1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
C. A' börtön-rendszerről
Elkészítvén a’ fentebb érintett A. alatti tervet, a’ nagyméltóságu Alválasztmány, és a’ nagy érdekű tárgy iránti mély tiszteletből, még egy más modorú tervet, a’ már be nyújtott terveimhez alkalmazóig a’ legnagyobb készséggel készítettem ; minél fogva a’ B. alatti tervet is a’ nagy méltóságú Alválasztmánynak azon megjegyzéssel benyújtani szerencsém vagyon, hogy az abban látható Öt kápolna építése egyenkint 1200 pfnál sokkal többe, azaz számolás szerint mintegy 2800 pft. tehát öszvesen 14,000 pftba kerülne; azután nem éretnék el áltatok a’czél, minthogy télen az ablakok befagyván, ködös időben pedig behomályosodván hátrálnák, hogy a' rabok a’ papot ,,en perspective“ láthatnák. Minden kétségen kiuil vagyon, hogy az oltárnak az egyes börtön kamarécskáktól 40 ölnyi távolságra (a’ mint ez a’ tenből látható) tartatott isteni szolgálat, az a’ nélkül is megkeményedett érzelmekre nem hatna kellően, sőt inkább hatását nagy részben elvesztené. Továbbá pedig még roszabb következése is volna ezen másod rendű tervezetnek az által, hogy a’ foglyok ha távolba látnának, magokat orientálhatnák, a’ létező helybeli jegyeket, sat, felfoghatnák, mi az általam ajánlott folyosói tervezetnél mind elmellőztetik. Utoljára, hogy a’ mise minden egyes tömlöczből látathassék , nagy kiterjedésű hely kívántatik , melly egyébre nem használható. Ha már felszámittatik ezen helynek értéke, és az azt bekerítő fal építési költségei, világos: hogy az A. alatti terv financiális tekintetben is nagyhasznu. Ezek után magamat a’ nagyméltóságú Alválasztmány magos kegyeibe ajánlva maradok A’ nagyméltóságu Alválasztmánynak Pesten, másodhó 21-én 1843. alázatos szolgája C a s s a n o J óz se f, építőmester. /5. Ülés írásai. Julius 5-én 1843. 205 (355—356) Különvélemény az iránt, hogy a’ Helytartótanács a’ börtönök mibenlétéről minden országgyűlésen kimerítő tudósítást tegyen. Miután a' börtönrendszer tervének megkészitésére kirendelve volt országos Alválasztmány munkájának a' börtönrendszerre felügy elésről készített szakasza 19-ik §. alatt, többek között azt is javaslatba vette, hogy az ott érintett azon táblás jegyzékek nyomán, mellyek az országbeli törvényhatóságok és kerületi börtön igazgatóságok által évenkint felterjesztetni fognak a’ kir. Helytartótanács három évről három évre az országgyűléseire kimeritő jelentéseket tegyen, ’s ezek mellett vélemény es javaslatit is irántoki országos rendelkezés végeit terjessze elő; abbeli javalatát mindazáltal az 1843—ik évi November 28-án tartott országos választmányi XXVI-ik ülésben a’ többség el nem fogadta, ’s ennél fogva az érdeklett javaslat onnét kihagyatott; mi alóliroltak a’ többség végezésétől eltérő véleményünk okait következőkben foglaljuk: Alkotmányunk alap elvei szerint az öszves törvényhozási hatalom egyedül az országgyűlésein gyakoroltathatván törvényesen — az öszves törvényhozás foglalkozásainak általánosan kitűzött czélja pedig a’ haza közjava gyarapításában határozódván — hogy ebbeli magas feladásának az öszves törvényhozás voltakép megfelelhessen , olly adatokra is van kerül— hetetlen szüksége — melly ékből egy vagy más tárgyakra nézve a' körülményeknek hogy állások ’s a’ fenálló törvények rendeletéinek kielégitő vagy netalán hijányos állapotjuk iránt kimeritőleg értesítve legyen— ’s .azoknak nyomán biztosan tehesse meg szükségeseknek látszó további intézkedéseit — illy adatokkal pedig legalkalmatosabban valaminthogy azon kir. Helytartótanács szolgálhat, mellynél folynak és gyűlnek össze a’ törvényhatósági, és kerületi börtön igazgatósági minden tudósítások; sommás foglalatjaiknak a’ három évek alatt tartatni kellető országgyűlések elejékbe leendő terjesztésük sem a’ politikai hatalmakat öszve nem zavarja, sem a’ kir. Helytartótanács tekintetének legkisebb csökkentést sem okozand, mivel senki kérdésbe nem veheti, hogy az öszves törvényhozásban a’ fejedelem és nemzet közösen egyesülve lévén, valaminthogy a’ kir. Helytartótanács első létre hozását, és fenállását is az öszves törvényhozás akaratjának egyesüléséből vette; de belső elrendezésének s kötelességei és hatósága meddig terjedésének körein is megszoritásokat vagy bóvitéseket az öszves törvényhozás mindenkor tehet: úgy alkotmányunkban gyökeresithető semmi ok vagy tekintet nem találtathatik annak igazolására, hogy a’ kir. Helytartótanácsot a’ köz igazgatási tárgyakra nézve is az országgyűlésnek teendő hivatalos jelentésre törvény által szorítani nem lehetne. Az országgyűlési naplóköny vek és iratok tanúsítják: hogy az ország köz ’s különösen a’ magyar testőr nemes sereg pénztárának, és más az ország által alapított tőkéknek kezeléséről országgyűléseken mulattatnak elő a’ kir. Helytartótanács által a’ számadások — és igy ezen állapot, a’ felebbi általános elveknek gyakorlati alkalmazását is igazolja; különben pedig On-T.iiiimi'il. Initui. I 52
