1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
21-dik szám alatt jelentése az 1840-dik évi IV-dik törvényczikkely által, a ' Duna 's egyéb folyamok szabályozása iránt kinevezett országos Küldöttségnek
lő. Ülés írásai. Julius ő-én 1843. 54? nyíre nevelhetik mintegy a’ szabályozás költségeit a’ kiszámított költségeken felül? Nem vétettek mindazonáltal az Imsósi átvágásnál 10 pforintokra becsültetvén egy hóid föld, ha az vétetik kulcsul, tehet a' kisajátítási költség mintegy 160000 ít. Tizenketedszer. Magát az eddig előadott és a’ Duna szabályozását tárgy a zó tervet illetőleg: miután az országos Választmánnyal kozlött építési Igazgatóság jelentésének végén, az mondatik: hogy az ott tétetett javaslatok a’ legnagyobb általánossággal bírnak, ezen általános kifejezést felvilágosítani szükséges, nevezetesen ekkint, valljon a’ közlőit terv úgy készült e’? hogy ha minden egyes építményi tárgyakra nézve különösen is kidolgoztatik; a’ Duna szabályozására a már javaslóit munkálatoknál 's építményeknél több kívánta tni nem fog, hanem azoknak szerencsés sikerrel leendő végrehajtások által a' Duna egészen szabályozva lesz? továbbá mit kell érteni azon különös kidolgozatok alatt, mellyeknek további felterjesztése igértetik? Az építési főigazgatóság tiszti tárgyaltatásainál rendszabály, hogy valamelly indítványozott tárgyról mindig (deve csak egy általános projectum, általános költség számítással nyujtatik be felső helyre; melly ha czélszerűnek 's elfogadhatónak találtatik, kivitele iránt a’ rendelés kiadatni szokott. — Akkor osztán készíttetnek csak a’ részletes munka tervek (Werkpläne) valamint a' lehetőségig szoros költségszámítások. Ez azért történik, mert ha resolutio vagy későn adatnék ki, vagy a' terv épen tetszést nem nyerne, vagy akár mi oknál fogva elfogadhatónak nem találtatnék, akkor a’ részletes munkálatokra fordított idő, pénz haszon nélkül veszne el. A’ jelentés végén tehát az értetik: hogy ezen általános terv elfogadtatása esetére, minden egyes építményről a’ részletes munka tervek fognak készíttetni 's kimerítőbb jelentéssel felkisértetni; a’ kérdés első részére nézve mély tisztelettel hivatkozom a’ 13-dik pontban mondandókra. Tizenharmadszor. A' szabályozási terv maga 17 évi munkálkodás által készült el, 's nem egy időben a’ Duna hosszát értve: valljon az o 1 1 y állapotban van e’, hogy a' szerint a' szabályozásmegkezdethessék és foiytathassék, vagy mi befolyása lehet a' Duna folyóján időközben történhetett változásoknak magára a' tervre nézve? A’ jelentésnek 18-dik lapján felhozatik, hogy azon részei a’ Duna folyamnak, hol az változásoknak van leginkább kitéve, nevezetesen Gútor-Vének és Pataj-Apatin közt (a’ Pozsony-Gutori rész úgy is évenkint evidentiában tartatik) 1834-ben és 1833-ben újra rectificáltattak, és igy a’ Duna térképét úgy lehet venni, mintha az a’ Dunának egész hosszában a’ felhozott két évben állíttatott volna Össze. Minthogy azonban, míg a’ szabálvozás megkezdetik, kivált a’ Gútor-Véneki Dunaközön, észrevehetőbb váltózások kétségkívül történni fognak, hogy mi befolyása leend annak a’ szabályozási tervre nézve, következőkép világosítom fel a’ tárgyat. Úgy vélem, senki nem fogja követelhetni, hogy a’ szem előtt fekvő terv, absolute véve, a’ legjobbnak tartassák. Minden a’ mit kívánhatni az: hogy a’ szabályozási vonal a’ folyam állapotához képest, relative a' legczélszerűbb legyen. De ha akár a’ szabályozás előtt, akár annak folytában a' folyam változott, akkor a’ tervezett szabályozási vonal megszűnik, a’ lehető legczélszerűbb lenni, 's akkor nem marad egyéb hátra, mint az eredetileg tervezett vonalnak módosítása mellett, a’ lehető legczélszerűbbet újra kieszközölni, 's azt szemességgel és ügyes kézzel tovább folytatni. Történik tehát, hogy itt ott egy javaslatba hozott vízi építmény szükségtelenné, másutt egy új szükségessé fog válni, újra egy harmadik helyen módosítandó leend; de ezen körülmény a’ költségre nézve változást alig teend, mert a tapasztalás szerint, a’ folyam ha egy helyt roszabbra fordul, más helyt újra maga javítja folyását, s igy kiegyenlítik egymást a’ kedvező vagy ellenkép fordult esetek. Tizennegyedszer. A’ tudósításban az mondatik: hogy az adatok minden egybefüggés nélkül szereztettek, és különböző réáviteles térről számíttattak: felvilágosítani szükséges, ha valljon ezen különböző ráviteles térek kiegyenlíttettek e' és mikép? ha ez nem történt, vagy nem szükséges, azoknak alapul vétele nem lesz e a munka kivételében akadály? 137 *
