1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
21-dik szám alatt jelentése az 1840-dik évi IV-dik törvényczikkely által, a ' Duna 's egyéb folyamok szabályozása iránt kinevezett országos Küldöttségnek
tő. Ülés írásai. Julias ö-én I&43. 1824- ben a' Duna tájéka Dévénytől Pozsonyi", és Vénektől Esztergámig — 1825- ben Pozsonytól Ásványig nyúló környék; ide foglalva az Érsekujvári Duna ágát is, felső torkolatánál kezdve egészen Nyárasdig — 1826- ban az Érsekujvári Duna ág Nyárasdtól a’ Komáromnál lévő beőmléséig, továbbá a’ fő Duna vidéke Váoz és Makád között, és Rácz-Almástól Tolnáig — 1827- ben Duna Földvártól Paksig, Báttától Kis—Szántóig, és Dályától Péterváradig ; végtére 1828 és 1829 években a’ felmérésből még hátramaradt Duna vidéke Úszód és Pétervárad között. Az 1829-dikig kijelelt években végbevitt felmérések az egész vizár térére csak helyenkint terjedtek ki, és a’ folyamnak mindkét partja többnyire csak 700 — 800 öl szélességre méretett fel; e’ szerint a’ Duna folyam vizár terének kiegészítése az 1830-dik évben Dévénytől Péterváradig részerint hitelt érdemlő, és az illető uradalmak által közlőit, ’s a' helyszínén megvisgált határ térképek, részerint új mérések által is éretett el. Az 1832-dik évi Aprilis 17-kén 10707 szám alatti magas rendelet szerint a’ Duna folyam felvétele Új- Palánkánál kezdve a' Vaskapun tóiig Oláhországba hajtatott végre; az 1833—beli Majus 14-kén 12646 számú rendelet szerint pedig az Üj-Palánka és Pétervurad közti vidék; a' hol is megjegyezni való, hogy az alsó Duna vizomlásainak pontosabb felvétele 1834-ben rendkívül csekély vízálláskor történt; mint az, az e’ környéket illető rendezési kidolgozatban közelebbről érintetik. Végre megjegyezni való, hogy a’ lejtmérés folytában, a' folyamnak változást szenvedett menete, a’ térképen időszakonkint pótlólag kiígazíttatott. A’ Dunának és mellékágainak vizmérései az emlitett közön 1831-től 1838—diki időszakban tétettek; különösen a’ folyam közének lejtmérése Petronelltől alsó Austriában Gútorik Magyarországban 1831-dik évben történt, és valamint hosszába úgy keresztbe szelvényesztetett; hasonlólag az első felmérés óta változott folyam partja kiigazítása és a’ folyamnak Petronelltől Dévényig a’ munkálathoz még hiányzó felmérése eszközöltetett. 1832- ben lejtméretett a’ Duna köze a’ Szent-Endrei sziget alsó orrától, vagy is a’ bival-major csárdától kezdve a’ lőpor torony őrházig (nézd a’ térképi 10-dik és a’ hossz-szelvény XXX — XXXII szeleteket) és valamint hosszába úgy keresztbe is szelvénveztetett: nem különben a’ Duna köze Baziás közelébe Üj-Palankától a’ Vaskapuig Oláhorszáeban egy 1" = 200u bécsi mérték szerint vétetett fel, ’s az eset- hossz- és kereszt-szelvények mérése eszközöltetett (nézd a’ térkép 26 — 30, és a’ hossz-szelvénykép CX1II — CXXIX szeleteit). 1833- ban a’ Duna köze Péterváradtól Új-Palánkáig, vizár terével együtt felvétetett, és lejtősége ’s ágyának alakja mélység mérések által kipuhatoltatott (lásd az LXXXIX — CXIII szelvényképcket). Minthogy az ezt előző esztendőben a’ Dunának Orsovától a’ Vaskapuig való szorosabb felmérése török részről nem engedtetett meg, tehát 1833-ban az e’ tárgyban nyert engedelemnél fogva a’ Dunának Orsovától Vaskapuig való felmérése megújíttatott, és a’ Vaskaputól vizmentébe a’ Traján hidja romjáig folytattatott; nem különben az emlitett köznek lejtmérése és hosszának ’s szélességének mélységei visgáltattak (lásd térkép 30 — 31 és hossz-szclvénykép CXXVI1 — CXXXI szeleteit). A’ Dunának Gútor-Véneki köze (lásd térkép 5 — 8 és hossz-szélvénykép VII — XIV szeleteit) 1 834-ben lejtméretett, magának a’ folyamnak mélye hosszban és keresztben kutattatott, és az első felmérés óta változott partok újra felvétettek. 1835- ben történt a’ Duna közének Duna-Földvártól Sárengrádig való lejtmérése (lásd térkép 14—22 és a’ fő Duna hossz-szelvénykép XLII — LXXXIII) ; a’ Dunának hossz - szelvényezése pedig Duna-Földvártól csak Apatinig, kereszt-szelvényezése pedig Duna-Földvártól csupán Bajáig hajtatott 'égre, épen az első felmérés óta táláltatott változásai a’ partoknak Duna-Földvártól Apatinig kiigazittattak. 1836- ban lejtméretett a’ Duna köze Vénektől a’ bival-major csárdáig Budán felül: úgy a’ Budán alól lévő lőpor torony őrháztól Duna-Foldvárig és Sárengrádtól Péterváradig (nézd térkép 22 és hossz-szelvénykép XIV — XXX, XXXII — XLII, LXXXIII — LXXXIX való szeleteket); nem különben még a’ korábbi évekből hátramaradt hossz és kereszt szelvényezése a’ Dunának, Baja és Pétervárad között; hasonlólag Vénektől Duna-Földvárig a’ harántos mélységmérés (Diagonal Sondirung) végbevitetett. Ezen módon történt a’ lejtmérés 1836-ban a’ Dunának oldalágán is, úgymint, az Érsekujvári, Mosonyi, Váczi, Soroksári és Baracskai; nem különben a’ Dráva folyója a’ Dráva szögtől Eszékig; úgy a’ Vág folyó az Érsekujvári Dunára való torkolatán kezdve egészen Kamocsáig (lásd térkép 3 — 12 és 17 — 20, és az egyberakás vázához tartozó I, II, III, IV, V, VI, VII hossz-szelvénykép szeleteit) a’ Mosonyi és Baracskai Duna-ág pedig, valamint a’ Vág és Dráva folyam, mélyei a’ fenemlített közön kitapogattaltak. Végre 1838-ban a hallatlanul felduzzadt és rémítő pusztításokat okozott jégmeneti nagy víznek helybeli magassága Dévénytől Péterváradig ugyan azon évben felvétetett, a’ vizemésztési és sebességi szelvény mérése Vénektől Bajáig, nem különben a’ Váczi és Soroksári Duna ágak kereszt-szelvényezése végrehajtatott, s azon helyeken, hol az erős épületek hiánya miatt a’ lejtmérés jövendőre nézve csak tetemesb távolságokra köttethetett össze, 17 álló kő pontok tétettek le, mellyek rendeltetésekhez képest a’ lejtmérés legtávolabb álló pontjaival igen szorosan összekapcsoltattak, és háromszögellőleg meghatároztattak: nem különben a’ vízszine esete egy bizonyos vízállásra Dévénytől Péterváradig a’ folyam egész hosszában hozattatott. 527 132 *
