1843-1844 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

1844 / 143. ülés

402 tárgyalása előtt, bekövetkezvén az év tizedekig tartott háborús idők , előrelátható volt, hogy a’ nemzet sérelmeit gyökeresen orvoslandó országgyűlés nem hamar tartathatik, 1793-ik évben ő Felségénél újra esedeztek jogaik ’s szabadalmaik vissza­­nyerhetéséért; melly folyamodásukra adott véleménye a’ királyi fiskusnak, ő Felsége által bővebb vizsgálat és további véle­ményadás végett a’ m. k. Helytartótanács és m. k. udvari kamara tagjaiból alkotott választmányhoz útasíttatván, ámbár ez — A. mellett .//• alatt — a’ folyamodók kérésök törvényes és igazságos voltát elosmerve , azt nem a’ magányos perekre ítélő királyi Tábla bíráskodása alá tartozónak véleményezte; mindazáltal ő Felsége — az ellenfél kérése következtében — ügyöket 1796—ki December 2-án költ 4 ./• alatti — legfelsőbb parancsa által a’ királyi Táblához utasította. Ezen k. kir. parancsolatnak hódolva — azon óvás mellett, hogy ez által sem a’ magyar- és erdélyországi ország­gyűlésekhez , sem ő Felsége kegyelméhez intézendő folyamodásuknak akadály ne tétessék— 1799—ki Április 13-án a’ folyamodók a’ pert megkezdették, és csak 1828-ban bírták oda jutni, miszerint az alperes herczeg, 1743-ben nyert királyi adomány-levelének beperesítése mellett, a’ királyi fiskust mint szavatost a’ perbe beidéztetvén, valahára a’ per érdemébe bocsátkozott: azonban a’ királyi Gskus a’ pernek érdemleges tárgyalását mellőzve, újra a’ pert leszállító kifogások mezejére lépett, és azon pernek minél elébbi befejezését rendelő — 4 ./• alatti — k. királyi parancsolat ellenére mindent elkövet annak örökösítésére; holott pedig a’ folyamodók mint felperesek, a’ szavatosság terhét, az alperes herczeg által beperesített oklevelek nyomán — egész mennyiségben önkint megajánlván, a’ királyi fiskusnak legkevésbé sem állhat érdekében a’ pör­­halasztása; sőt — a’ folyamodók nézete szerint — abban mint végső ítélet alá megérettben tenni valója sincsen , miután az alperes herczeg csak kármentesítését követeli, — a’ mint, hogy mást nem is követelhet, — a’ folyamodók pedig ezt ma­gokra vállalták; és igy csak a’ kárpótlás mennyiségének meghatározása lehet a’ bírói ítéletnek tárgya. De különösen, a’ kérdéses perben annál kevésbé lehet helye a’ halasztó és leszállító kifogások vítatgatásának , mivel az érdemleges követelés is csak delegatio utján tárgyaltatván a’ királyi Tábla előtt, és ez is csak a’ folyamodók akaratja ellenében történvén, igy kere­setük a’ pörlekedés rendes eljárási formájára nem is kényszeríthető. A’ folyamodó községek feleslegesnek vélik azt mutogatni, hogy az alkotmányszerüleg alkotott, ’s fejedelmi ünne­pélyes esküvel is szentesített törvénybe iktatott jogok ’s kiváltságok más bizonyítványra nem szorulhatnak; következőleg, miután Erdélyország törvényei 1-ső Leopold király hitlevelével ’s esküjével megerősíttettek, ’s azok között pedig az Appro­­bata Constitutio III—ik R. 86. czím 1-ső czikkjében, a’ folyamodók nem csak név szerint úgy említtetnek meg, mint előbb ugyan Bocskay István fejedelem által nemesített és telepített, később pedig több fejedelmek által is szabadalmazott hajdú városok, hanem szabadságaikban továbbra is megtartatni rendeltettek, — azt hiszik, hogy jogaik bizonyításául bővebb pró­bákra szükségük sem lehetne: holott pedig bizonyíthatják azt is, mikint lakhelyeiket — az 5 ./• és 6./" szerint — részint fejedelmi megegyezés mellett saját pénzökön szerezték őseik, részint Bocskay, Bethlen, Báthory és Rákóczy György ünne­pélyes adományozásaikból nyerték, kiknek pedig törvényes fejedelemségüket akkor sem lehetne kétségbe hozni, ha különö­sen Bihar megyébeni adományozásaik érvényességét — a’ 7 .(• alatt — mind a’ királyi Tábla, mind ő Felsége el nem ösmérte volna; különben érdemeik, úgymint a’ fegyverrel tett szolgálat is megemlíttetvén az idézett törvényezikkben, miu­tán ezzel ellenkező, ’s a’ folyamodókat szabadalmaiktól megfosztó törvény nincsen, és ők sem a’ fejedelem, sem a’ nemzet ellenében vétket még csak nemlegesen is soha el nem követtek, sőt a’ legsürgetőbb szükség idején 1794-ben — a’ 8 ./• szerint— saját fiaikból 300 katona-újoneznak kiállításával, ’s azoknak ugyan annyi alkalmas lovakkal, 1000 pozsonyi mérő búzával, 4000 pozsonyi mérő zabbal lett ellátásával tettleg is bizonyították, mikint a’ hazának nem hálátlan henye fiai, valamint őseiknek is nem méltatlan utódjai legyenek, ’s ámbár mind ezeken túl — a’ 9./* alatt — 1-ső Leopold, 1700—ik évben Bihar megyéhez intézett k. kir. leiratában, a’ folyamodó községeknek jobbágyi igával való terheltetésöket nyilván és örök időkre eltiltotta; még is 141-dik esztendeje már, mióta úri adózások és szolgálatok alatt nyögve, a’ fejedelem és hon javáért tett véres áldozataik érdembérét, törvényes fejedelmektől nyert, ’s világos törvény által megerősített, de törvényen kívül elvétett szabadalmaikat nélkülözni kényteleníttetnek. Végre Erdélyország Rendéinek utóbbi országgyűlésükön keletkezett, 's a’ folyamodók ügye törvényszerűségét megismerve pártoló határozatát is 10./’ alatt előmutatván — mind ezeknél fogva, törvény által biztosított szabadalmaik visszaadását szorgalmazó igazságos és jogszerű kérelmüket országgyülésileg pártoltatni, és ezen, nem csupán magány jogi, hanem — a’ mennyiben Erdélyország törvényeinek ’s törvényes fejedelmei adományozásainak érvényessége is fenforogna — köz nemzet jogi kérdésben, ő Felségénél azt eszközöltetni kérik, hogy a’ királyi Curia ítélete által (a’ pörben felhív ott oklevelek értelmében) mielőbb meghatároztatván az alperes herczegi ház ellenébeni kárpótlásnak mennyisége, miután ők azt önként és szívesen felajánlják, az ipart és szorgalmat, ’s a’ szerint érték és értelmi magasabb fejlődést gátló ’s minden nemesebb erőt zsibbasztó úrbéri szolgálatok ’s adózások alól felszabadittatván , őseik vérével 's hű szolgalatjukkal szerzett szabadalmaikba helyheztessenek vissza. Ezen pont alntti előadásban érintett per folyamatban lévén, ’s azt a’ törvényes útról elvonni nem lehetvén, a’ küldöttség sérelemnek esetét nem látja. 239. Fiume városa és szabad kerülete előadja: miképen az 1840—ki országgyűlés után elszomorodva éj fáj­dalommal kelle tapasztalnia, hogy a’ törvényhozó test jótékonysága ’s nagylelkűsége, a’ kebelében már régóta fenállott első biróságú váltótörvényszékre is ki nem terjeszkedett. Ugyan is: midőn az idézett országgyűlés következtében , az országban több rendbeli első biróságú váltótörvényszékek felállittattak, ’s ezek a’ megkivántató szükséges hivatalnokokkal, ezek pedig illendő diszes ranggal és elégséges fizetéssel elláttattak volna, akkor az országban legelőbb létező fiumei első biróságú vál­tótörvényszék , melly bizonyosan a’ legtöbb, újólag felállított törvényszékek teendőit jóval felülhaladja, minthogy az utób­biak rendes foglalatosságin felül némeily törvényileg kitelt esetekben személyes bíróságot is gyakorol, 's ezen kívül még 143. Ülés írásai. Május 8-án 1844.

Next

/
Oldalképek
Tartalom