Az 1840. évi V. törvényczikkely által a' büntető törvénykönyvvel válhatlan kapcsolatban lévő büntető 's javító rendszer behozása iránt kimerítő véleményadás végett kiküldött országos Választmány üléseinek jegyzőkönyve / [Buda] / [A Magyar Királyi Egyetem betűivel] / [1843]
B. Büntető törvénykönyv
Ha a’ megkezdett eljárásból nem az eljáró, hanem más büntető hatóság kebelében elkövetett bűntett világolnék ki, a’ további eljárást az illető hatóságra kell átszállítani. 75. §. A’ büntető hatóságnak a’ bűntettesre nézve megállapított illetősége a’ bűnsegédekre is kiterjed , ha bár azoknak tettei más büntető hatóságban követtettek is el. 76. §. Különböző büntető hatóságok között, — úgy a’ büntető és az egyházi hatóság közt az illetőség iránt fennforgó bár mi kérdések, a' hétszemélyes Táblának tüstént felterjesztetnek, ez pedig felettük haladék nélkül határoz. — Időközben ezen hatóságok azon eljárási lépéseket folytatják, mellyek veszély nélkül nem halaszthatók 77. §. Külföldön elkövetett, és a büntető törvénykönyv 5, 6, 7 tövényczikkelyeinél fogva büntetés alá kerülő bűntettek iránt, azon büntető hatóság az illető, mellynek kebelében amaz egyén állandó lakást vön; ha pedig állandó lakása nincsen, az, hol ideieden tartózkodik. VIII. Fejezet. A’ bíráskodási képetlenségről. 78. §. A’ bíró azon esetekben, midőn felesege, ha bar tőle elvalt volna is, 'agy menyaszonya , va^v olly személy vadoltalik, ki véle, vagy ezekkel egyenes ágon bai melly fokban (a’ fogadott, és gyámgyermekek is ide értetvén), odalagon pedig a harmadik fokig bezárólag atyafiaságban vagy sógorságban vagyon, nem bíráskodhatik. 79. §. Nem bíráskodhatik továbbá akkor sem, midőn az elkövetett bűntett áltál a bíró maga, vagy felesége, vagy menyasszonya, vagy togadoll es gyámgyermekei, vagy olly személyek közvetlenül sértettek meg, vagy kart vallottak, kik hozza, vagy feleségéhez a’ 78-ik §-ban kijelelt atyaliságban vagy sógorságban allanak. 80. §. Illy bíráskodási képetlenség esetében a’ bűnvisgáló bíró a fennforgói ügyet azon legközelebbi bűnvisgáló bíró társára bízza, ki a vádlott személlyel hasonló összeköttetésben nincsen; az ítélő bírák pedig a’ szükséges helycllesiles végett a törvényszéki elnöknek azonnal jelentest tenni tartoznak.
