1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
21-dik szám alatt jelentése az 1840-dik évi IV-dik törvényczikkely által, a ' Duna 's egyéb folyamok szabályozása iránt kinevezett országos Küldöttségnek
15. Ülés írásai. Julius 5-én 1843. A* folvam rendezési költségekre néz>e alázatosan megjegyeztetik, hogy a' sarkantyú építések költségei előleges kiszámítására a’ felső Duna rendezési építményeknél tett tapasztalások használtatván, azok itt kulcs gyanánt szolgáltak. Minthogy azonban az építési anyag, főképen ha az e’ tudósítás berekesztésében előadandó rendszabályok létre hozatnak, több helyeken sokkal jutalmasban szerezhető, ez által bizonyosan tetemes kóltségkimélés fog elérettetni. Az itt előszámlált folyam javítási építések szorosan véve annak saját medrét illetik, ’s fő czéljok, egyfelől, a’ hajózásra szűkölő vízmélységet alkatni, ’s útját rövidítni; másfelől pedig mind azon helyi fogyatkozásokat elhárítani, mellyek a’ pusztító vizözont szülő jégdugulások alakítására okot szolgáltatnak. Ámbár az illyeténkép eszközlött javítás a’ vizszine alászállitására nézve is kedvező következmény reményére jogosít; mindazáltal azon helyeken, hol a’ Duna alacsonyabb partok közt foly le, a’ vizáradások nem egészen lesznek elhárítva ; ennélfog\a azon szükség áll elő, hogy a’ kiöntéseket védő-gátok épitése által kelljen feltartóztatni ; mellyek az emlitett hasznon kivűl még azzal is ajánlkoznak, hogy azok közvetve, a’ vizár szelvény szűkítése által, a’ folyam mélyítésére lényegesen hatnak. Mint a’ térképekből látható, az elöntéseknek kitett Duna tájékok nagyobbára védgátakkal ellátvák, de egyszersmind az is szembeötlő, hogy ezek minden a’ folyam vizmérésbeli természetének megfelelő rendszer és terv nélkül épitvék. Úgy látszik mintha azoknak időközi, ’s össze nem függő építésénél a' czélserű irányra, folyamtóli távolságukra 's magasságukra tekintet nem vétetett volna; sőt még szilárdságuk, vagy is a’ gát-test mértékei a’ folyam erősebb vagy gyengébb rohanásához, mellynek ki vannak téve, kevéssé alkalmazvák ; innen rendeltetéseknek sem felelnek meg; mert minden magasabb vízállásával majd egyik, majd másik helyen töretnék keresztül, 's akkor rendszerint csak nevelik a’ veszedelmet, mellyet rendeltetésüknél fogva el kellett volna háritaniok. Egy pillanat vetés a’ térképre észrevéteti az alacsonyabb vidéknek azon nagy kiterjedését, mellyet a’ nagy viz inkább vagy kevésbé szinte minden évben, sőt gyakran sűrűbben is meglátogat. Előlegesen tett közelitő kiszámítás kitünteti, hogy az összes vizár téré Dévénytől Uj-Palánkáig Baziásnál mintegy 230 négyszeg mérfoldnyi területet teszen, mellvnek jóval nagyobb része mindig viz alatt van, vagy annak igen gyakran kitétetve szokott lenni. Ezekből könnyen átlátható, hogy ezen telkek csekély használhatóságából a’ baromtartás, és földmivelésre nézve minő iszonyú nagy károk támadnak, de még nagyobb a’ nyomor, melly közvetve ezen mocsár és tó tájakon származik. Minthogy minden nagy víz a’ halaknak, rákoknak és más vízi állatoknak aránytalan nagy mennyiséget rakja le a’ lapályokra, mellyek a’ vízözön árkába való visszatérésekor hátramaradva 's elemektől megfosztatva rothadásba mennek át, ’s ez által a’ léget megvesztegetik, ’s a’ laposabb tájakon uralkodó légkör betegségeket 's a’ marha vészt nemzik. Mind ezen veszedelmek csupán csak szilárd a' partoktól, czélszerű irányba és illendő távolságra 's kellő magasságra felemelt védgátak által kikerülhetők. Meg kell ugyan engedni, hogy parttóli távolságok meghatározása különböző helybeli viszonyok miatt p. o. szorosan a’ Duna parton fekvő helységek, vagy pedig a lapályokba eső irányuk végett sok nehézséggel jár, de épen azért az oil van esetekben, hol a' gát vonala helybeli viszonyoktól függ, a’ gátnak adandó mértékre kell ügyelni ’s általában ollyan rendszabásokhoz nyúlni , mellyeknek létrehozása a’ víztámadásának szabadabban kitett helyeken a’ gát biztosításáért kezeskedik. Több évi tapasztalásból kitűnik, hogy a’ legmagasabb nyári nagy vizek Buda és Pest között mintegy 18 lábnál a legkisebb vizen felül magasabbra nem emelkednek. Az itt szerzett vízemésztési mérésekből következik; hogy ezen vízállásnál minden másod perez alatt mintegy 220000 köbláb víz foly le. Ez a’ legnagyobb vízemésztés; mert ámbár a’ legnagyobb jégmenti vizek az említett magasságot jóval is haladják, ez nem a’ nevekedő víztömeg következése, hanem okozzák a’ vízlefolyását hátráltató jégdugulatok. A’ legnagyobb vízváltózás a’ folyamnak öbölteljes állásáig Tolnánál a’ folyam kanyargó mentibe van mint a’ 9./’ toldalék mutatja; azalatt tudniilik mig a’ víz Budán 4' 10"-re hágott, ugyanaz Tolnánál 9' 7"-re emelkedett. Magasabb vízállás alkalmával, midőn a’ parton az alsó tájakon lulhágnak, ezen arány ugyan felbomlik, mert akkor a’ folyam a’ szélesen kiterjedő lapályokat elöntheti; mindazáltal ebből világosan kitűnik, hogy a’ vízváltozás korlátlan terének védgátok által sikerűit megszorítása után kéntelen lesz magasbra emelkedni. Ezen tekintetből is fontolóra vévén azt, hogy az 1838—ki ismeretes legnagyobb víz 22 lábra azon tájakon nőtt fel, azon javaslat, hogy a’ gátok az alsó vidéken a’ 0-son felül legalább 26 láb magasságra építtessenek, czélirányosnak tartatik. A’ kérdéses töltések köbmértékéről, ’s a’ megkívántaié költségekről szóló kiszámítás jelesleg azon okból nem terjesztethetik még fel, mivel e’ kir. építési főigazgatóságnak véleménye szerint, eleve a’ helybeli visgálatok a töltések fekvésére, irányára ’s partoktóli távolságára nézve, az illető törvényhatóságok közbenjárulásával eszközlendők, hogy a’ szerint a’ kérdéses kiszámítás minél nagyobb pontossággal történhessék. Az előre bocsátottakból tehát keletkezik, hogy a’ Gűtortól a’ Vaskapuig előlegesen javaslóit összes javítási művek költségei átalában 8948149 ezüst forintokat kívánnak; mellyre nézve azon alázatos észrevételt szükség tenni, hogy itt nem csak a' hajózás biztosítására elkerülhetetlenül szükséges épilmények ; hanem azon javítási műépitmények is, mellyek a magasabb vízözön alábbszállitására, és a’ vizár-tér kiöntések eltérítésére közvetve hatással bírnak ugyan, de a hajózásra szükségkép nem kivántatnak meg, kiszámítás alá jöttek. A Duna javítási építő—tőke az által is hathatósan gyámolittatnék, ’s az építés könnyittetnék , ha a' nagyméltóságu magyar kir. Helytartótanácsnak már ismételt előleges rendeletéi értelmében, azon telkek, mellyek a’ viz 133 * 531
