1843-1844 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 141. ülés - 1844 / 142. ülés
142. Ülés írásai. Május 7-én 1844. 12. CZIK. A négy bánya kerületben felállított bánya-székek hatóságáról. 52. §. A’ selmeczi kerületben felállított bányaszékekhez következő vármegyék tartoznak, jelesül: rt) A’ selmeczi bányaszékhez: Nagy-Hont (Bakabánya városát kizárva) Esztergom, Komárom és Veszprém vármegyék, nem különben Bars vármegye azon része, melly a’ Garan folyó bal partján Jalnától Geletnekig terül. b) A’ körmoczi bányaszékhez: Bars vármegye azon része, melly a’ Garan folyó jobb partján Jalnától Felső-Zsdanig terjed, azonkívül Túrócz, Trencsin vármegyék, és Nyitra megyének bajmóczi járása. c) A’ beszterczebányaihoz: Zólyom, Nógrád, Pest és Fehér vármegyék, Jász és Kis-Kún kerület, ’s Gömor vármegye Kis-honti járásának azon vonala, melly a’ Rima folyam jobb oldalán Tiszólcztól a’ Nyústyai határig vezet. d) Az újbányáihoz : Bars vármegyének a’ selmeczi és körmoczi bányaszékekhez nem kapcsolt része, — ezen felül Nyitra vármegye a’ bajmóczi járást kivéve, és Bakabánya városa. e) A’ bazinihoz : Pozsony, Mosony, Győr, Sopron és Vas vármegyék. f) A’ baczabányaihoz ; Liptó es Árva vármegyék. q) A’ radobóihoz: Horvát- és Dalmát kapcsolt részek , úgy szintén a’ magyar tengermellék Fiume és Bukkari kerületekkel, Posega, Verőcze, Zala, Tolna, Somogy és Baranya >ármegyék, a' brodi és gradicskai véghelyek. 53. §. A’ szolmoki kerülethez fog tartozni; — és pedig : ö) A’szomolnoki bányaszékhez: Abauj, Borsod, Heves Külső-Szólnokkal, és, a’ dernői völgyet kivéve Torna vármegyék, Szomolnok. Stosz, Remete és Svedlér, Szepesi m.városok, és Gömor megyének Uhorna helysége. b~) A’ göllniczihez : Sáros vármegye, Szepes megyének Krompach, Felső- és Alsó-Szlovinka, Helczmanócz, Prackendorf, Göllnicz, Jekelfalu és Margitfalu helységei és Abaúj vármegyének azon része, melly Olaszi XVI. várostól, Hernád folyó és az Aranyitkai hegy láncz közt egész Kassáig terjed. f) Az iglaihoz: Szepes megyének és a’ XVI. városi kerületnek azon része, melly Porácstól és bezárólag Olaszi XVI. várostól, a’ magurai járás beszámitásával a’ szomszéd vármegyék ’s illetőleg Galliczia határáig terjed. d) A’ rosnyóihoz: Gömör vármegye, Uhornát és a’ Kis-Honti járásnak a’ beszterczebányai törvényszék alá vetett részét kivéve, és Torna vármegyéből a’ dernői völgyet. e) Az ungvárihoz: Zemplin , Ung és Beregh vármegyék. 54. §. A’ nagybányai kerülethez tartoznak: á) A’ nagybányai székhez: Szathmár, Ugocsa, Közép-Szólnok, Szabolcs vármegyék a’Nagy-Kúnés Hajdú kerületek. b) A’ felső-bányaihoz : Felső-bánya városa, a’ szomszéd kir. fiscusi kerülettel egész Lápos Folyóig. c) A’ kapnikihoz: Kővár-vidéke, és Marmaros vármegyék. 55. §. A’ krassói kerülethez végre: rt) Az oraviczai bányaszékhez: Bács, Békés, Csanád, Csongrád, Temes, Torontál, Szerém vármegyék ’s Krassó vármegye oraviczai járásának oraviczai kerülete, és a' péterváradi véghely. — b) A’ moldovaihoz : az egész német és illyr— bánáti véghely, és az oláh véghelynek alsó Klistura, és Krajina részei. c) A’ szászkaihoz: Krassó vármegye oraviczai járásának vrányai és az oláh- véghely almási kerülete. d) A’ dognácskaihoz : Krassó vármegyének boksányi járása, a’ boksányi és resiczai vas-gyárakkal. e) A’ ruszkhegyihez: Krassó vármegye és az oláh- véghely minden többi része. f) A’ rézbányáihoz: Bihar, Arad, Zaránd és Kraszna vármegyék.
