztását, még mindig reményük — az ország önállásának méltánylása ’s a’ nemzet béfolyása, és megegyezése nélkül alakitott többszöri törvényes felszólalásainak ellenére fcnálló vámszabályok, mellyck egészrendszerükben ellene fordulnak kereskedésünknek ’s a’ honi iparnak földmivclésünk jutalmát bizonytalanná ingadozóvá tevék ’s műiparunkat teremni, és a’ hol termett, felemelkedni nem engedik.Ezek és a’ kereskedést előmozdító eszközök hijánya , mit adózó népünk saját erejével nem pótólhata, és szűk köre az élénk forgalomnak, mellvet csak az akadéktalan műipar ’s a’ virágzó földmivelés kölcsönös hatásuk teremhet — ’s azon korlátozó intézvények , mellyek úgy egyiknek, mint másiknak szabad kifejlődését gátolják, belkcrcskedésünket sem engedék fel virágzani. Ezekhez járulván még a’ földbirtok bizonytalansága’s ingatagsága, a’ közhitei, az utóbbi törvényhozásnak bölcs gondoskodása mellett is , még több alap feltételeiben szűkölködik ’s az újabb kor újabb igényeivel megszaporodott szükséges aggasztó mértékben sodorják a’ nemzetet , a’ köz elszegényedés Örvénye felé. — Végre még rendetlenségek is jöttek közbe , mellyekben a’ bővebb kifejlés magvát rejtő törvények teljesitlen maradásának is, úgy közvetlenül, mint a’ példa erejénél fogva nagy része vau, ’s mellyek a’ személyes bátor létnek, mára’ múlt országgyűlés gondoskodására méltatott hijányát még súlyosabban éreztetik; ’s a’ törvények tekintetének szilándítását, sürgetőleg szükségessé teszik. A’ közbajoknak ezen helyezetében, a’ nemzet tömérdek szükségeinek érzetére ébredve eleven óhajtással nézett elébe az alkalomnak , mellyet állopotja javítására Felségednek vallásos torvénv szerűsége , a’ jelen országgyűlése öszvehivása ’s megnyitása által kegyelmesen nyújtani méltóztatott. Bár tehát súlyos sérelmeink nagy részben orvosolva még most sincsenek, ’s bár a’tapasztalás csak megerősíthető az ország Rendéinek több országgyűléseken nyilvánított azon meggvőződését , hogy tanátskozásukbani akadéktalan haladásuk ’s bár milly üdvös intézkedések teljes sikere, az ország súlyos sérelmeinek orvoslását ’s a’ nemzet azon orvoslás halasztása miatti aggodalmának megszüntetését feltételezi — azon biztos reményben még is , hogy Felséged az országnak az 1790 évi 13-dik t. ez. világos rendelete ellenére mind ez ideig sem orvoslott minden igaz sérelmeit ezen országgvülésen elmulaszthatatlanul megszüntetni fogja , örömmel ’s a’ hodoló tisztelet és őszinte méltánylás szülte hála érzetével fogadónk Felséged királyi kegyelmes Előadásaiban , annak örvendetes jeleit: miként Felségednek hű népei boldogitásukra irányzott uralkodói gondjait , a’ magyar nemzet jövendőjének biztosítása ’s köz boldogságának gyarapítása iránt a’ nemzet kivánatival találkoznak, — ’s ép azon térre hívja fel királvi székéről is a’ törvényhozás gondoskodását— mellyet a’ szükség érzetéből fejlett nemzeti köz kivánatok e’ korszak kitűnő , feladatának , a’ Magyarország, és hozzá kapcsolt részek jövendője ’s boldogsága feltételének , — fél század óta gyakran ugyan, de most élénkebben mint valaha ! kijelöltenek ’s valamint Felséged kegyelmesen kijelenteni méltóztatott : miként a’ nemzetnek közboldogságára irányzott óhajtásai iránt Felségedet mindég kegyelmesen hajlandónak tapasztalandjuk, úgy mi is Felségednek hazánk köz java elővitelére irányzott atyai szándékához teljes erőnkkel és igyekezetünkkeli koz munkálást szent kötelességünknek tartandjuk. És azért egész készséggel fogunk nyúlni az utóbbi országgyűlés által Felséged kegyelmes megegyezésével is, a’ büntető ’s javító rendszer kidolgozásával megbízva volt országos Választmány munkálatának megvizsgálásához; mi által a’ nemzet azon közkívánatát reméljük teljesíthetőnek , miszerint a’ személyes bátorlétnek, a’ honpolgárok minden osztályaira nézve, határozott törvényekkeli biztosítását, ép olly élénken ; mint rég ohajtá — ’s mivel a’ büntető törvények főbb feladata a’ javítás ’s a’ bűntettektőli viszszatartóztatás — ezen magasztos czélnak elérését pedig legbiztosabban segíti elő a’ népnevelése — törvényhozói kötelességünknek esmerjük , a’ népnevelésnek jobb karba hozatala iránti gondoskodást, és semmit sem fognak késni e’ részben is , tanácskozásink eredményeit , Felséged kegyelmes jóváhagyása alá terjeszteni. A’ szabad kir. városok belszerkczetük nem halasztható elrendezésének szüksége felől, meg valónak az ország Rendéi győződve, már akkor , mikor az útobbi országgyűlésén felterjesztett alázatos felírásukban e’ köz érdekű fontos tárgy iránti javaslat készítésére egy országos választmánynak kiküldetését óhajtották a’ végett: — hogy c’ jelen országgyűlésen , a’ szabad királyi városok belső elrendezéséről ’s országgyűlési állásukról czélszerűen rendelkezni lehessen, — ez alkalommal is tehát a’ szabad kir. városoknak, mind belszerkezetükre , mind országgyűlési szavazatukra nézve egymással legszorosabb kapcsolatban lévő elrendezését legsürgetősebb teendőink közzé számítjuk. Felségednek azon felszólítását , hogy az országos közlekedés eszközeiről gondoskodjunk : annál nagyobb készséggel fogadjuk, minél több alkalmunk van belkereskcdésünk zsibbasztó pangásában naponkint tapasztalni , hogy a’kereskedés egyéb kellékei között, az alkalmas közlekedési eszközök hijánya is mindinkább érezhető. Belkereskcdésünk ügye azonban külkereskedési viszonyainkkal , nevezetesen a’ nemzeti ipart elnyomó határ-vám rendszernek hazánk törvényes önállása , ’s köz gazdasági érdeke szerinti alkalmazásával — tenger partunk iránti gondoskodással ’s nemzeti ipart teremtő és fejlesztő egvéb törvényes intézkedésekkel, olly elválaszthatlan kapcsolatban áll — miszerint sem Felséged kegyelme— mcs szándékának teljes sikerrel meg nem felelhetnénk , sem polgártársaink méltó várakozását ki nem elégíthetnék, — ha a’ közlekedési eszközök tárgyalása mellett, figyelmünket mind ezekre is kiterjeszteni elmulasztanék. Aliért is, hogy e fontos ügyben sikerrel intézkedhessünk, gondjaink egyik fő tárgya leend—hogy azon szükséges módokról értekezzünk, 21. Ütés írásai. Julius 12-kén 1842.
