1843-1844 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

1844 / 141. ülés - 1844 / 142. ülés

273

azonban hogy a’ bánya törvények rendelete szerint a’ mivelést folytatták vagy munka-szünet jogot (moratorium) nyertek volna, már mivelték ; más bánya polgárok felett jog elsőbbséget nem követelhetnek, ’s hasonló ürügy alatt az ásványok kutatásában, mivelésében senkit nem akadályozhatnak.

73. §. Bányamivelési kísérleteket és vállalatokat törvény elleni költségek felróvásával gátolni nem szabad , a’ bányaszékek és tisztek tehát, a’ jelen törvényben megállapított dijakon és költségeken kívül többet semmi szin alatt nem követelhetnek.

76. §. A’ bánya törvénynek, valamint a’ királyi kincstár, úgy a’ földes uradalmak és bányamivelők is alárendeltetvén, mind ezek villongási esetekben erőhatalommal nem élhetnek, sem a’ miatt felsőbb helyekre leendő panaszos folyamodások felterjesztését nem gátolhatják.

142. Ülés írásai. Május 7-én IS44.

22. CZIK.

i földes uraknak a b á ngam ive lés h ez szükséges tárgyak átengedési kötele zetségéröl.

77. §, Jelen törvény t-ső őzikében megemlitett bányászati járulékok és segéd szerek az illető földbirtokosoktól, szabad alku, 's polgári és bányai tanúbizonyság jelenlétében kötendő szerződés mellett lesznek megszerezhetők. Ha pedig a' barátságos egyezés nem sikerülne,

78. §. Az 1 —ső czikk 3-ik §-ban elősorolt járulékokat, ’s ezekre szükséges foldtéreket, ’s a’ felkért tárgyak mennyiségének, minémüségének, az átengedéssel járó lekötelezettségeknek (servitus) innen eredő kárnak, 's megszűnő nyereségnek figyelembe vételével az előbbi §-ban körülirt módon eszküzlött becs utján megállapítandó kárpótlási öszveg letétele mellett, a’ földbirtokosok által engedni tartoznak, — a’ viz esések és műtavak csak azon esetben vétetnek ki, ha a’ rajtok létező liszt-malom, a’ polgári törvényhatóság által a’ közönségre nézve nélkülözhetlennek nyilváníttatnék.

79. §. Hasonló eljárás mellett kötelesek a’ földesurak, vagy más birtokosok barátságos alku nem eszközölhetése esetében, az 1 —ső czikk 6-ik §-ban elősorolt segéd szereket is, a’ bánya polgároknak átengedni.

80. §. Mindazáltal, mennyiben az átengedendő segéd szerek, miilyenek a’ bél-kövek, .agyag ’s a’ t. bányaműtanilag lennének előállitandók, ’s erre magok a’ bányapolgárok vállalkoznának, a’föld tulajdonosnak joga van őket, munkálatuknak , a’ bányászat szabályai szerint, ’s ön költségeken leendő teljesitésére, a’ bányaszék utján kötelezni.

8í. §. A’bánya törvények szabályai szerint elhagyottnak nyilvánított bányamivelés megszűntével, a’fentemlitett esetekben átengedett minden telkek vagy földtérek, a’ tulajdonosra tettleg ingyen visszaháramolnak, ha csak a’ visszaadáshoz különös feltételek nem köttettek volna.

23. (ZIK.

Az erdőkről bányamivelési tekintetben.

82. §. A’ királyi bánva városok, épen úgy, mint a’ királyi kincstár vagy magán földes urak, a’ határaikban találtató ’s adománnyal nyert eredeiknek valóságos tulajdonosai lévén , azokat minden kincstári befolvás kizárásával, mindazáltal az erdők fentartására alkotott országos törvények szabályai szerint, magok kezelik és használják.

83. §. Minden visszaélések meggátolása tekintetéből azonban, a királyi bánya városok tulajdon erdőikre nézve egy állandó biztosságot nevezni, a’ királyi kincstár pedig saját és a’ véghelyek erdeire nézve, rendes erdőszi hivatalt állítani kötelesek a’ végett, hogy ezek az erdők felmérését, Öszveirását, becslését, ’s pagonyokra való szabályszerű felosztását mindenek előtt eszközölve, az erdők fentartásáról felelet terhe alatt gondoskodjanak.

84. §. A’ koronái ’s kincstári uradalmak és véghelyek a’ helybeli lakosok tűzi ’s épületi szükségeinek fedezése után, ’s az erdei rendszer megtartása mellett, minden határbeli bányák föld alatti ’s feletti épületeire, az olvasztásra és tüzelésre szükséges fát, vágatás terhe nélkül, ingyen adni, közhaszonvételre különösen nem szánt foldtéreket fizetés nélkül átengedni, és a bányamivelésre ’s érez termesztésre kivánl járulékokat és segéd szereket kiszolgáltatni, ezen felül, a’ helybeli bányák ebbeli szükségeinek elóleges kielégitése után, az évenkint felmaradó mennviségből, más határbeli bányák, különösen pedig bányavárosok hasonló szükségeit is fedezni tartoznak.

83. §. A’ bánya városok határaiban létező erdőkből, a’ pagony rendszer szoros megtartása mellett, mindenek előtt a’ város közszükségei; továbbá a’ helybeli lakosok lesznek tűzi ’s épületi fajzásra nézve kielégitendők, azontúl pedig, egyedül a’ határbeli bányák és bányászati vállalatok a’ felebbi §’-ban elősorolt szükségeikre nézve ingyen ellátandók.

86. §. Egyes polgárok vagy lakosok az erdőnek tetszésük szerinti vágásától szorosan tiltatnak. Mind azok tehát, kik a' fent elősorolt esetekben bányamű eléshez kívánt fa járandóság követelésére jogositvák , az illető bányaszék által elismert fa szükségeik jegyzékének előmutatása mellett, évenkint nyárutó hó végével, az illető kincstári vagy bányavárosi erdősz hivatalnál magokat jelenteni tartoznak, 's hitelesen bizonyított szükségeik, illy rendtartás mellett kielégitendők.

(h.n<Uj<njül. írásai. II. 69