1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
B. Büntető törvénykönyv
15. Ülés írásai. Julius 5-én 1843. 8. §. A' törvényhatóságok a’ 6-dik §-ban említett nemesi községeket és azok kiváltságos helységeket, mellycknek rendezett tanácsuk vagyon, név szerint kijelelni, 's a’ kijeleiteket mind a’ Helytartótanácsnak az országba ni közhírré téttel végett bejelenteni, mind saját kebelükben kihirdetni tartoznak. 0. §. A' kiváltságos helységekben minden év napján azon tanácsbeli, vagy eskiitt ember, ki a' tanács által rendőri tisztnek kijelöltetett, a’ rendőri kihágásoknál megkívántaié vizsgálatot megtenni, e’ felett jegyzőkönyvet vinni, és a’ vádlottat kihallgatás ’s elitélés végett a’ tanács elejébe idézni tartozik. A’ tanács pedig, vagy annak ezen rendőri tiszttel egvütt legalább három tagja, a’ jelen eljárás szabályai szerint, és a’ jegyző által viendő jegyzőkönyv mellett, az ügv felett nyilvános ülésben Ítéletet bozni köteles. 10. §. Az 1836: 9-dik törvényezik rendelete szerint választott elöljáróknak állandó, és a’helység népességéhez képest nagyobb vagy kisebb, az illető törvényhatóság béfolyásával meghatározandó fizetésük lészen. Ezen fizetési járandóság a’ helység pénztárából a’ közpénztárnok felügyelése alatt fog fizettetni. 11. §. A’ rendes tanácscsal el nem látott községeknek elöljárói közűi minden év első napján a'járásbeli szolgabíró; Buccari és Fiume kerületében pedig a’ bűnvizsgáló bíró egyet kijelelni tartozik, ki rendőri kihágás esetében mind azt, mi az előleges vizsgálatra szükséges, és veszedelem nélkül nem halasztatható, teljesíteni, és az elkövetett kihágást a’ legközelebbi rendőri tisztnek tüstént bejelenteni köteles, hogy ez a’ hely színén azonnal megjelenvén, a’ vizsgálatot folytathassa és az ügyet elitélhesse. 12. §. Az elöljárók a’ törvényhatóságok által hozott rendeletek megtartása felett örködnek; sőt saját körükben a’ közrend és közbátorság tekintetéből netalán még szükséges hely és idő szerinti rendeleteket is, az illető törvényhatóság felügyelése alatt hozhatnak. 13. §. A’ C-dik §-ban említett nemesi községekben, úgy rendezett tanácscsal ellátott mindenik helvségben a’ rendőri kihágások vizsgálata és elitélése felett vitt,jegyzőkönyvek évnegyedről évnegyedre külön csomóba kötve, a’ község ládájába tétetnek, ’s hozzájok egyszersmind keresési lajstrom csatoltatik, mellyben betűsor szerint az elitéit vagy felmentett vádlottnak neve, a’ hozott Ítélet napjával, és a’ jegyzőkönyv számával beiktattatik. A’ járásbeli szolgabíró, vagy az illető bűnvizsgáló bíró pedig e’ részben felügyelni, minden évnégyedben ezen jegyzőkönyveket megtekinteni, és a’ netalán találtató eljárási hibákat orvoslás végett a’ közvádlói hivatalnak bejelenteni tartozik. l í. §. A’ törvényhatóságok, fegyveres szolgáiknak helyesebb rendezésére, fegyelem tekintetében, a' legszigoruabb rendszabások hozatalára köteleztetnek; mire nézve itt általánosan rendeltetik: hogy fegyveres szolgáknak csak olly egyének vétessenek fel, kik hűségükről és jó magokviseletéről ismeretesek vagy ezt hiteles bizonyítványokkal igazolják. 15. §. Ezen fegy veres szolgák, a’ törvényhatóságok, vagy az illető nemesi községek, 'sa' rendezett tanácscsal ellátott kiváltságos helységek állal hozott rendeletek megtartása felett szorosan ügyelnek, a’ vétkeseket a’ rendőri tisztek elejébe állítják, és ezeknek parancsait teljesítik. 16. §. Azon esetben, midőn a' fegyveres szolgák a’ közrend fentartására, vagy a’ vétkeseknek elfogatására nem elégségesek: akkor a’ rendőri tiszt, saját felelet terhe alatt katonai hatalomkarral is élhet, mellynek parancsnoka azonban, valamint a’ fegyveres szolgák hadnagya is, mielőtt fegyveres erőt használnának, a’ vétkeseket, és a’ netalán öszzesereglett népet eloszlásra, és illetőleg megadásra felszólitani kötelesek. 17. §. A’ rendőri hatóságok a' rendőri kihágások nyomozására és elitélésérc felügyelnek, úgy a’ közrend és közbátorság fentartására; nem különben a’ közönséget, vagy egyeseket akár személyükben, akár tulajdonukban fenyegető veszedelem elhárítására szükséges rendcletekről, a’ jelen toldalékban megállapított szabályok szerint gondoskodnak. 18. §. Az elkövetett rendőri kihágások nyomazása és elitélése, a’ vétkes polgári állapotának különbsége nélkül, a’ külföldieket is ide értve, azon törvényhatóságot, ’s ennek azon rendőri tisztét vagy rendezett tanácsát illeti, kinek \agv mellynek körében a’ kihágás elkövettetett. K ivétetnek: а) minden bármelly hitvallású papok: б) a’ hadi szolgálatban zászló alatt álló katonák; kik ellen a’ szükséges vizsgálat megtétethetik ugyan, sőt tetten kapás esetében le is tartóztathatnak, de kihágásaik felett papi vagy illetőleg katonai hatóság Ítél. 19. §. 11a valaki két, vagy több hatóságban, vagy azoknak közös határszélén elkövetett kihágásról vádoltatik, ezen hatóságok közül az lészen kirekesztőleg az illető, mellyben a’ nyomozás idő szerint előbb megkezdetett. 20. §. A’ nem illető hatóság által történt rendőri eljárás az Ítélet erőtlenségét vonja maga után; az illetőség kérdése felett pedig, az egymással versenygő hatóságok véleményes tudósítása nyomán a' Helytartótanács késedelem nélkül határoz. 21. §. A’ rendőri tiszt minden hivatalos eljárása felett jegyzőkönyvet 'isz, mellynek magában kell foglalnia: а) az eljárás esztendejét, napját és helyét, a’ kihágás minémúségét, az eljáró liszt nevét, valamint a vétkesét is, ha az tudva van; б) a’ szemléről szóló jelentést, ha szemle történt; 114 (187—189)
