1843-1844 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 143. ülés
39 i 181. Sz. k. Dehreczen városa szerint a’ koz igazság és a’ megterhelt adózó nép érdeke azt kívánván: hogv a' megyei nemesség a' házi adó fizetésében — mcllynek főbb rovatai egészen vagy nagy részben az ő javára vágynak — az adózó néppel osztozzon ; illyen szempontból a’ házi adónak közösen leendő viselését óhajtja torvérív által olly móddal elhatároztatni, hogy az adónak igazságos kivetésére nézve: aj Elébb a’ nemesi birtokok mérettessenek fel, 's azokról telekkönyv készíttessék. bj Az adó kivetésére szolgáló kulcs, mind magára a’ nemességre, mind pedig a' házi adónak az adózó néppel miilyen arányban leendő viselésére nézve állapíttassák meg.— Arad vármegye is kívánja: hogy a’ házi adó terhének viseléséhez — országosan meghatározandó arány szerint — a’ nemesség is járuljon; és hogy a’ nemesi jószágokra nézve rendes telekkönyvnek tartására a’ megyék koteleztessenek. — Veszprém vármegye kivánata pedig oda terjed, hogy a’ nemesi és adózói vagy is portalis fundus között egy választó határ-vonal létesittessék, ’s a’ nemesi tulajdonú jószág adó fundusául soha ne tekintethessék. Kzen pont alatti kívánótokat, a’ mennyiben már különös tárgyalás alatt nem volnának, külön indítványozásra tartozván oda útasittatnak. 185. Veszprém vármegye kívánja: hogy Magyarország, ’s a’ hozzá tartozó részek körében adandó kiváltságok, csupán Magyarország czimere alatt adassanak ki; és hogy a’ magyar ezredeknél, mind a’ szülöttekre, mind a’ megholtakra nézve az anyakönyvek magyarul vezettessenek. Mintán a’ magyar nyelv és nemzetiség ügye különösen tárgyaltatik, és jelesül a’ katonaságra nézve, az utóbbi felírásban különösen is ki van emelve; ezen kívánat itteni tárgyalását a’ küldöttség szükségesnek nem látja. 186. Veszprém vármegye kívánja: hogy a’ határbeli vizeknek átalában , jelesen rét-öntözésre mimódon leendő használata iránt, figyelmezvén különösen a’ tulajdonosi jogra, czélszerű törvény alkottassék. A’ magyar gazdasági egyesület által készített tervben beutfoglaltatván ; azzal együtt jelen kívánat is maga helyén országos tárgyalás alá fog kerülni. 187. Ara d vármegye a’ nemes árvák ügye czélszerű kezelését érdeklő kívánatét, mellv az utóbbi országgyűlésen különös tárgyalásra választatott, megújítja. Az 1840 ki országgyűlésen az országos választmány által rendbeszedett sérelmek és kiváuatok V-ik osztályának 109-ik pontjára következett határozat nyomán ezen kívánat különös tárgyalás alá vétetendö. 188. Arad vármegye kívánja: hogy a’ királyi fiscus örökösödése a’ követi táblának 1836-iki országgyűlésen e’ részben tett inditványa szerint megszüntessék. Ezen kérdésnek eldöntése az ösiséggel lévén kapcsolatban , annak maga helyén leendő tárgyalására halasztatik. 189. Arad vármegye hivatkozva az 1836: 25-ik torvényczikkelyre—azt hogy Pestről N.-Szebenig készítendő útvonal Arad városán átvitessék, ’s a’ mennyiben az illy útak várni jövedelmekkel nem fedeztethetnének, ahhoz a’ nemesség is arányban járuljon, olly formán kívánja: hogy ez jelen országgyűlésen okvetetlen tárgyaltassék. — Továbbá kívánja, mikint a’ Duna Tiszai hajókázás és az 1840-iki 38. törvény czikkben jelelt csatornának létesítése olly formán eszközöltessék , hogy a’ köztudomás szerint készen lévő terv b. Sina által egy évi határnap alatt bemuttatván, 's az alatt a’ ni. kir. Helytartótanács által megvizsgáltatván a’ nevezett vállalkozó báró a’ felhívott törv. czikk 3-dik szakaszánál fogva felvállalt kötelességében járjon el; különben pedig a’ vállalat ugyan azon törvény értelmében más által eszközöltessék: — A’ Dunának a’ Tiszával hajókázható csatorna általi Öszveköttetését Zemplin vármegye is óhajtván. Azok, mellyek jelen pont alatt előadatnak, a’ kereskedés és azzal kapcsolatban lévő tárgyak iránti munkálatra tartozván, ott tárgyalás alá fognak kerülni. 190. Arad vármegye kívánja: hogy az 1836: 15. t. czikke'Jben megemlitett országos kereskedési főútvonalak létesítésére és fentartására nemeseket is fizettető vámrendszer dolgoztassák; és hogy a’ tartományi utakhoz a’ nemesség is vagyon arányához képest járuljon. Ezen kívánat érdeme országos külön tárgyalás alatt levéli, itteni tárgyalásnak sziikségo nincsen. 191. Arad vármegye kívánja: hogy az ősiség megszüntettessék, 's ennek következéséhen elhatároztassák: a) hogy mind azon már megindított perek, mellyekben ősiség szolgál kereset alapjául, az eddigi törvények szerint, tiz évek alatt lefolyjanak; új hasonló perek azonban többé ne indíttathassanak; b) a’ birói foglalások utján szerzett nemesi vagyonok csak egy évig 's egy napig tartván meg a’ birói zálog természetét, azontúl többé viszsza ne váltathassanak. — Szabad királyi Debreczen városa is a' nemzeti jólét kifejlése és felvirágozhatása egyik legfőbb akadályának tekintvén az ősiséget, mellv midőn a’ nemesség nagy részének birtokait folytonos ingatagságban tartja, ’s újabb újabb megtámadásoknak teszi ki, más felől épen ezen bizonytalanság által azoknak értékéből igen sokat lehúz, és azt okozza, hogy azok hitel alapjául valódi beesők mértéke szerint nem szolgálhatnak; —• kívánja ezeknek megszüntetése tekintetéből, hogy azon törvények, a’ mellyek az ősiség pártolása és fenmaradása mellett, a’ nemesi fekvő javak birtokolhatását megkötik, bizonytalanságban tartják, egy szóval a’ teljes joggali adást és vételt akadályoztatják, törvény által szüntessenek meg, ’s ebben a’ tekintetben az ősiség töröltessék el. — Ungh vármegye ide vonatkozólag azt kívánván, hogy az örök vallások, — mellyek csak a’ vagyont bírni képesek közt történhetnek — egyedül a’ csalás és körülvétel esetében legyenek megsemmithetők. Ezen pont alatti kivártatok külön tárgyalás alatt lévén, maga helyén tanácskozás alá fognak kerülni. 143. Ülés Írásai. Május 8-án 1844.
