1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
B. Büntető törvénykönyv
25G. §. Midőn a’ perbefogás csak azért nem rendeltetik, mert az eljáró perbefogó szék nem az illető, vagy azért nem, mert a’ tett büntetésre méltónak mutatkozik ugyan , de mint rendőri kihágás nem a’ büntető törvényszék elejébe tartozik: akkor a' perbefogó szék az ügyet az illető hatósághoz utasítja, és a’ netalán elzárt vádlottnak szabadon bocsáttatását, ha az elzárás okai megszűntek, elrendeli. 237. §. Midőn a’ perbefogó szék valamelly meghatározott bűntett miatt perbefogást rendel, az ezen bűntettel kapcsolatban levő rendőri vétségrőli itélethozás is a’ törvényszéket illeti. 238. §. A' perbefogás elrendelése után, az eddigien biztosság nélkül szabad lábon maradott vádlott ellen elzárási parancsot ád ki az itélőszék azon esetben, ha a’ bűnvizsgálat és perbefogási idő közt a’ körülmények úgy változtak, hogy a’ perbefogott szökésétől tarhatni, és ez elegendő biztosságot adni, vagy kezeseket állítani nem tudna, felmentés esetében pedig az elzárt vádlott azonnal szabadon bocsáttatik. 239. §. 11a a’ perbefogásnak hely nem adatott, akkor a’ vádlott ugyan azon tett miatt nem vonathatik többé bűnvizsgálat alá, ha csak újabb nyomos bizonyságok nem világlanak ki ellene, mellyeknél fogva a’ vizsgálat ismétlését szükségesnek látja a' közvádló. 260. §. Nyomós bizonyságoknak csak azok tekintethetnek, mellyeknél fogva alaposan várhatni, hogy vagy saját nyomadékuk által, vagy kapcsolatban az elébbeni gyanúokokkal, most már a’ tett bebizonvitását, és a' vádlott perbefogását vonhatják magok után. 261. §. Perbefogó vagy felmentő végzés az elszökött vagy bármikép eltávozott vádlottra nézve is hozathatik. 262. §. A’ perbefogó szék végzésétől felebbvitelnek helye nincsen. 263. §. A* perbefogó vagy felmentő végzés, a’ közvádlónak másnap mindig írásban kiadatik. 264. §. A’ felmentő végzés a’ vádlottal, és a’ polgári keresettel fellépett sértett féllel három nap alatt szinte Írásban kozöltetik. 263. §. A' perbefogó végzés az elzárt vádlottnak szóval kihirdettetik, a’ szabadlábon maradottal pedig az idézéssel együtt kozöltetik. 266. §. A’ közvádló a’ perbefogó végzés vétele után vádlevelét legfelebb három nap alatt az itélőszék elnökének benyújtani köteles. 267. §. A’ vádlevél magában foglalja: ii) a’ vádlott nevét, polgári állapotját, korát, lakását vagy tartózkodási helyét; b) a’ vád alapjáúl szolgáló bűntett előadását, és azon torvényezikknek reá alkalmazását, mellynél fogva a’ vádlott büntetés alá vonatandó ; c) a’ perbefogó végzésnek másolatát. 268. §. A’ vádlevéllel együtt a’ közvádló azon tanúk és műértők lajstromát is benyújtja, kik a’ közvád támogatására, úgy a’ sértett fél- és a’ vádlott részére, az itélőszék által kihallgatandók, valamint azon tanuknak névsorát is, kiknek vallomásait csak felolvastatni kívánja, ’s ennélfogva berendeltetésöket feleslegesnek tartja. 269. §. A’ vádlevél nem különben a’ tanúk lajstroma ’s névsora két párban nyújtatik be az elnöknek, ki a’ fenforgó körülményekhez, 's az elitélendő ügyek számához képest, az idézési határidőt a’ vádlevélben kijeleli, de a’ mellv, ennek kézhez adásától a’ megjelenési napig számítva, 13 napnál rövidebb, és harmincznál hosszabb nem lehet; kivévén az 52 §-ban kijelelt eseteket, mellyekben a’ vádlott lakásának távolságához képest 60 napra is kiterjesztethetik az idézés. 270. §. Az ekkép szerkesztett, 's az itélőszék elnökének aláírásával 's pecsétjével ellátott vádlevélnek, és az említett lajstromnak egyik párja a’ közvádlónak visszaadatik; a’ másik pár pedig az 52 §-ban kijelelt esetekben királyi Tábla hites jegvző, — más bűntetteknél ellenben, megyékben, Kővár-vidékén és Túró-mezején, eskütt, — a’ Jász, Kún és Hajdú kerületekben, községi jegyző vagy írnok, — Fiume, ’s Buccari városában és kerületében, szabad királyi, úgy Arad, Eszék, Felsőbánya és Pécs városokban, törvényszéki írnok, — és a’ szepesi XVI. városokban helybeli jegyző által a’ vádlott kezéhez adatik, vagy távollétc esetében lakása ajtajára szegeztetik, és az ekkénti megadásról szóló bizonyítvány a’ közvádlónak azonnal beküldetik. 271. §. A’ szabadlábon maradott vádlott két nappal a’ kijelelt határidő előtt az itélőszék elnökénél személyesen megjelenni, a’ közvádló pedig erről őt a’ vádlevélben értesíteni tartozik. 272. §. Megjelenésekor a’ vádlott lakását vagy tartózkodása helyét kijelelni, és ezt, ha változtatná, azonnal szinte az itélőszék elnökének bejelenteni köteles. 273. §. Ila a’ vádlott a’ kiszabott időre meg nem jelennék, az elnök jelentésére elzárási parancs mellett elfogatását rendeli el az itélőszék. 274. §. A’ perbefogott a’ vádlevél vétele után, három nap alatt köteles kijelelni azon tanúkat és műértőket, kikel ne talán a’ lajstromban kijelelteken kívül, vagy azok közül, kiknek vallomásait a’ közvádló csak felolvastatni véli az itélőszék elejébe rendeltetni kiván. 275. §. Ezeknek nevei azonnal a’ közvádlónak beküldetnek, ez pedig szinte három nap alatt azon tanúkat és műértöket kijeleli, kiket részéről még pótolólag az itélőszék elejébe rendeltetni kiván. Ormiggyiil. írásai. /. 2o 15. Vies írásai. Julius 5-én 1843. 101 (158__160) ♦
