1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

Kivonatja az 1840 évi 3-ik törvény czikben nevezett országos Választmány, és Hadikormány részérűl kiküldött tagok által, a' Magyarországban levő katonai lak, 's egyéb szükségek fedezésére szolgáló, és az e' czélra forditható épületek, úgy szinte a' laktanyák építésére kijelelt telkek eránt az illető törvényhatóságok közbejövetelével helyszinén szerkezett öszveirásnak

4H4

15. Ülés írásai. Julius 5-án 1843.

Az 1840 évi 3 ik törvényczikk következtében kinevezett országos küldöttség alól irt tagja, a' 10 magyar könnyű lovas ezeredeknek, az országban leendő elhelyezési tervezet érdemében béadott óvása, és elkülönözctt véleménnyé.

Az országos Választmány, az állandóul tanyázó katonai szállásolás elrendezési terv eránt, figyelmét főkép oda kívánta irányozni, hivatkozva az 1836—ik évi 11-ik törvényczikk rendelete következtében szerkezett országos munkálatokra is,

1- ör hogy a' katonaság minél öszve vonultabban elhelyeztessék, — de

2- or múlhatatlanul szükségesnek tartotta különös figyelmét egyszermind a’ törvényhatóságokban már fenálló épületekre valamint

3- or a’ szegény adózó nép, — úgy a’ katonai szolgálatok, — és az azokkal szorosan egybekaptsolt közlekedési terhek legczélszerübb könnyítésére, és jótékonyságára is kiterjeszteni. —

Azonban miután még is az országos küldöttségi többség által határozottan kimondott javallat szerint, melly által az országban 10 magyar könnyű lovas ezeredek szállasoltatnak el; a’ dunántúli 11 vármegyékben csak egyedül egy lovas ezered elszállásolása terveztetik, jelesen Soprony és Vass vármegyékben; — az alapul kitűzött elvek nagy részbeni elmellőzésével pedig a’ többi kilencz megyék, nevezetesen Mosony, Győr, Komárom, Fejér, Tolna, Baranya, Somogy, Veszprém és Zala — vármegyék egészen lovas katonaság nélkül hagyatnak; — Ugyan azért az alólirt, mellőzve minden magány érdekeket, egyedül meggyőződésétől vezéreltetve, akár a’ szükséges belbátorság fentartása szempontjából induljon ki, akár a’ katona tartásban az ország kerületei között, (járjon az bár jövendőben teherrel, vagy valamelly haszonnal) megtartani kellő arányt tekintse, mind ezekkel azt, hogy a’ dunántúli 11 vármegyékben csak egy lovas ezered elszállásolása terveztessék megegyezhetőnek nem látja , — ’s igy általában , a’ javallott elszállásolási tervezetet czélszerünek sem tartván, az országos küldöttség e’ nézetében nem osztozhatik. —

Költ Budán Februar 4-én 1843.

Bauer György, m. k.

12. a ii. in. k. Helytartótanács utján különösen közölteteít a

törvéiiyhatósságokkal.

16., 17., 26. szám rajzolt tervek lévén nem nyoniattathattak.

Külön V é I e ni é n y.

Ezen országos Választmánynak többsége által elfogadott azon véleménye, hogy a' gyalog katonaságnak síkoni szállásolásáról nem az ország, és így sem a’ megyei, sem a’ városi törvényhatóságok, hanem egyenesen a kincstár tartozik gondoskodni, főkép azon vezér-okokkal támogattatván: hogy 1) a’ várbeli katonaság nevezete alatt nem csak a’ várak őrzésére rendelt, hanem mindennemű gyalog katonaság értetik; 2) miután a’ várbeli, vagy is gyalog katonáság salgamuma megválta-