1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
D. Az 1840. évi V. törvényczikkely által a' büntető törvénykönyvvel válhatlan kapcsolatban lévő büntető 's javító rendszer behozása iránt kimerítő véleményadás végett kiküldött országos Választmány üléseinek jegyzőkönyve
15. Ülés írásai. Julias 5-én 1848. hessenek, szükségesnek találtatott, a’ maga helyén minden 50 rabhoz egyegy lelkészt rendelni. A’ praedikálás hallgatására nézve tehát ezen értelemben lesz a* §. szerkeztendő, azon szavak ,,valóságos kápolnát építeni nem kerülbetétiemül szükséges” egészen kihagyatván. A’ mise hallgatást mi illeti a’ n. m. országos Választmány több tagjai oda nyilatkoztak: hogy a’ misét mondó papnak ’s az oltárnak, hol az mondatik, látása szükséges a’hívekre nézve, vallásos érzetük felébresztésére ájtatosságuk és lelki épülésük öregbítésére, ennélfogva óhajtották találtathatnék fel ollyas mód. mellvnél fogva a’ magányrendszer elveinek feláldozása nélkül a’ rabok ne csak csengetés által értesíttessenek a’ mise fő és lényeges momentumairól, hanem ezeket szemmel is láthassák; miután azonban a’ börtönnek panopticon-alakban építése, melly az oltárnak minden rab általi láthatását is vonná maga után, több tekintetből helytelennek és gyakorlatilag kivilletlennek ismertetett — a’ raboknak külön kápolnába egyenkinti vezettetése pedig, hol kiki külön páholyából az oltárt és a’ misemondó papot láthassa, a’ nélkül hogy ő rabtársaitól ’s ezek tőle láttathatnának, ha nem volna is temérdek idő vesztéssel összekapcsolva, már azért sem fogadtathatott el, mivel a’ páholyok szomszédságánál fogva a’ rabok jelek, kopogás ’stb. általi közlekedést útján a’ magányrendszert könnyen kijátszhatnák; — azon egyéb módok végre, mellyek a’ n. m. országos Választmány néhány tagjai által a’ mise láthatásának eszközlésére előterjesztettek, kivihetleneknek találtattak, határozatba ment szólíttassanak fel a’ imiertők aziránti vélemény adásra; váljon lehetséges volna-e oily módot találni, melly a’ magányrendszer építési elveinek feláldozása nélkül a’ misének láthatását is eszközölné? addig pedig a’ misének hallgatására nézve az ahálasztmányi javallatt meghagyatott. A’ fenszóvali együtt imádkozás és együtt éneklés, mint az elfogadott rendszerrel alapban ellenkező, semmi esetre sem engedtethetvén meg; — a’ 15-dik §. a’ szerint módosítandó, hogy a’ törvényhatósági börtönökben minden kamarához külön séta téreeskék nem építendők ugyan, de miután el van fogadva, nem csak a’ törvényhatósági rabokra , hanem a- lezárt vádlottakra nézve is, hogy mikor az orvos szükségesnek látja, ezek is szabad levegőre kibocsáttassanak, e’ végre minden törvénhatósági börtönben megkivántatik, hogy alkalmas helyek legyenek, mellveken, a’ vádlottak és rabok a' rendszer elve szerint megkivántató óvakodások mellett sétálhassanak; A’ 16-ik §-ban azon szavak után „egyes büntető hatóságok tétessék „haladék nélkül úgy szinte a végefelé azon szó eleibe „terjesztessék fel” iktassék „azonnal” a 17-ik és 18-ik §§-ok megmaradnak; — a 19-ik §-ban "büntető hatóságok” eleibe tétessék „kissebb;” — a 20, 21, 22—ik §§-ok ellen nem volt észrevétel; a’ 23— ík §-ba „nagy” helyébe „czím” tétetik; — a’ 24— ik 's 25-ik §§. meghagyatván; — a' 26— ik §-ból a’ romai katholikus lelkészekről szóló rész különválasztandó, 's olly értelemben szerkeztendő, hogy miután a’ börtön lelkészeit az illető törvényhatóságok fogják fizetni, ’s miután különben is már jelenleg több türvénvhátóságok a’ rabok lelkészeire nézve a’ praesenta jogával élnek, a’ megyék közgyűlésből, a' városok pedig a szerint, mint a’ praesentát eddig tették, fogják az illető papi egyéneket azon püspöknek, kinek megyéjéből valók, börtön lelkésszé kinevezés végett ajánlani, a’ püspök pedig őket, hacsak canonicus kifogások nincsenek az ajánlottak ellen, kinevezni tartozzék. A’ más vallásbeli lelkészek kinevezése az illető szertartások figyelembe vételével szinte a’ közgyűlésből fog történni. — .Meghatároztatván egy úttal hogy azon esetre, ha valamelly börtönhöz több lelkészek volnának szükségesek, az első utáninak ne káplánoknak, hanem „másod, harmad lelkészeknek 's t. b. neveztessenek; a’ praesenta ’s illetőleg a' választás ezekre nézve is a’ feleidnek szerint történendvén ; — a 27- ik §—bői a’ parenthesisbe foglalt szók kihagyatnak. 238 (4.'»—4íi) Wll-ik ülés November 23-ik napján I842-ik esztendőben. Országbíró ö nagy méltósága elnöklete alatt. A’ 28. §. róvidebb szerkezetbe foglaltandó, egyébiránt meghagvatik ; — a 29— ik §-ba már most a’ foglyok is említendők ; a' 30- dik §-ra nézve nem tétetett észrevétel; — a’ 31. §. összefüggésbe hozatandó az eljárási illető törvényczikkel; — a' 32— ik §-han „Valaki” után iktassék „akár őrök, akár mások által ezeknek nevei a naplóba bejegyzendők s ,,a’ büntető hatóságnak vagy annak” szók cseréltessenek fel „mind a' bűnvizsgáló bírónak, mind a törvényszék elnökének” kifejezéssel, egyszersmind iktassék ezen §-ba azon rendelet is, hogy a’ hivatalos iratok nélkül vitetik valaki n’ börtön igazgató eleibe, annak személyes leírását is jegyezze fel; — a' 33— ik §-ban „bizonyítására“ helyébe jön „biztosítására;“ 34— dik §-hól „kimarad személyekből álló;“ — a’
