1843-1844 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1843 / 19. ülés
10 19. Ülés írásai. Julius 10-kén ÍH4S. zodalommal kértek és reménylcttck enyhítő rokon részvétet, a’ méltóságos Főrendektől: orvoslást, ’s az aggodalom megszüntetését, a királyiszéknek igazságától — fajdalommal tapasztalak mindazáltal , hogy ámbár 23 izeneteket váltottak is már az utóbbi két országgyűléseken a’méltóságos Főrendekkel azon súlyos sérelmek felett; mellyek a’ nvilvánosságot , és a' szólás törvényes szabadságát érdeklik — soha meg nem czáfolt alapos elveik , ’s annyiszor ismételt buz"ó felszólításaik , még sem valónak képesek — a’ javaslóit felírás felterjesztéséhez — a’ méltóságos Főrendek hozzájárulását kicszközleni — Miután tehát a’jelen— s a’kérdés alatti tárgyra nézve már 3-ik országgyűlésének megnyílásával, a’ nemzet lényeges panaszai orvoslásának eszkőzólhetéséro is megnyílt a’ törvényes hely, és újabb alkalom; a’ KK. és RIt. kik azon több rendbeli , különösen pedig, az utóbbi országgyűlése alatt, I839ik évi octob. 17-én tartott országos ülésükből a’ méltóságos Főrendekhez átküldött második izcncteikben terjedelmesen kimerített okaikhoz továbbá is szorosan ragaszkodnak—-’s az általok kifejteit törvényes elvek állandó fentartását , polgári és képviselői legszentebb kötelességüknek ismerik , e’ tárgyban készített ’s az időközben némileg változott körülményekhez alkalmazott felirási javaslatuknak isméti átküldésével ő cs. kir. Főherczegségét teljes tisztelettel kérik ; a’ méltóságos Főrendeket pedig hazafion szives bizodalommal felszólítják, hogy a’közlőit felirási javaslat elfogadásával, a’sérelmek orvoslását—’s a’nemzet aggodalmának eloszlatását olly egyesitett részvéttel elősegíteni méltóztassanak : minőt a’közös haza jogainak és szabadságainak védése — a’ hazának közös fiaitól megkiván. — b) Feli rási javaslat a’ nyilvánosságon, és a’ szólás törvényes szabadságán ejtett sérelmek tárgyában. Felséges! s a’ t. Alkotmányos országban, a' polgári szabadságnak ’s a’ nemzet törvényes függetlenségének lényeges feltételei — nyilvánosság, és a’ szólás törvényes szabadsága;—ezek nélkül nehezittetik a’ vélemények szabad kijelentése, — korlátoztatik a’köztanácskozások szabadsága — gátoltatnak a’ törvényhatóságok köz felszólalási jusaik gyakorlásában — 's igy az alkotmányszerü törvényhozás — lehetetlenné válik — Súlyos aggodalommal tölték el tehát a’ kétes jövendő veszélyes következéseitől tartó nemzet kebelét', a’ szólás törvényes szabadságán ejtett azon sérelmek , mellyek már az 1832/6 években tartott, országgyűlésének folyta alatt történtek. — llly sérelmek valának : midőn B. Vesselényi Miklós, azon beszédért, mellyet Szathmár vármegyének 183 í—ik évi December 9-ikén tartott közgyűlésében, a’ megyei követeknek adandó útasitások felett mondott, a’ hármas részű törvény könyv 11-ik része 69-ik czimjének — az 1635—ik évi 89—ik, 1625-ik 62-ik, 1723-iki 57-ik czikkelvek ; nemkülönben a’ felhívott hármas részű törvényköny v 1-ső részének 14-ik czímje, és az 1723-iki 9—ik czikkely ellenükre ; felsőbb parancsolatból, a’ korona ügyészének felperessége alatt; hívtelenségi perbefogatott.—Majd Bars vármegyének akkori egyik követét, ki mint országgyűlési követ, a’ törvényeknek, és törvényes szabad oltalomnak paizsa alatt, nem is ön nevében hanem küldőinek személy ükben vett részt a’ köztanácskozásokban —• azokért miket a’ KK. és RR. 1835—ik évi Junius 22-kén tartott országos ülésükben mondott, hasonló sors érte. — Békés vármegyére pedig azért, hogy országgyűlési követeinek egy közérdekű tárgy érdemében , törvényes jusánál fogva adott utasítást, az országbeli több megyékkel is rokon bizodalommal közlötte ; felsőbb helyen mondatván ki a’ kárhoztatás—az említett megye kebelében , királyi biztosi vizsgálat rendeltetett. — Igazolták, sőt még súlyosabbá tették a’ nemzetnek méltó aggodalmát azon esetek, mellyek az 1832/6 évben , tartott országgyűlése után történtek ! Ugyan is A’ Főtörvénvszékek, Báró Vesselénvi Miklóst, olly vádra, mellvet törvényeink különösen a’ hármas részű törvénykönyvi részének 1 i—ik czimje ; ’s az 1723-dik évi 9—ik törvényezikkely a’ hívtelenségi esetek közé nem számítanak ! a’ törvénynek és törvénykezés rendének elmellőzésével súlvos önkényes büntetésre ítélek , ítéleteikben olly elveket állítottak fel, mik törvényeinkkel meg nem egyeznek, ’s igy maguknak önkényesen törvény feletti állást és törvényhozási hatalmat tulajdonítottak. — Továbbá a’ hon polgárai közül többen azért : hogy szólási törvényes szabadságukat gyakorolva az illető megyék közgyűléseiken folytatott tanácskozások közben -—- véleményeiket előterjesztették—ezekért felelősökké tétetve szinte felsőbb rendeletből—részint hívtelenségi—részint becsület vesztési büntetéseket követelő perekbe fogattak. A' nemzet keserű aggodalmának mértékét fájdalmasan nevelte az is : hogy az 1832 6 évi országgyűlésének berekesztése után, csak hamar, felségsértéssel vádolt nehány ifjak, az 1687ik évi 14 ’s 1723: 5 tön. ezikkelynek rendeletük ellenére, a’ polgári (örvényhatóságoknak általános elmellőzésükkel— katonai erő által fogságra vitettek, a perek ellenük nyilvánosság és teljes mértékű szabad védelem nélkül , az 1711 : 26 és 1805 : 5 czikkelyek rendeletének félretételével, s a’ törvénykezés rendének elmellőzésével, — tettettek folyamatba ; 's ámbár az ítéletben megismertetik : hogy a’ felségsértési vétek be nem bizonyodon — még is igen súlyos, és törvényben nem alapuló önkényes büntetésre Ítéltettek — némelyek közűlök a’ reájuk mért büntetésnek kiszenvedése végett , az országon kívül vitettek —
