Az 1840. évi V. törvényczikkely által a' büntető törvénykönyvvel válhatlan kapcsolatban lévő büntető 's javító rendszer behozása iránt kimerítő véleményadás végett kiküldött országos Választmány üléseinek jegyzőkönyve / [Buda] / [A Magyar Királyi Egyetem betűivel] / [1843]
4 országos Választmánynak a’ Jegyzőkönyv’ 85, 86, 88, 91, ’s 92-dik lapjain látható okoknál fogva megállapított véleményétől eltérő ’s az A'/. alatt ide mellékelt külön véleményt nyújtottak be az országos Választmány’ néhány tagjai. A’ rendőri kihágásokról készített javallatra nézve, melly mint toldalék csatoltatik a’ büntető törvénykönyv’ első részéhez, megjegyzi ezen országos Választmány, hogy: a) A’ rendői’ségnek minden ágaiban kimerítő, ’s részletes büntető szabályokat nem lehetett készíteni; mert honunkban sok olly intézkedések hiányzanak még, mellyekj nélkül sok rendőrségi szabályok kivihetetlenek, vagy igazság 4an<>k volnának; igy például igazságot, és emberiséget sértene a’ koldulást általánosan eltiltani, ’s a’ koldulót büntetni, mielőtt gondoskodva lesz arról, hogy a’ szegény, ki dolgozni tudna, de munkát nem talál, kereset nélkül ne szűkölködjék, vagy a’ mmnorult. ki dolgozni nem tud táplálékot nyerjen. — Az országos Választmány tehát esik nü v rendőri büntető szabályokat hozott javaslatba, mellyek a’ jelenleg fennálló ioü /kedések mellett is életbe léphetnek. b) Azon törvényeket, mellyek a’ közelebb múlt országgyűlésen a’ mezei rendőrség tárgyában alkotattak, érdemileg illetetlenül hagyta a’Választmány, mert fel nem tehette , hogy ugyan azon Országgyűlés , melly a’mezei rendőrséget meg illapitotta. egyszersmind az országos Választmányt megbízta volna, hogy azon törvényeket részletesen átnézze, s érdemileg változtassa. Csak annyiba bocsátkozott tehát a Választmány' a’ mezei rendőrségi törvényekbe, a’ mennyiben ezekben a’ büntetések meghatározva nem voltak, vagya’ büntető törvénykönyvnek, és ezen toldaléknak egész rendszerével öszhaimzásban nem állanak. c) A’ tiltott portékáknak behozatalára, a’ csempészkedésre, a harminc? dók’ megcsalására, valamint szintén az utakon , hidakon, és réveken levő vámq*kna történni szokott visszaélésekre nézve semmi büntető szabályokat nem vett fel javaslatába az országos Választmány, mert meg van győződve, hogy ezen sok oldaluifbntos tárgy részletesen, ’s czélszerüleg csak akkor intéztethetik el, ha a’ vamoknak es harminczadoknak kérdése egész kiterjedésben vétetik intézkedés alá. d) Olly rendőrségi szabályokat, mellyek az egész ország’ minden részére egyformán, és állandóul fenn nem állhatnak, javaslatába nem sorolt a Választmány, mert azt hitte, hogy ezeket a’ Helytartótanács, s az illető törvényhatóságok fogják a’ helynek ’s időnek körülményei szerint ídőnkint czélszerüen megállapítani. A’ büntető törvénykönyvnek. Második része 15 alatt a" büntető eljárásról Ezen munkálat’ tárgyalása alatt az országos Választmány’ követkézö állap« saua adattak külön vélemény ek: B-hez csatolt /'&•// alatt Arad, Eszek Pécs, : ,1- söbánya, és a’ 16 Szepesi városok’ büntető hatóságára, ’s az Esküttszekekre n ve; ezek iránt az országos Választmány’ nézetei a’ Jegyzőkönyv’ 17-dik 14-dik la,jam; amarra pedig annak 6-dik lapján vannak előadva; B-hez csatolt 3/, 4/ > ’•</ alatt az egyházi személyeknek büntető hatósága; továbbá a’ tengermelléki időknek, bíróság tartozása. meg is a pénz hamisítás esexbeni indító okai: az Jsói melly büntető hatóság alá iránt ; — melly ékre az országos Választmány nézve a’ Jegyzőkönyv* 24, ’s 25-dik lapján, a* két utóbbira nézve pedig annik. 59. 68, s 93-dik lapján foglaltatnak; B-hez csatolt ti/ ’s 1/ alatt szabad i Tarosokban a’ képviseleti testületnek felállítása; továbbá a’ felségsértés, hmelnseg es a’ király személyének szóbeli sértések esetébem bíróság iránt; arra az őrs? c.is Választmány’ indító okai a’ Jegyzőkönyv’ 61 , 62, ’s 63-dik lapján, az ut. id, ea ; •
