1843-1844 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

1844 / 141. ülés - 1844 / 142. ülés

142. Ülés írásai. Május 7-én 1844. 271 15. CZik. A bánya - ágyék felebbviteli fülörvény székeikről. 56. §. Minden bánya-ügyek, mennyiben jelen törvény rendeleté szerint a’ bányaszéktől felebb vihetők, a’ királyi és hétszemélyű Tábla által fognak megvizsgáltatni. E’ végett: 57. §. (3 Felsége által mind a’ királyi, mind a’ hétszemélyes Táblának, a’ bányai tárgyakban és törvényekben jártas tagjai közül, — a’ kincstári hivatalnokok kizárásával, 7 egyének fognak az elnökei és egy előadóval együtt neveztetni, kik a’bányai ügyekre nézve külön osztályt képezve, szükség esetében annyiszor a'menny iszer nyomba összeülni és ítélni tar­toznak. — ítélet hozásra az elnökkel együtt 5 tag szükséges. l/i. CZIK. Bányabirák és ügyvédek, bírói és ügyvédi képességet vizsgálat állal nyernek. 58. §. A’ birói hivatalra különben is megkivántató tulajdonokon kívül szükséges, hogy a’ bányabirák és jegy­zők a’ királyi Táblának bányai osztálya előtt, a’ bánya törvényekből vizsgálatot álljanak ki. 59. §. Bányai tárgyakban ügyvéd csak az lehet, ki a’ szokott ügyvédi vizsgálaton kívül, a’ királyi Tábla bányai osztálya által, a’ bányai törvényekből megvizsgáltatott, ’s ebbeli jártasságáról bizonyság levéllel elláttatott. lő. CZIK. A bányaszékek függetlenségéről. 60. §. A’ bányaszékek ő Felségétől külön pecsétet nyernek, ’s ez alatt minden más törvényhatóságokkal köz­vetlen leveleznek; körükhöz tartozó ügyekben és tárgyakban hozandó Ítéleteikre’s intézkedéseikre nezve pedig minden kincs­tári hivataltól és hatóságtól teljesen fügetlenek, ezektől tehát semmi szin alatt parancsokat — vagy rendeleteket el nem fo­gadhatnak — de minden esetben jelen törvény szabályai szerint eljárni tartoznak. Ili. CZIK. A bányai törvényhatóság köréről. 61. §. A’ bányabirák és bányaszékek hatósága egyedül az adományzás vagy engedélyezés alá eső ’s bár ki által birt bányai tárgyakra ’s járulékaira, ágyaz ezekből és a’ bányai kezelésből származó pereskedésekre terjed ki. E’szerint 62. §. A’ bánya birtokosok polgári állapotra való tekintet nélkül egyedül bányabirtokukra, a’ kir. kincstári vagy bánya polgársági altisztek, szolgák vagy munkások pedig e’ törvényben kijelelt fegyelmi esetekben személyekre is, bá­­nyabiró hatóság alatt állanak. Minden egyéb tekintetben akár a’ krassói kerületben, akár másutt az országban, és hozzá kapcsolt részekben bár hol létező bányai műtelepek, kivétel nélkül az illető helybeli polgári törvényhatóság alá tartoznak, mellv végből kötelesek az illető törvényhatóságok minden olly bánya községekben, és telepeken, mellyek eddig polgári elöl­járókkal nem bírtak, — illyeneknek törvényes felállításáról gondoskodni. 17. CZIK. 9 Árszabályozási, súly és mérték vizsgálati jogot bánya polgárok nem gyakorolhatnak. 63. §. Királyi kincstári vagy magány bánya társulatok és polgárok, ’s átalában bányamivelők, árszabályo­zási, súly és mérték vizsgálati vagy igazitási jogot nem gyakorolhatnak, ’s e’ részben magokat kivétel nélkül az illető pol­gári hatóság rendeléseihez alkalmazni tartoznak. Mindazáltal 64. §. A’ bányák ’s bányászat múlani kezeléséhez megkivántató minden súlyokra és mértékekre a’ járásbeli bánvabiró felügyelni köteles. 68 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom