1843-1844 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 143. ülés
tanáccsal elintéztetni rendelő számos hazai törvényekkel egyenesen ellenkeznék; ennélfogva az innen eredett sérelmet jövendőre nézve megszüntetni kéri. Ezen kivinntnak a’ magyar nyelvet és nemzetiséget tárgyazó elsőbb része jelenleg már a* fejedelem és nemzet között országgyűlési különös értekezés alatt van: a’ mi pedig az utóbbi részét illeti: az 1802: 22, és 1807: 13- t. czikkelyek eseteiben a' meg nem elégedő félnek az ismételt folyamodás útját sem lehetvén elzárni: ennek ellenére a’ küldöttség nem lát olly adatokat felhozva, mellyeknél fogva alapos panaszt lehetne támasztani. 163. Komárom vármegye kívánja: Hogy az országgyűlés alatti minden perek jelesül a’ táblaiak is folyanak és ítéltethessenek, e’ végett az országgyűlésnek rendezéséig, a’ jelenleg különben is számos tagokból álló és eloszolva bíráskodni szokott kir. Táblának egyik osztálya az országgyűlésen megjelenvén, a’ másik, valamint szinte a’ hétszemélyes Táblának e’ végre elkülönozendő egy osztálya is, a’ bíráskodást Pesten szakadatlanul folytassák ; ’s e’ felett a’ hétszemélves Tábla a’ húsvétutáni törvény folyam alatt is úgy mint a’ kir. Tábla , folyvást üléseket tartani köteleztessék : mellv utóbbi kivánatat Liptó vármegye is osztja ; Veszprém vármegye pedig a’ mellett hogy a’ kir. Curia előtt országgyűlés alatt mindenfelé perek kezdethessenek és folytathassanak, egyszersmind azt kívánja , hogy az országos választmány javaslata szerint a’ kir. Tábla a’ juris perekre nézve is mint felebb vizsgáló itélőszék hagyassák meg. Azt, hogy »’ királyi Tábla a’ juris perekre nézve felebbviteli itélőszék legyen, ezen küldöttség a’ rendszeres munkálatokról, jelesen is a* törvényszékek elrendezéséről — elválaszthatónak nem látja: az e’ pont alatti kiváltatok többi részéi illetőleg pedig obajtandónak tartja, miszerint a' rendszeres munkálatok közül kiemelve tárgyalás alá vétessenek. 143. Ülés írásai. Május 8-án 1844. 391 164. Komárom vármegye az 1836: 15. torvényczikkelyt akképen kivánja módosíttatni: hogy a’birói foglalás után , az árverés, a’ mostaninál hosszabb határ idő után következzék, ’s a’ birói árverés utján megvett jószág hat esztendeig kiválthatatlan legyen. Ezen kívánat a’ k. királyi Előadások 5 ik pontjában benfoglallalván, ennek következésében! tárgyalásra tartozik. 165. Komárom vármegye annak előrebocsátása mellett, hogy a’ mostani felsőbb oktatási rendszer, főkép a’ latin nyelv diplomatikai tulajdonának megszűnte után, a’ kor kivánatának többé meg nem felel, azt átvizsgáltatni, és országos befolyással a’ nemzetiség ’s a’ század előrehaladott polgárisodásának igényeihez alkalmazva újra alakittatni kivánja. Ezen kivánatot a' küldöttség maga helyén teendő külön indítványozásra tartozónak véli. 166. Beregh vármegye a’m. k. Helytartótanácsnak 1842-diki 1763. szám alatt keltintézvényét, mellynél fogva a’ Nagy-Mu’salyi úrbéri rendezési perben azon elvet állapítja meg, hogy a’ jelenlegi urbériság, az uriszék ’s illető küldöttség által későbben megállapítandó osztályozat szerint mérettessék fel, és hogy más nemesi lak nem létében , úrbér alól mentesített és az I. r. 40. czím értelmében nemes által megülepített telek csak törvény utján vonattathatik el az adó alapjától, mind a’ két pontra nézve sérelmesnek veszi. Ezen pont alatti előadásban a’ küldöttség semmi ollyast, a’ mi az úrbéri törvényekbe ütköznék, nem látván, ennél fogva azt felterjeszteudónek nem tartja. 167. Vas vármegye, azon előadás mellett: hogy a’ püspökökre, és már most a’ káptalanokra is szokatlan teher-fizetések vettetnek , kivánja ezen törvénytelenségnek orvoslását eszközöltetni, és — mivel ezen jószágok többnyire nemesi hagyományokból biratnak ■— ő Felségét aziránt is megkéretni, hogy az illyen beneficiumok ajándékozásában, és mind a’ felsőbb, mind az alsóbb papi méltóságok és hivatalokra való kinevezésekben, a’ született nemes papokra tekintet légyen. — Veszprém vármegye hasonlóan sérelmül teszi ki az egyházi Rendnek törvénytelen megrovatását. Az előadás elsőbb része az elöleges sérelmek közt fel van terjesztve; a’ mi pedig az utóbbi részében foglalt kivánatot illeti: a’ küldöttség mélyen tisztelvén ő Felségének mint apostoli királynak abbeli keg) es gondoskodását, miszerint az egyházi méltóságokrai és hivaialokrai kinevezésben is főképen az érdemre néz, — Vas vármegyének kívánatét nem pártolhatja. 168. Vas vármegye azon fizetést, mellyet sz. k. Kassa városa országos vásárok alkalmával a’ nemes mesteremberektől , bizonyos helypénz nevezet alatt meg szokott venni, törvénytelennek tartván, ezen sérelmet orvosoltatni újonnan kéri. Szabad királyi Kassa városának az előadásban felhozott tette az 1836: 33-ik t. czikkely világos rendeletébe ütközik ugyan: azonban az, hogy ezen sérelemnek orvoslása kormányszéki utón szorgalmaztatott volna, ki nem tetszvén, oda utasíttatik. 169. Vas vármegye kivánja: hogy világos törvény által legyen megismérve, miszérint ő Felsége, Dalmatiát mint Magyarországhoz tartozondó részt, és mint Magyar király foglalta vissza; és hogy Halicz és Lodomeria országot mint magyar koronának örököse bírja. Az elöleges sérelmek és kiváltatok közt már ezen országgyűlésből is fel van terjesztve. 170. Torontói vármegye előadja: mikép kebelebeli Melencze helysége némelly lakosainak folyamodását kisérő, és magyar nyelven Írott alispáni hivatalos levelet Károlyvórosa tanacsa azon okból, mivel állítása szerint az ország azon részében idegen s nem hivatalos nyelven volt szerkeztve visszaküldvén , — Károlyvárosánhk a’ nemzeti nyelvet lealacsonyító ezen méltatlan tettéért szerzendő elégtétel végett, az előadó megye ő Felsége kegyelmes színe eleibe folyamodott, és eziránti alázatos felírásának pártolására a’ magyarországi megyékkel egyetemben Zágráb vármegyét is felszólítván , ettől azon választ vette, hogy Károlyvárosa az érintett alispáni levél visszautasításával, a’ közállomány törvényhatóságai iránt tartozó hivatalos kötelessége ellen cselekedett; azonban, minthogy a’ folyamodásnak kívánt sikere nem lett, és az elnézés 98*
