1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
B. Büntető törvénykönyv
illető bűnvizsgáló bíróra átszállítani, addig pedig azon eljárási lépéseket megtenni tartoznak, mellyek veszély nélkül nem halaszthatók. 97. §. illy átszállításnak van helye akkor is: u) midőn a' panasz vagy jelentés nem azon bűnvizsgáló bírák előtt történi, kik a’ fenlorgó esetben a/, illetők; b) midőn a’ bűnvizsgáló bíró hivatalos foglalatosságán kívül az elkövetett bűntettnek tanúja volt, és mint ollyan kihallgattatni fog. — Mind a’ két esetben azonban a’ bűnvizsgálók azon eljárási lépéseket megtenni kötelesek, mellvek tiszttársaiknak a’ hely színén megjelenéséig, veszély nélkül nem halaszthatók. 98. §. Felségsértés, hűtelenség, pénzhamisítás és a’ király személye elleni sértő kifejezések iránti jelentéseket mindenik tisztviselő, mihelyt azok a’ 93 és 94 §§-ban érintett módon tudomására jöttek, minden további eljárás nélkül, a’ közbejött irományokkal együtt a’ törvényhatósági közvádlónak, ez pedig a’ szent korona ügyvédének, mint ez esetekben közvádlónak, azonnal bejelenteni tartozik. 99. §. Az illető bűnvizsgáló bírák, mihelyest valamelly bűntett a’ 93. és 94. §§-ban érintett módon tudomásokra esik, azonnal a’ hely szinére kimenni, az elkövetett bűntett valóságát megállapító körülményeket, vagy is a’ tényálló— dékot nyomozni, a' bűntettet felvilágosító ismeretforrásokat haladék nélkül felkeresni, és mind a’ vád bizonyító jeleit, mind a’ vádlott védelmére szolgáló körülményeket egyenlő pontossággal kinyomozni tartoznak. 100. §. Ugyan azért mindenek előtt a’ bírói szemlét, hol szükséges, műértők hozzájárulásával megtenni, az. illető tanúkat és a’ vádlottat kihallgatni, az okozott kárt megbecsülni, és a’ törvény által kijelelt esetekben a’ vádlottat kihallgatni, az okozott kárt megbecsülni és a’törvény által kijelelt esetekben a’vádlottat letartóztatni kötelesek. Midőn pedig egyházi személy vagy szabadsággal elbocsátott katonák ellen történik a’ bűnvizsgálat, akkor a’ bűnvizsgáló bíró eziránt az egyházi vagy katonai felsőbbséget értesiteni köteles, hogy ez a’ bűnvizsgálathoz maga részéről egv egyént kiküldhessen, és egyéb szükséges lépésekről gondoskodhassék. Ezen kiküldött egyén a’ védőnek jogaival élhet. 15. Ülés írásai Julius 5-én Í843. 91 (137_139) A szemléről. 101. §. A' szemlét mind azon esetekben, midőn a’ bűntett, vagy annak bár molly körülménye általa fevilágosítliató, megtenni kelletik. 102. §. A’ szemle a’ bűnvizsgáló bírónak felügyelése alatt történik; ő jeleli ki azon tárgyakat, mellyeket vizsgálat alá kell venni ’s mind azok iránt kérdéseket tészen, miknek megfejtését szükségesnek tartja. 103. §. Azon esetekben, midőn a’ bírói szemlét a’ távol lévő bűnvizsgáló bíráknak megérkezéséig veszedelem uélkül késleltetni nem lehet, a’ szemlének megtétele a' helybeli előjáróknak kötelességében tétetik; kik azonban erről a’ bűnvizsgáló bíráknak tüstént jelentést tenni tartoznak, ezek pedig a’ hely színére érkezvén , a’ szemlét mennyiben még szükséges és lehetséges volna — újra megteszik, vagy folytatják. 104. §. Valahányszor a’ szemle alá veendő tárgy külön tudomány- vagy mesterség- ismeretet kíván, azt mindannyiszor az illető műértők hozzájárulásával kell megtenni. 105. §. A’ szemle megtételére rendesen két műértő szükséges, egy csak akkor elegendő, mikor a' másodiknak megjelenéséig veszedelem nélkül a’ szemlét nem halaszthatni. 106. §. A’ bűnvizsgáló bírák illy szemle megtételére rendszerint a’ törvényhatóság szolgálatában álló műértőket alkalmazzák, hol pedig illyesek nem lennének, vagy időhalasztás nélkül meg nem jelenhetnének, a’ végre másokat is alkalmazhatnak. 107. §. Olly személyek, kiknek tanúsága ellen a’ fenforgó bűntett esetében törvényes kifogást tehetni, ugyan azon bűntett iránt a’ szemle megtételére, mint műértők nem alkalmaztathatnak. # 108. §. A’ műértők, mennyiben hű eljárásra eskü által lekötelezve nem volnának, a’ szemle megtétele előtt a’ bűnvizsgáló bírák által megeskettetnek, hogy észrevételeiket híven és tökéletesen ’s azokon alapuló véleményöket tudomásuk szerint lélekismeretesen elődandják. 109. §. A’ szemle alá veendő tárgyak műértők által a’ bűnvizsgáló bírák s helybeli elöljárók jelenlétében vizsgáltatnak, kivévén azon eseteket, mellyckben a’szemérmetesség érzete s az erkölcsi Hiedelem azoknak jelenlétét meg nem engedik. 110. §. Azon esetekben, midőn a’ műértők vizsgálata, a' vizsgálandó tárgyaknak bonczolásával vagy változtatásával jár, — ezen tárgyaknak, mennyiben lehet, csak egy része vétetik próba vagy vizsgálat alá; a többi rész pedig változatlan állapotban csatoltatik a’ jegyzőkönyvhez. 111. §. A’ műértők észrevételeiket és vizsgálódásaik eredményét okokkal támogatott véleményökkel együtt a’ bűnvizsgáló bíráknak írásban benyújtják; — azon esetekben azonban, midőn a’ törvényszék előtt kihallgattatnak, véleményük azonnal a’ jegyzőkönyvbe iktattatik, ha csak a’ műértők azt írásban nem akarják benyújtani; mire nézve nékik bizonyos időhatár engedtetik. 112. §. Ila ezen vélemény homályos, határozatlan, vagy épen tökéletlen; nem különben, ha Önmagával, vagy egyéb a’ vizsgálat folytán kiviláglott ténykörülményekkel ellenkezik, vagy ha a’ vélemény a’ kifejtett előtételekből 23 *
