1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
D. Az 1840. évi V. törvényczikkely által a' büntető törvénykönyvvel válhatlan kapcsolatban lévő büntető 's javító rendszer behozása iránt kimerítő véleményadás végett kiküldött országos Választmány üléseinek jegyzőkönyve
letett, hogy az építés iránti határozat akkorra halasztatik, midőn az Alválasztmány a' műértők véleményét a’ kerületi börtönben építendő kápolna iránt be fogja nyújtani; — a’ 2. 3. 4. ’s 6-ik §§-ok meghagyatnak; — az !>-ik §—ból ezen szó „kerülhetetlen“ kimarad. Az V-ik törvényezikk, melly a’ börtön fegyelmet tárgyazza, következő változásokat szenvedett: 1- ső §. „tettel“ helyébe „cselekvéssel“ „rósz akarat“ előtt kimarad e’ szó „szándékos,“ a’ §. végszavai ezek leendőnek „az igazgatóság által komolyan megfeddessenek;“ — a’ 2- ik §—ból „többszöri“ kihagyandó; — a’ 3- ik §. „sött helyett olvastassék“ főtt és a’ §. igy szerkeztessék „ki az állandóul divatozni kellető csendet ’stb. megzavarja az igazgatóság vagy őrök által dorgáltassék meg, és a’ maga csendes viseletére intessék, ha a’ megintés után is folytatná rendetlenkedéseit főtt ételének részletesen ’stb.“ Minthogy pedig attól tarthatni, hogy ezen alválasztmányi javaslatban elősorolt büntetések úgy mint az ágy elvonás, kenyéren ’s vizen való böjt, az alsóbb osztálybeli sok egyénekre, mint kik a’ közönséges életben is az ágyat ’s legtöbbször a’ főtt ételt is nélkülözik, nem lennének eléggé sikeresek: a’ n. m. orsz. Választmány ezen fegyelmi büntetések sorába felveendőnek vélte az egy napi koplalást is, meghagyván az e’ tárgyban már foglalkodó Alválasztmánynak, hogy a’ fegyelemről szóló javallatot ezen egvnap koplalás beillesztésével készítse el; — a’ 4. 5. 6. 7. 8. §§-ra nem volt észrevétel azon egyet kivéve, hogy a’ főtt ételnek teljes elvonása ezen kifejezéssel „kenyeren és vizen“ felcseréltetendő; — a’ 9- ik §-ban említett setét kamarábani elzárás koplalással is tétethetik sanyarúabbá olly formán azonban: hogy a’ koplalás két nap egymásután soha sem rovassék a’ rabra, a’ hosszabb ideig tartó setét kamrábani elzárás pedig úgy értetik, hogy például: a’ 30 napi sötétségre Ítélt, a’ 10-ik nap lefolyása után pár napra rendes kamrácskájába visszakerül ’s büntetése azután ismét folytattatik; — a’ 10- ik §. c) pontja külön §-ba foglaltatandó; — a’ 11- ik §-ba is említendő a’ koplalás, a’ sanyarítások közt; — a’ 12. 1*3. 14. 15. 16. 17. 18. ’s 19-ik §§-ok meghagyattak. — Ezen tanácskozások lefolyta alatt megállapíttatott az is: miszerint ezen börtönrendszer javallatában valamelly alkalmas helyen kimondandó, hogy a’ rabhoz vagy vádlotthoz, ha csak általa nem kivántatnék más vallásbeli pap soha ne bocsáttassék. Végre kérdés alá vétetvén, hogy azon esetre, ha a’ rab börtönbeli idejének végszakában vagy annak épen utolsó napján fegyelmi kihágást követ el, vonathatik-e az Ítéletben kimondott rabság idején túl terjeszkedő fegyelmi letartóztatásra? a’ n. m. orsz. Választmány oda nyilatkozott, hogy miután a’ letartóztatásnak vagy elzárásnak a’ fegyelmi büntetések közt helye nem lehet — mivel ezen büntetések csak a’ törvény által kimondott rabságnak sanyarúabbá tételében állhatnak; — az illyes fegyelmi vétséget elkövetett rab mihelyest a’ törvény által reá rovott rabság idejének lefolyta miatt a’ fegyelmi büntetését többé nem egészlen vagy épen ki nem állhatná; büntetés alá vonatás végett a’ helybeli rendes bíróság eleibe állítandó, azon közbevetett kérdés eldöntése: milly nyomadékkal birjon a’ börtön tiszt, vagy börtön őr tanúsága illyetén esetben kivált; ha maga a’ tiszt vagy őr a’ sértett személy is egy szersmind? — az eljárásban tárgy altatandó bizonyítási szabályok közé utasíttatván. — Olvastatott ő cs. k. fenségének az ország Nádorának Budán folyó hó 23-án költ ’s a’ n. m. orsz. Választmány elnökéhez érkezett kegyelmes levele, mellyben időközben erdélyi kormányzóvá lett gróf Teleky Jósef, és néhai gróf Desevvffy Aurel választmányi tagok helyébe Hertelendy Ignácz Torontói megyei főispánt ’s gróf Péchy Emánuelt Zemplén vármegye főispúni helvettest ő Felsége legkegyelmesebb hozzájárulásával ezen országos Választmány tagjainak kinevezi. lij. Ülés írásai. Julius 5-én 1843. 243 (51—52) XX\l-ik iilés November 28-án u. a. e. Országbíró ö n. in. elnöklete, alatt. Olvastatott a’ VI. törvényezikk, s ennek 1-ső §-ában nagyobb világosság kedvéért „t. czik 19. §-ban“ helyébe tétetik „t. czikk tizenkilenc/ paragraphusaiban;“ — a’ 2. 3. ’s 4-ik §§-ra nem volt észrevétel Erre az összes börtönrendszer felügyelést tárgyazó Il-ik czik. kerülvén vizsgálat alá, a’ n. m. orsz. Választmánynak több tagjai ohajták ugyan, hogy az alakítandó középponti biztosság, melly a’ Helytartótanács kiegészítő részét képzendi; az ország és ehhez kapcsolt részek törvényhatóságai által kijeleitekből neveztessék ki ő Felsége által, mind most 61*
