1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
D. Az 1840. évi V. törvényczikkely által a' büntető törvénykönyvvel válhatlan kapcsolatban lévő büntető 's javító rendszer behozása iránt kimerítő véleményadás végett kiküldött országos Választmány üléseinek jegyzőkönyve
15. Ülés írásai. Julius 5-én 1843. 280. §—ból ezen szók „ámbár szabadságában áll az elejébe adott kérdésekre nem felelni még is“ kimaradnak; — a’ 281. — 284. §§. meghagyattak ’s ez alkalommal határoztatott, hogy a’ vádlottnak a’ perbefogás után meghalálozásával örökösei a’ polgári keresetre nézve a’ közvádló által fognak a’ folyamatba lévő perbe idéztetni ’s a’ tény kérdésében jelen törvénykönyv szerint , a’ kárpótlás kérdésében pedig a’ magányszóbeli per szabályainak nyomán történendik az eljárás. 260 (76—77) XLIII-ik ülés Január II-kén u. a. e. királyi Személynök ö n. mltsyu. elnöklete alatt. 285. §. megmarad; — a’ 286. §-ra nézve határoztatott, hogy miután a’ bűnvizsgáló bíró hanyagságból vagy más okból a’ bűnvizsgálatot néha kelleténél tovább is elhúzhatná, a’ bűnvizsgálat rendesen két hónap alatt lészen berekesztendő 's rendkivüli esetekben a’ bűnvizsgálat ezen időn túl csak a’ perbefogó szék felhatalmazásával ’s ekkor is, záridó kijeleléso mellett terjesztethessék; — a’ 287. §. marad ; — a’ 288. §. helyébe jőuek az abban felhívott szakaszok; — a’ 289. §-ban ,»utasítja*‘ helyett tétetett „felszólítja;“ — a’ 290. —293. §§. meghagyattak; — a’ 294. §. világosabb fogalmazásul három külön pontra osztassák fel; — a’ 295. §-ban „megjelölését“ helyébe „megnevezését“ tétetett; — o’ 296. §. meghagyatik; — a’ 297. §. e’ helyt kimarad 's tartalma az itélőszékeknél más nem illetőségi esetekkel egyetemben említendő; — a’ 298. —299. §§. maradnak; — a' 300. §-ból ezen szók „azért mert“ — egész addig „fogva“ kihagyandók; —-a' 301. §. megmarad; —a’ 302. §. a’ bűnök ’s büntetések törvénykönyvében fog helyt foglalni; — a' 303. 304. 305. 306. 308. 309. 310. §§-ra nem volt észrevétel; — a' 307. §-ba „hozatala“ helyébe „vétele“ tétetett. XLIV - dik ülés Január 12- kén u. a. r. királyi Személynök ö n. ni. elnöklete alatt. 311. §. kerülvén vizsgálat alá a’ n. m. országos Választmány azt renddé: hogy „pecsétével“ szó elejébe iktatandó „aláírásával és“ egyébiránt e’ §-ba már most Kővár-vidéke, Tűró-mező ’s Felső-Bánya is említendők ; — a’j 312. — 321. §§. megmaradván; —a’ 322. §-ban „feltörvényszék helyett a’ már határozottaknál fogva „királyi Tábla“ említendő; — a' 323. —326. §§-ra nem lévén észrevétel; — a’ 327. §. vizsgálatakor voltak, kik a’ bírák okadás nélküli visszavetése ellen nyilatkoztak különösen azért: mert ezen az esküdtszék természetéből folyó visszavetés nem alkalmazható a’ rendszeres törvényszékek bíráira, kiket ítélő székeikre, nem a’ sors, banem a’ köz bizodalom emelt, ’s azért is, mert illyes okadás nélküli viszszavetés mindig homályt fog vetni a’ visszavetett jellemére, — a’ többség mindazáltal azon okoknál fogva, hogy igen gyakoriak ollyas esetek, mellyekben a’ vádlottnak ámbár méltó oka van a’ bíró elfogultságától tarthatni, szinte lehetetlen a' visszavetés elégséges okait mást meggyőzőleg előadni, ’s mivel tavábbá az okadás nélküli visszavetés csak azon esetre vonhatna némi homályt a’ visszavetettre, ha azon egy bíró folyvást mindenik vádlott által vettetnék vissza, mi alig lehető, — ezen nem csak az esküdtszékek természetében alapuló, hanem már Németország több állandó törvényszékeinél is divatozó bírói visszavetés jogot az Alválasztmány javallata értelmében az eljárás kellékei közé soroztatni határozó. A’ kisebbségben maradottak ezen tárgyra nézve külön véleményt adandván; — a’
