1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
21-dik szám alatt jelentése az 1840-dik évi IV-dik törvényczikkely által, a ' Duna 's egyéb folyamok szabályozása iránt kinevezett országos Küldöttségnek
524 15. Ülés írásai. Julius 5-én IS43. 11/’ 12./emelésével új forrást szerezni, és a’ közleni kért adatokból azon mennyiséget kitudni közelítőleg, mellv abból a' Tojjam szabályozások sikcrlése végett alakulandó közalapra háromolhatnék; — továbbá a’ királyi taksákból folyó jövedemeket hasonlag nem volt szándéka jelen rendeltetésektől, — a’ köz igazgatás költségei fedezésétől elvonni, sőt azokat ollykép kívánta szaporítani, hogy a' rendszeresített fizetéssel ellátott hivatalnokok által letétetni szokott dijak kivételével, minden egyéb taxa regia nevezet alá foglalt díj-járandóság egy negyed részszel szaporittatván, eme negyed rész szabályozási czélokra fordittassék, olly hozzáadással, hogy ez minden esetben még akkor is, midőn ő Felsége különös érdemek tekintetéből a’ dij-járandóságot elengedné, a' szabályozási pénztárba letétessék. Az előadattaknál fogva az országos Választmány eme javallatához továbbá is ragaszkodik, és valamint a’ 30-ad iránt ismételve kijelentett országgyűlési elvek nyomán némelly árúczikkek behozatalára fenálló 30-adi vám emelését, úgy a’ királyi díjak egy negyed részszeli szaporítását továbbá is alkalmas forrásoknak tekinti, és az ügyet az országos Rendek bölcs elhatározása alá terjeszti. Mi ezen válasz folytában tett 11 ./• alatt látható külön véleményben kifejtett azon indítványt illeti: miszerint eme válasz által a’ honi kereskedés ügyébeni bészólástól elültetvén, miután a’ folyamok szabályozása, a’ kereskedésnek mint fő czélnak alárendelt eszköze lenne, az e’ feletti tanácskozás feleslegessé válván, ez országos Választmány munkálatát félbe szakaszba szétoszoljék, eme javallathoz már az oknál fogva sem járulhatott az országos Választmány, miután bármelly törvény által sikereltetni rendeltek eredményét azoknak, kik a' végrehajtással bízattak meg, önkényes magyarázatától felfüggeszthetőnck nem vélte, az eljárását szabályozó törvényczikk pedig hivatása fő czéljául a’ folyam szabályozások ügyét tűzte ki feltétlenül, és igy törvényes kötelességének működését továbbá is azon ösvényen folytatni, mellyet az 1840: 4-dik t. czikk világosan kijelelt, és mellytől véleménye szerint el nem térhetett. Elősorolván ckkint az országos Választmány mind azon forrásokat, mellyekból a’ közalap számára némi jövedelmi öszveget reménylhetőnek vélt, minthogy a’ legjobb esetben is igen valószínű lenne, miszerint az érintettekből befolyó jövedelem már az előleges szükségüeknek vélt folyamok szabályozása körül évenkint teendő munkálatokhoz megkivántató költségekre is elégtelen leend, eme hiány pótlására nézve oda járul véleménye, mikint a’ mennyiben az elősorolt forrásokbóli jövedelem elégtelen lenne, a’ hiányzó mennyiség országgyülésileg kidolgozandó aránykulcs mellett a’ nemesek, és azok által, kiket a’ törvény ezen nevezet alá foglalva ért, fizetendő segedelemmel pótoltassék, ’s minthogy a’ folyók szabályozása által a' királyi kincstárra is nevezetes haszon fogna háramlani, ő cs. k. Felségét az ebbéli segélyhez való kegyes járulása iránt az ország Rendei által megkérendőnek véli. Minthogy továbbá a’ tapasztalás útmutatása szerint az országos segedelem behajtása jelenleg számos nehézségekkel lenne Összvekötve, de figyelmezőleg pénzügyi viszonyainkra olly tetemes pénzbeli mennyiségnek, mint a’ melly megkivántató lészen, egy időbeli kiállítása túlterhelés nélkül nem is eszközöltethetnék, nehogy a’ szabályozási munka eme jövedelem beszedhetésének bizonytalansága miatt hátráltassék, 's ekkint a’ gyakran tetemes költségekkel megkezdett vízi építmény sikere veszélyeztessék, úgy vélekedik az országos Választmány, mikint ő Felségének biztosítása mellett költsönkép vétetnék fel azon pénz tőke, mellynek a’ szabályozási munkálatokba egy időben leendő béforditása haszonnal véletik eszközölhetőnek, ’s mellynek törlesztése a’ fenidézett kutforrásokbóli jövedelem, és az ország Rendei által megajánlandó pótló segély mennyiségétől fogván függni, ezekhez képest rövidebb, vagy hosszabb időre terje— dend. Eme rendszabály által két rendbéli czélt vél bizton elérethetőnek az országos Választmány: 1- ször hogy nagyobb pénz mennyiségről rendelkezhetvén az országos biztosság nagyobbszerű, ’s folytonos munkákat létesíthet. 2- szor hogy a' tőke törlesztés kevésbé érezhető teherrel fog járni, minthogy a' szabályozási munkák bevégeztéig évenkint egy mérsékelt adalék kieszközlése sokkal inkább lenne reménvlhető, minta megkivántató alap egy időbeni letétele; hogy azonban ezen rendszabályt üdvös eredmény követhesse, elkerülhetetlenül szükséges : misrerint az alakítandó pénztár és a’ kamatok, úgv a' tőke törlesztési rovatok rendszerinti fizetése iránt az ország Rendei sikeresen, ’s foganattal intézkedjenek. Valamint az országos Választmány által javallott forrásokból befolyandó jövedelem , úgy az ország Rendei által ajánlandó segedelem utján nyerendő pénz mennyiség az országos szabályozási pénztárba fogván folyni, a’ mi ennek kezelését, és a’ befolyó pénzekrőli rendelkezést illeti: ez iránt úgy vélekedik az országos Választmány , hogy jövőre a’ fenemlitettekből befolyandó pénz mennyiség az országos pénztárban tartassák, 's elkülönözetten kezeltetvén, az eme pénztárróli rendelkezéssel a’ szabályozási országos igazgató biztosság törvénv által oilvkép hatalmaztassék fel: miszerint az, a beadandó terv, s költség számzás után az előfordulandó munkákra kívánt részletes pénz mennyiséget esetről esetre a szabályozási alpénzlárnokok pedig az illvkép már kezelésük alatt lévő pénzekről a’ működő mérnök kijelölése és a törvényhatósági biztosok megismerése mellett, és jelenlétükben a’ fizetéseket teljesíteni és az általok kezelt pénzekrőli számadásaikat évenkint beadni kötelezessenek, mellycket az igazgató biztosság az országos számvevői hivatalnak megvizsgálása után, egyik országgyűléstől a’ másikig, az ország Rendéinek beadni tartozzék. A’ pénznek kezeléséből eredhető hiány esetére a' pénztárnokok vagyona a csőd perek iránt hozott legújabb törvény szerint azonnal zár alá vétetvén, azok az igazgató biztosság által bármelly vármegye szolgabirája előtt rögtön marasztassanak el, és a’ végrehajtás nyomban eszközöltetvén, a' felebbvitel csak birtokon kívül engedtessék meg. Ezekben pontosukén jelen országos Küldöttségnek o fenidézett törvényes utasítás nyomán kifejtett véleménye, -— ezt az e' tárgyban készült törvény javaslattal, 12./- alatt, úgy az egy némelly választmányi tag által, az egyházi javak-
