1843-1844 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1843 / 16. ülés
4 16. Ülés. Írásai. Julius 6-án 184S. 2. §. Magyarországban ’s a’ hozzákapcsolt részekben, úgy országlúsi , mint hivatalos nyelv ezentúl egyedül, 's kizárólag a’ magyar leend ; — minden más nyelven készült hivatalos irat és oklevél érvénytelen ’s csak olly esetekben leend szabad más nyelvvel élni, mellyekre nézve a jelen torvény 5-ik, G-ik s 7—ik §§—ai vagy kivételt, vagy különös rendelkezést tesznek. 3. A’ közoktatási nyelv is kirekesztők'" magyar leend , annak az elemi iskolákban miképi használatáról pedig különösen a’ T. törvényezikk rendelkezik. 4. §. Minden magyarországi pénzek magyar jelekkel ’s körirással veressenek , Magyarországban , és a’ hozzá kapcsolt részekben a’ polgári , kincstári, katonai minden intézeteknél , valamint a’ magyar tenger révpartok ’s a’ magvar kereskedők hajói ’s egyéb magyar hajók lobogóikon egyedül az ország czímere 's a’ nemzeti szinek használtassanak ; végre minden hivatalos pecséteken, a’ körirás magyar legyen. 5. §. A’ horvátországi minden törvényhatóságok , itélőszékek 's hivatalnokok , magvarország , kormány 's itélőszékeivel, törvényhatóságaival és hivatalnokaival magyarnyelven levelezni tartoznak. 6. §. A’ magyarnyelv Horvátországnak minden köz iskoláiban rendesen tanittassék. 7. §. A’jelen törvény kihirdetésétől számítandó 10. évek leforgásával Horvátországban királyi kinevezéstől függő polgári , valamint egyházi hivatalokat is többé senki sem nyerhetem! , ki a’ magyarnyelvet nem tudja. I«. ORSZÁGOS ÜLÉS. Julius 6-án 1S43 25-dik S Z Á M A L A T T A' vallás dolgában 1843-ik Július 5 kén kiadott k. k. válasz 10715 1255 1843. m Sacrae, Caesareae et Itegio-Apostolicae Majestatis , Domini, Domini clementissimi nomine, Serenissimo Archiduci, Reverendissimis , Reverendis , Honorabilibus , Speetabilibus ac Magnificis , Magnificis item, Egregiis et Nobilibus , nec non Prudentibus ac Circumspectis Inclyti Regni Hungáriáé , et Partium eidem adnexarum Dominis Statibus et Ordinibus , qui vei in persona, vei etiam ablegationis munere fugentes , nomine Principalium suorum pro praesenti generali Diaeta Regni, per altefatam Suam Majestatem Caesareo-Regiam clementissime idicta , congregati sunt , benigne intimandum : Altefatam Suam Majestatem Sacratissimam objectum Repraesentationis per Dominos Status et Ürdines e postremis Comitiis 7-a Maji 1840. substratae, ipsumque exhibitum penes illám legis , in negotio religionis tűm benigno ejusdem annutu eondendae projectum, cohaerenter ad declaratam desuper medio benigni Decreti 1 í —a Maji 1840 ad Dominos Status et ordines editi altissimam mentem , pro summa argumenti gravitate , proque tenera benignissimi animi Sui quam aemula cum divo gloriosae memoriae avo suo coutentionc fovet — sollicitudine illa , ut quemadmodum articulus 26-us 1790 fine stabiliendae perpetuae inter regnicolas harmóniáé et unionis perlatus exstitit , ita novior etiam hac in re condenda lex, ad , quo arctius adstringenda mutui amoris et concordiae vincula, tollenda item quaevis dissensionum, inter diversarum religionum, et confessionum Patriae cives semina, praefocandas denique continuas super materia hac, cum damno religiositatis, et moralitalis junctas publicas juxta ac privatas decertationes, efi'icacitcr, et quantum per vices rerum humanarum lieuerit , perpetua in tempóra ducat, omni qua par est cura et studio mature cxpendisse , lisdemque Dominis SS. et OO. significari benigne jussisse: quum praeter eum , quem Domini SS. et 00. contextu §-rum 1, 4, et 5 proponunt de matrimoniis mixtis ac religionc prolium ex iisdem suscipiendarum lege provindendi modum , altera ctiam non minus salutaris ac secura, principali vero praesalvandae libertatis conscicntiae, et avertendae omnis a partibus mixta idmodi connubia inire volentibus, morális coactionis obtutui magis respondens suppetat, meritum antelatorum §§-orum expediendi ratio; altefatam Suam Majestatem Sacratissimam ab eo , ut proles in mixtis matrimoniis progenerandac , in religione patris edueentur , alienam quidem non esse; quum nihilominus hac in generalitate ferenda lex , cum praevio libertatis conscicntiae principio non aliter componi quiret, quam si penes banc, sponsis diversarum religionum, de futura sobolis suae in religione, quae ipsis optatissima videbitur, educatione, muluo consensu libere conveniendi facultas integra fuerit, Suam Majestatem Sacratissimam benigne desiderare : ut sponsis tali— bus, jus, occasione contrahendorum per eosdem matrimoniorum , super eo, in quanam e lege receptis christianae fidei confessionibus proles suas cducatas habere velint , liberas conventiones pangendi , perfecta cum reciprocitate, omni modo sabum praestetur, eo addito, ut stipulation^ tales perfecto contractuum et stipulationum privatarum vigore omni
