1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
C. A' börtön-rendszerről
/0. Utes Ir (/uni. Ja Uns ő-rn I IS 43. 2«:i (351—352) E’ helyen provocáltatimk a szinte ezen jegy alatti két táblás jegyzékek, nek bemutatandó Jelentés mellett az országgyűlésé-Ezen jegyek alatt vannak az építési terv rajzok, mellveknek egy része szinte ezen jegyek alatt kemény borítékba van bekötve, más része pedig egy bádog tokban foglaltatik. A föméltóságú országos Alválasztmánghoz. Graefl Károly az iránti véleményét, váljon a’ magányrendszer feláldozása nélkül lehetne e olly módot találni, mellynél fogva a’ rabokra nézve a’ mise láthatása eszközöltetnék? alázatosan bemutatja. Föméltóságú országos AI választmány! Az iránti vélemény adásra felszólítatván, váljon a’ magányrendszer feláldozása nélkül nvújt-e az építészet módokat, mellyeknél fogva eszközölhető lenne, hogy a’ börtön telepben lévő rabok az isteni szolgálatot láthassák? e' tárgyra vonatkozó nézeteimet következőkben alázatosan előterjeszteni bátorkodom. Miután a’ panopticon alakbani építés az a’ körül csakugyan előforduló többféle gyakorlati nehézségek miatt félrevettetett, alólirt őszintén kijelenti, miképen ő maga részéről olly módot nem találhat, melly szerint a’ magányrendszer szigorú elveinek épségben tartása mellett, az egy helyen szolgáltatott misét valamennyi rabra nézve láthatóvá tenni lehetne; mivel azonban a’ börtönbéli rabok vallásosságra ébresztése ’s lelki épülésük öregbítése kitünőképen méltányoltatik, mellőzhetlen kötelességének tartotta a’ föméltóságú Választmányt ezekre szerényen figyelmeztetni: Ha hogy a’ megállapítandó és egyéb körülmények a’ sugár alakú börtön-épületek egyes szárnyaibani mise szolgáltatást megengedik, ha hogy ennélfogva a’ föméltóságú Választmány szándékával és tán fontosabb más oldalú nézeteivel nem ellenkezik: hogy az isteni szolgálat akár köznapokon is, akár pedig változtatva minden ünnep és vasárnapon más szárnyban tartassák: úgy a’ fentebbi kettős czél sikeritésére egy igen egyszerű ’s e’ mellett igen foganatos mód mutatkozik, mellynél fogva bemutatott terveim szerint minden szárnyban lévő 84 rab az isteni szolgálatot részint közvetlenül, részint közvetve szemlélheti a’ nélkül, hogy fogoly társait láthatná, azokkal, vagy másokkal bármiképen közlekedhetnék. E’ végre az egyes szárnyak hosszasága ’s szélessége közepén egy 21 hüvelyk magasságú talapra helyezendő az egyszerű (csupán asztal alakú) ’s szárnyból szárnyba hordható oltár. A’ czellák ajtaiba egy hüvelyk szélességű ’s legfelebb 3 hüvelyk magasságú rés nyitandó, ’s úgy alkalmazandó, hogy a rabok a’ czellák belsejéből hozzá férhetem kiláthassanak. Eme réseken át minden szárnyban 1G czellából közvetlenül lehet látni az isteni szolgálatot, a többi 68-ból pedig csak közvetve t. i. tűkor visszsúgárzása által; mire néz\e a’ földszinti czclla ajtók mellett a’ falba erősittetik egy vas rúd, ennek végére pedig az egy láb magasságú, ’s 8 hüvelyk szélességű tűkör, mellybő! ajtója résén át a’ rab minden szent tárgyakat és az áldozó púpot visszsúgárzás által egészen és tisztán látni fogja — ezen vas rudak egy részt úgy megtörve lehetnének, hogy használaton kívül egészen a’ falhoz visszahajthatok, más részt pedig egyszerű regulátorral felkészítve használáskor azonnal és minden baj nélkül kellő irányba igazíthatok volnának, s e’ tekintetben az emeleti czellákra nézve csak azon különbség áll elő, hogy a' vas rúd és a’ tűkör a’ iiiggő folyosóhoz erősittetik, és igy ezután, minthogy az oltár talapzat 21 hüvelyk magasságra javasoltatott, az áldozo papot emeletből is tetőtől talpig szemlélni lehet. 51*
