1843-1844 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 143. ülés
389 liteni; ennél fogva kívánja egy országos választmánynak kiküldését eszközöltetni, melly mind azon kútforrásoknak megnyitását, mellyek a’ nemzetet vagyonosabbá ’s igy a’ közönségre, úgy mint egyesekre bő mértékben kamatozható teherviselésre alkalmatosabbá teszik, miilyen a’ kereskedés, műipar, mezei gazdálkodás, tekintetben vévén, mind a’ közterhek mennyiségének az előrebocsátott szükség kimutatása után a’ nemzet képviselő háza által leendő elhatározásán kivetése és a’ megyék ’s egyesek közötti igazságos 's arányos felosztása czélirányos módján kívül, az illető pénztárokba befolyt pénzek tiszta ’s megfelelő ellenőrküdés alatti kezelését, úgy végre azon biztosíték nyújtását, miszerint a’ közterhek fejébe fizetett költségek hova és mimódon lett fordítására nézve, a’ nemzet felelőségre bizton számíthasson, — fontolóra vegye. — Ugyan ezen vármegye egy országos pénztárnak alakítását is szükségesnek látván, e’ czélból is országos választmányt kíván kiküldetni, melly azon pénztárnak lehető kútforrásairól az országgyűlés eleibe czélirányos javaslatot terjesszen. Azok, mellyek jelen pontban foglaltatnak már országos tanácskozás alatt lévén, itteni külön tárgyalásnak szüksége nincsen. 133. Ugocha vármegye a’ nemzeti gazdaság gyarapodása akadályának tartván: a) a’ Magyarország és az örökös tartományok közt fenálló, 's a’ magyar ipart nem védő, sőt keletkezését is elfojtó, és ezen kívül nyers termékei kivitelét is nehezítő jelenlegi vámrendszert, kívánja ezt vagy egészen megszüntetni, vagy legalább a’ Magyarhon és az örökös tartományok közt felállítandó viszonyosság elve szerint változtatni; b) az e gy e d á r us ágna k minden nemét különösen a’ ez éh eket, — ezeknek is eltörlését kívánja, mind azért, mivel a’ kézmű ipart a’verseny megszorítása által letörpitik, mind pedig azért, mivel a’ többi nép osztályra nézve nyomasztó hatást gyakorolnak. — E’ részben Arad vármegye azt kívánja: hogy a’ vámrendszer a’ kereskedés előmozdítására országgyülésileg kidolgoztassák, Pest vagy Duna fiumei vasút építtessék, és a’ ezéhek megszüntessenek; — Veszprém vármegye pedig azt kívánja: hogy a’ pest-fiumei vasút létre hozatala törvény által biztositassék , és hogy a’ hazai anyagból készített magyar ezukor gyárművek a’ vámbeli legkedvezőbb engedményekben részeltessenek. Mind azok, mellyek jelen pont alatt elóadatnak a' kereskedéssel kapcsolatban lévő tárgyak közzé tartozván, oda utasittatnak. 154. Ugocha vármegye azon 446,606 forint 29*/2 kr. pengő pénz mennyiségnek, melly a’ királyi kincstár részéről a’ különféle országos küldöttségek fedezésére előlegeztetett, megfizetéséről, jelen esetben midőn a’ haza előtt annyi teendők állanak a’ nemzet felmentesitését eszközöltetni óhajtja. Midőn a’ k. királyi Előadásoknak az érintett summát tárgyazó pontja országos tanácskozás alá fog vétetni, akkor ezen kívánat is előterjesztethetik. 143. Ütés írásai. Május 8-án 1844. 155. Ugocha vármegye előadván: Mikint Horváthország kebeléből egy jillyrnek nevezett párt által, az alkotmány, municipalitas és magyar nemzetiség ellen intézett veszélyes törekvéseknek egyik világos bizonyságául szolgálnak, az 1842—ik Május 31-kén Zágráb megyében Zdencsay Miklós főispán elnöklete alatt tartott tisztujítás alatti kicsapongások: ezen köztudomású fájdalmas sérelemnek orvoslását eszközöltetni kéri. — Arad vármegye pedig az illyr párt mozgalmat tárgyazó Zala megyei indítvány pártolása mellett kívánja, hogy Gollner magyar gyalog ezred parancsnoka — a’ tény valósulása esetében — száműzessék. Ezen előadás első része országos külön tanácskozás tárgyául tartatván fen; a’ második része pedig jelenleg kormányszéki utón tárgyaltatván; végre az utolsó részét illetőleg legkisebb adatok is fel nem hozatván , ez tárgyalás anyagául nem szolgálhat. 156. Bars vármegye sérelemképen terjeszti elő: miképen 1839—ik esztendőben Május 24-én tartott tiszt— ujítószék alkalmával, a’ verebélyi járási főbírói hivatalra való egyénnek az elnöki székből lett kijelentésével a’ megye Rendéi meg nem elégedvén voksolást sürgettek, mellyet meg nem ny ervén , majd Junius 24-én tartott gyűlés alkalmával az illy étén eljárás ellen óvást tenni óhajtottak; azonban a’ gyűlés az elnökösködő főispáni helyettes által mielőtt az elintézést kívánt tárgyak iránti tanácskozások befejezve, és a’ jegyzőkönyv az 1723; 58. t. ez. értelmében meghitelesítve lett volna — eloszlatott: miután pedig a’ megye Rendei az idézett t. czikkely rendeletét követve, és a’ halasztást nem szenvedő tárgyakat felvéve, közgyűlésüket legidősb főbirájuknak előlülése alatt folytatták volna, — nem csak a’ közgyűlésnek illy módon folytatólag tartott üléseiben hozott törvényes végzéseik ’s jogaik fentartására tett óvásaik, az 1839-iki Julius 10-én költ legfelsőbb leirat által meg semmisittettek, hanem e’ mellett a’ tisztépitőszéknek az 1723: 56. t. ez. ellenére történt ’s általuk neheztelt vezetése, úgy az igazságnak ’s municipalis jogaiknak sértése tekintetbe sem vétetett; sőt a’ megye a’ nélkül hogy annak eljárása feletti igazolásra alkalom adatott volna, pártoskodással, egyes tagok pedig pártos indulatokról ’s bújtagatásokról vádoltatván megfeddettek, azonkívül az elnökösködő főszolgabíró, a’ tollatvivő főjegyző és még két tisztviselő társaik, a’ fentebbi királyi leirat következésében a’ kiküldött királyi biztos által hivatalaiktól felfüggesztettek ; és ámbár a’ megye Rendei az 1805: 5-ik, 1723: 58. és 1791: 18. t. ez. következésében panaszokat kimerítőleg megvizsgáltatni, addig pedig a mindenkinek személyes bátorságát biztositó 1—ső rész 9—ik czimje, úgy az 1805: 5-ik t. czikkely értelméhez képest, tisztviselőiket bírói eljárásig hivatalaikban meghagyatni kérték, ’s törvényes joggal követelték: még is ezek ellenére, azok minden birói eljárás előrebocsátott vizsgálat és kihallgatás nélkül hivatalaiktól megfosztattak, ’s helyettük nyomban másoknak kinevezése is elrendeltetett. Ezen sérelmes állapotja az előadó megyének és négy tisztviselőinek mind a’ mellett is hogy ennek orvoslása végett az utóbbi országgyűlés eleibe terjesztett kérelem a’ képviselői Tábla által pártoltatott, és az orvoslás a' megye részéről több rendbeli felírásokkal szorgalmaztatott — majd három egész esztendeig tartott, mig elvégre 1842-iki Junius 7-én tartott tisztújitószék alkalmával érkezett legfelsőbb rendelet által, az érintett tisztviselők közül három a felfüggesztéstől felmentetett ugyan; azonban a’ negyedikről úgymint az elnökösködött főszolgabiróról említés sem tétetvén ez polgári állásában, a’ legjobb hiedelem mellett is mindeddig eléggé biztosítva nincsen. Az elősorolt körülmények közt Bars vármegye, mind az alkotmányos és az 1723: 58. t. ez. által szabott rend szerint gyűlési tartási , mind szabad tiszt— Orsxággyiil. Írásai. II. 98 1 l * í i ti
