1843-1844 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1843 / 27. ülés
35 telni, 's az engedelmességet azoktól megtagadni , vagy a’ törvénynek új , és önkényes magyarázatot adni senkinek nem szabad. A’ ki hivatalának törvényszabta kötelességeit ön lelke meggyőződésével egyeztetni nem tudja , lépjen le arról, de hivatalának hatalmát a’ törvény sérelmére ’s a’ törvények eránti tisztelet csonkítására nem használhatja ’s ha ezt cselekedné, a’ közállománynak kötelessége ölet a’ törvény korláti közé utasítani. Bár mi légyen is tehát a’ magyar főpásztoroknak lelki meggyőződésük , hivatalos állásukban nem vala nékik polgárilag szabad oily körleveleket, ’s egyházi rendeleteket kibocsátani , mik a’ törvénnyel ’s annak eddig kétségbe sem vett értelmével ellenkeznek. Ha már a’ rosnyói és nagyváradi püspökök által kibocsátott körlevél, és egyházi rendeletek is súlyos törvényszegések valónak, az ország Primása által a’ legközelebbi országgyűlésének berekesztésével tartott papi gyűlés után kibocsátott , és minden egyházi főpap által elfogadott körlevél , és ennek folytában általánosan követelt eljárás valóságos alkotmány elleni közsérelem. Jól tudta az ország Prímása, jól tudták minden főpapok Felségednek az 1839 évi Április 27 a’ 6113 szám alatt kibocsátott kegyelmes leiratát, jól tudta az ország Prímása, jól tudták minden főpapok azon egyhangú rosszallást, melly a’ nagyváradi, és rósnyói körlevél és egyházi rendeletek által az ország törvényhatóságaiban támadott, jól esmerték azon ingerültséget, mellyet, a’ váradi, és rosnyói események feletti tanácskozás az országgyűlésén gerjesztett, és előreláthatták , hogy ezen ingerültség nemcsak csillapodni nem fog , hanem még nevelkedik , ha a’ nagyváradi, és rósnyoi püspökök cselekvését magokévá téve , kiterjesztetik azt az egész hazára , hogy tehát cselekvésük e’ hazában éltető gy ökeret verni soha nem fog: és még is nem gondolva Felségednek kegyelmes parancsolatjával , semmibe nem véve honfitársaik keserű aggodalmát, nem tekintve a’ lelki nyughatatlanságnak kiszámithatlan tömegét, melly cselekvésük mulhatlan következése lön , semminek nem tartották a’ törvényszegést folytatni , és ez által olly törvény kívüli, sőt törvényfölötti állást igényelni, melly a’ polgári társulat minden viszonyait felbontja. És itt őszinte egyenességgel kimondjuk Felséged előtt, hogy: ha a’ r. katli. papság lelki esméretének és dogmainak ürügye alatt a’ vallásos törvényeket megszegni, azoknak szentségét tetszése szerint felbontani , egy külső hatalom parancsait , a’ törvény rendeletének eleibe tenni felhatalmaztatnék, ha a’ r. kalholikus papság törvény elleni cselekvéseire nézve a’ solidáritásban kereshet, és talál erősséget, és illv cselekvéseket Felséged a’ legszigorúbb módok által nem gátolja , a’ protestáns, és katholikus polgárok között annyi vérrel , annyi áldozattal, annyi erőlködéssel szerzett, és az idő által meggyökeresített közbéke nincs többé , mert ha a’ katholikus papság önkényesen félre teheti a’ törvény egyik rendeletét, mivel a’ római Pápának Brevéje, vagy lelkiesmérete parancsolja , idő jártával félre teheti a’ többit is, és a’ lelki esméret közelithetlen menedékiben vonulván vissza, nincs biztositék , melly a’ protestáns vallásu felekezetűek jogviszonyait készen tartaná, sőt ha e’ példát más polgárok is elvkint alkalmazzák és a’ helyett, hogy a’ törvénynek törvényes utoni megváltoztatását sürgetnék, cselekvésekre közvetlenül feljogosítva vélik magukat, a’ legveszélyesebb , legdulékonyabb tanoknak tág és korlátlan út ny itta tik. Pedig mennyi megclégedetlenség van hazánkban a’ fenálló törvények eránt! Reményiettük is : hogy Felséged, ki előtt mindezen tekintetek ösmeretlenek nem lehetnek, mit a’törvények őrje az 1839 évi Április 27-én kiadott leirat nyomán, dicső atyának azon halhatatlan emlékezetű példáját követve , melly Gombos Imre és Szepessy Katalin vegyesházassági ügyét illetőleg az esztergomi vicariushoz intézett az 1819 évi Május 22-én az 1023 számú leiratban felállitatott; apostoli királyi hatalmánál fogva e’ bajnak, melly Európa csaknem minden országaira eláradni indult, azonnal kezdetben gátott vetend , sőt azt gyökerestől ki fogja irtani ; azonban e’ szép remények, azon bizodalom, mellyel Felségednek törvényszerűségéhez olly szives örömest ragaszkodánk, teljesedésben nem csak nem ment, sőt Felséged kormányjának ez ügyben kiadott rendeletéi sérelmesek valának. y A’ linczi békekötés 5-ik pontjában 1645—ik évben emlittés tétetik : hogy a’ vallásbeli intézkedések általhágói ellen a’ legközelebb tartandó országgyűlésen vagy Ulászló 6-ik Decretumának 8-ik szakasza újittassék meg , vagy más valamelly aránylagos büntetés, és annak végrehajtása is rendeltessék, igy alakult 1646/7 évi li-ik törv. czikkely, melly miután az 1791 évi 26 törvény egvenesen ezen békekötések megerősítésén alkottatott azáltal a’ 12 szakaszban nemcsak, hanem az 1645 évi békekötés értelme szerint egész általányosságban fel elevenítve van. E’ törvényre tómoszkodva tehát több megyék olly lelkipásztorok ellen , kik a’ vegyes házasságoktól a’ szokott szertartásokat megtagadták , közkeresetet inditának , és e’törvény szigorú végrehajtásától vártak ha nem gyökeres orvoslást is, legalább a' megsértett törvény kibékitését. — E’ perek a’ magyar udv. Cancellaria útján Felséged legfelsőbb felügyelési jogánál fogva értesülés végett felkéretvén , többé vissza nem küldettek, — vagy megsemmisíltettek. A’ mellett, hogy illy eljárást: midőn a’ legfelső kormányszék bizonyos világosan kimondott czélból a’ törvényhatóságoktól hivatalos irományokat felkér , és vissza nem küldi, a’főkormány méltóságával megegyeztetni nem tudjuk, sértve látjuk az 1790: 12 törvénynek azon rendeletét is , mellynél fogva az határoztatik, hogy a’ perek lefolyása törvénytelen parancsok által ne gátoltassék, mert az 1647 : 14. törvény egyedül a’ felebbvitelt birtokon kívül az országgyűlésére hagyván fel, minden olly parancs, melly az említett törvény rendeletén indított perek folyamatát akár gátolja, akár azoknak eltörlését rendeli, törvénytelen., Folyamodtak a’ megyék Felséged eleibe számos felírásokkal, tudva volt Felséged előtt azon ingerültség, mellyet a’ pásztori levelek támasztottak, az 1791: 26. törvény rendelete sem lehetett homályos, mert hiszen Felséged volt az, ki az 1839—ik évi Április 27-ik napján költ körlevelet kibocsátotta, és még is orvoslás nem csak nem érkezett, sőt azon ut is , mellyen a’ megyék a’ törvény világos rendeletét követve ön törvényszerű állásukban keresték azt , a’ törvény világos megsértésével sok esetekben elzáratott. Tudva van a’ történet írásból azon állhatatosság, mellyel a’magyar királyok Felséged dicső emlékezetű eldődei Magyarország függetlenségét belső viszonyaira nézve a' romai Pápától rendíthetlen szigorúsággal fentartották hogy vallás színe alatt a’ polgári törvényeket sértő rendeletek az országban ne hirdettessenek , e’ czélból őrzötték meg Felséged eldő— 9* 27-ik Ülés írásai. Augustus 14-kén ÍS43.
