1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
D. Az 1840. évi V. törvényczikkely által a' büntető törvénykönyvvel válhatlan kapcsolatban lévő büntető 's javító rendszer behozása iránt kimerítő véleményadás végett kiküldött országos Választmány üléseinek jegyzőkönyve
15. Vies írásai. Julius 5-én 1843. nál fogva a‘ valtójogbani eljárás nem volt olly bonyolult, hogy azt egyforma általános intézkedések által egyszersmind a' véghelvekre is ki ne lehetett volna terjeszteni. Egészen más tekintet alá jón a’ büntető eljárás, mellyet úgy mint a’ váltójogot, általánosan kiterjeszteni nem lehet, hanem szükséges újabb törvények alkotásánál az eddigi rendszerre a’ helvbeli körülményekre méltán}lattal lenni, és ezen szempontból tekintve korántsem elegendők és eléggé biztosak a’ felébb említett adatok, mellyek ha megvolnának is, nem lehetne most már eljárási tervet készíteni, midőn még nincs elhatározva mikép fog ezen véghelyek belső álladalma az óhajtott visszacsatolás után elrendeztetni. Ez utóbbi nézetekből indulván ki a’ többség, a’ büntető eljárásnak a’ véghelyekre leendő kiterjesztésébe nem bocsátkozott. Azon kérdésnek: mikép említessenek ezen véghelyek az országos kiküldöttségi munkálatban — úgy-e mint már a’ börtön-rendszernél elhatároztatott, miszerint a’ n. m. országos Választmány jelentésében az okok megemlítendők lesznek, miért a’ börtön-rendszer a’ véghelyekre is ki nem terjesztetett? vagy pedig mint mások e’ helyen óhajtották a’ bűntettek, és büntetésekről szóló javallatban a’ véghelyek is benne foglaltassanak? — elhatározása akkora halasztatott, ha a’ bűntettek és büntetésekről szóló alválasztmányi munkálat jövend tárgyalás alá. 247 (57-58) WX-ik ülés December 12-kén u. a. e. Országbíró ó nagyméllósága elnöklete alatt. A’ II-dik fejezet 8-dik szakasza kerülvén tárgyalás alá, melly szerint a’ rendőri nyomozás a' búnvizsgálattól különválasztatik, elnökileg mindenek előtt azon kérdés tűzetett ki tanácskozások tárgyául: váljon a’ rendőri nyomazást, azon eseteken kívül, mellyek ezen alválasztmányi munkálatnak 115-dik szakaszában foglaltatnak, szükséges-e a’ bűnvisgálattól megkülömböztetni? — Sokan a’ n. méltóságú országos Választmány tagjai közül, ámbár megismerték, hogy az Alválasztmánv a' múlt évi nagy gyűlések elvei szerint választá külön a’ bűnvizsgálatot a' rendőri nyomozástól, még is most már a’ tárgy részletes kidolgozását tekintve tanácsosabbnak tartják ezen két működést inkább eggyé olvasztani, külön szempontokból adván elő véleményeik indító okait. — Voltak, kik az eddigi rendszeren a’ változtatást a’ legnagyobb óvatosság mellett, és csak akkor, és annyiban látták czélszerűnek, a’ mennyiben a’ tapasztalás útmutatása szerint a’ gyakorlati életből felmerülő szükség azt megkívánja, az eddigi viszonyok nagy részét nem a’ rendszer alapjaiban, mind inkább a’ törvények hijányában a’ végrehajtás hanyagságában keresvén, állításukat azzal tanúsították, hogy azon törvényhatóságokban, mellyeket idő szerint a’ rend fentartása iránti buzgalom, a’ hivatalos eljárásbani serénység jellemezett, a’ büntető igazság az eddigi eljárási rendszer mellett is jól kiszolgáltatott. Ezen szempontból folytatva nézeteik előadását, nem pártolhatták a’ rendőri nyomozásnak a' bűnvizsgálattól leendő elkülönözését, mert ez nem hogy előmozditaná az igazság gyors kiszolgáltatását, sőt azt bonyolutabbá tévén még nehezíti és hosszabbítja, pedig mi sem hozatik fel több igazsággal az eddig divatozó büntető eljárás ellen, mint épen annak lassúsága. — Áttérvén azután a’ békebirói tiszt eszméjére, ennek az alválasztmányi javallat szerinti létesülését gyakorlatilag nem látták kivihetőnek; mert a’ békebírói tisztviselésére alkalmas egyéneket ollyanokat tudniillik, kik az alválasztmányi javallat szerint írást tudjanak, vagyonuk legyen, és körében kiki állandó lakással bírjon, melly kör sem négy □ mértföldnél nagyobbra nem terjedhet, sem 10,000 lakosnál többet magában nem foglalhat, — elégséges számmal találni nem mindenütt lehet, nem is remélhető, hogy az illy egyének ezen békebírói tisztet minden fizetés nélkül felvállalják, és abban szorgamasan eljárjanak. De ha felvállalják is; az illy egyénekben azon kellékek mellett, mellyek az alválasztmányi munkálat szerint bennük megkivántatnak, sokszor nem lesz elegendőképesség, hogy fontos, és gyakran törvénytudományt mulhatlan megkívánó kötelességeikben eljárhassanak. — Mások tekintetbe vévén, hogy a’ rendőri nyomozás határainak a’ bűnvizsgálat határitóli elkülönítése gyakorlatilag szinte lehetetlen, hogy azon óvakodás, mellyel, a’ rendőri nyomozás közben magának a’ bűnösnek kihallgatása kikerültetik, magyarázható az inquisitorius eljárásban, melly meghatározott vád nélkül nyittatik meg, de meg nem magyarázható a’ vádolóban, melly mindig csak positivus vádra, ’s nem ritkán már eleve kijelelt személy ellen van intézve mindjárt első kezdetében: a’ rendőri vizsgálat elkülönözését a’ bűnvizsgálattól, és ezeknek külön személyekre leendő bizatását szinte nem pártolták. Többen a’ közbátorság kellő fentartásával nem látták összeférhetőnek az alválasztmányi munkálatban foglalt azon rendelkezést, miszerint a’ bűnvizsgálat teljesítésére kiküldetés szükséges, mivel ez időbe kerül, holott a’ bűnvizsgálat teljesítése a’ legtöbb esetekben halasztást nem szenved, máskép a’ bűn nyomai elenyészvén a’ bűnvizsgálat sikereden leend, ennél fogva mind a’ kiküldetés, és így a’ bűnvizsgáló szék felállítása ellen is nyilatkoztak. Melly tanácskozásoknak eredménye azon közállapodásban pontosuk, miszerint a’ rendőri nyomozás a’ bűnvizsgálattal eggyé olvasztatván, ezen két működés teljesítése ugyan azon személyekre bizattassék, továbbá hogy a’ békebírák intézetének, és a’ bűnvizsgáló széknek elmellőzésével az Alválasztmánynak ezek szerint eleve elkészített, és pótolólag beadott javallata vétessék tárgyalás alá. Ez alkalommal indítványoztatott, hogy miután a' bűnvizsgálat teljesítésére a’ kiküldetés, és az ezt elrendelő bűnvízsgáló szék elmellőztetett, szükséges volna a’ bűnvizsgáló bíróknak ezen hatóságát még is néműleg korlátozni, máskép az ártatlan és békés polgárok nyugodalmának felzavarása, sokszor ezek érdekének megsértése egyedül a’ bűnvizsgáló Önkényétől függ, ki minden alapos ok nélkül néha mellékes tekintetekből bűnvizsgálatot rendelhet. Ennél fogva kivánnák az indítványozók, hogy a’ bűnvizsgáló bírák némelly közelebbről kijelelendő esetekben, nevezetesen : ha a’ bűntett ollyas, mellyet a’ bűntettek, és büntetések könyve csak magán keresetre enged nyomoztatni; — ha a’ bűntettnek egyáltalában semmi tényálladéka ki nem jelelhető; —-’s végre ha a’ bűntett már régebben követtetett el; egyedül a’ törvényszéktől! kiküldetés mellett nyithassák meg a’ bűnvizsgálatot. Megjegyeztetvén azonban, hogy ezen indítványozott szabályoknak a 02 *
