1843-1844 Főrendi Napló 7. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 248. ülés
44 CCXLVIII ülés Fő-RR naplója October 18-án 1844. 2-iK rendi izenet a' szabadújság iránt.-lehető legnagyobb sebességgel küldessék szét az országba; abban is megegyezem, hogy gyorsabban és olcsóbban 'jelenjék meg a’ napló; sőt még azt is óhajtanám, hogy az újságokba a’ szónokok nevei is tétessenek be, — mondom mindezekben megegyezem; de az országgyűlési szabadujságban, mellyet a’ KK és RR kívánnak, meg nem egyezem, ezt most sem látom czélszerünek: azért még egyszer utalom gróf Eszterházy József urat az illető iratok olvasására. — Egyébiránt ha ezen véleményem el nem fogadtatnék , gróf Péchy Emánuel előadását pártolom. B. Perényi László: — Igen szívesen hódolok a’ fenséges elnöki felszólításnak, és azért csak röviden kívánok szólani, és annál könnyebben hódolhatók e’ részben, mivel úgy sem jutányos az ismeretes okoknak ismétlése; újat pedig e’ tárgyban már alig lehet mondani: mindazáltal azt tartom, hogy vannak ollyan okok, mellyek soha el nem avulhatnak, és egy illyenröl kívánom csak azt megjegyezni, hogy azon okra, miszerint a’ sajtószabadságot óvatosan és czélszerüen rövid időszaki irományokkal és a’ postajárással meg nem lehet kezdeni, tudtomra sem a’ t. RR által, sem e’ teremben egyenes felelet soha és egyszer sem adatott, és úgy hiszem, azért nem, mivel arra kielégítő alapos czáfoló feleletet adni nem lehet; miért is ezt röviden megjegyezvén, az egyéb felhozott okokra át sem megyek, hanem egyszerűen pártolom mélt. gróf Péchy Manó ur előadását. Gr. Zay Károly: — Noha ez alkalommal az önkény és zsarnokság azon legveszedelmesebb, legundokabb neme iránt hoszasabban akartam nyilatkozni, és az obscurantisnnisnak , illoyalitásnak és jesuitismusnak panegyricát akartam tartani: mégis ö cs. kir. Föherczegsége kívánságának hódolván, röviden csak oda szavazok, hogy a’ RR izenetét pártolom. Gr. Keglevich János, föpohárnokmester: — Fenséges ’s mélyen tisztelt elnökünk bölcs intését követvén, a’ tanácskozás jelen stádiumában egyedül voksolásra szorítom beszédemet, és nyilván kimondom, hogy gróf Péchy Emánuel ö méltóságának indítványát pártolom. B. Jeszenák János: — Nliután alkotmányos szellem kifejlődését és megérlelését leginkább az országgyűlési szabadujságlól várom , és ismervén a’ rendszeres munkák lassúságát, azért ezen ügyet a’ rendszeres munkálatokra bizni nem kívánom. Az hozatott fel: hogy a’ sajtó dolga jelenleg jobb lábon áll, mint a’ múlt országgyűlésen; — ezt el nem ismerem; de feltéve is azt, hogy most jobb lábon áll, mind a’ mellett miután az nem törvénytől, hanem egyedül kedvezéstől függ, miszerint azt, mi ma megadatott, holnap megtagadni lehet, én pedig alkotmányos országban mindent törvény által kívánok elhatároztatni, — az izenet mellett szavazok. Gr. Károlyi Lajos, abauji főispán: — Azok, mellyek itt felhozattak, hitelesen előttünk nem ismeretesek, és csak kellemetlen tanácskozásokra szolgálnának alkalmul: azokra tehát visszamenni nem akarván, röviden csak a’ dologhoz kívánok szólani; és igy mellőzöm azokat is, miket gróf Majláth János és gróf Haller Sándor ö méltóságuk felhoztak, miszerint az újságok mostani állása az arislocratiának sok pénzébe kerül, hogy a’ tudósítások nem küldetnek a’ szerkesztőséghez, — mind ezek odiosus tárgyak, mellyeket elmellözni kívánok; arról sem kívánok szólani, hogy a’ hírlapok zászlói mellyik részen lobognak, mert ezen a’ részen is van a’ hírlapnak zászlósa. Megyek tehát egyenesen csak a’ szőnyegen levő tárgyra állal, és azt mondom, hogy ezt kiszemelöleg a’ nélkül,hogy a’ sajtószabadság tárgyát ex asse felvennök, tárgyalni nem lehet. Ez, és többek által felhozott okoknál fogva Zemplén megye tisztelt föispáni helyettesének indítványát pártolom. Gr. Batthyányi Kázmér: — Ha azt tudnám, hogy gróf Péchy Emánuel a’ jelen országgyűlési újság tárgyát valóban egy általános szabadsajtótörvényhez kívánja kölni, mert én csak egy olly törvényt kívánnék, melly egyenesen eltörülné a’ kormánynak minden alkotmány elleni visszaéléseit, és eltiltaná a’ kormányt attól, és továbbá szigorú büntetéssel fenyítené azokat, kik illy szentségtelen hivatalra leszállanák, és censorok lesznek; de alig hiszem, hogy ez legyen a’ mélt. gróf szándoka, sőt ha volna is, alig hiszem, hogy ebből még ez országgyűlés alatt valami lenne, mert már az országgyűlésnek végén vagyunk, és nem lehet reményleni, hogy illy törvény a’ két tábbla megegyezésével kimondassák. Én tehát azt kívánom, hogy legalább a’ sajtószabadságnak azon egy nemét kezdjük meg, miszerint azok, mellyek itt mondatnak, legalább országgyűlési újság utján mindenkinek tudtára jöhessenek, és kívánom ezt annyival inkább, mivel azon szomorú tapasztalást nyertük, hogy mennyire elferdít— telnek és eltorzittatnak az emberek szavai, kik csak egy lépést tesznek is a’ közéletben, néhány csúszó mászó rágó férgekhez hasonlító emberek által, kik az emberek minden tetteit és mondásait megmérgesítik és elferdítik. Ez ellen tehát biztosítékot kivánnék, és ezt csak általános sajtószabadságban kívánom találni; de miután semmi esetre ezen czélt még most elérni nem fogom, legalább azt kívánom, mit a’ t. RR itt kívánnak. Egyébiránt a’ mostani hírlap— literalurára nézve megegyezem abban, mit elvbarátim kimondottak, és azt hiszem, hogy azon tényt tagadni nem lehet, mikép az országgyűlési tudósítások csak megcsonkítva és elferdítve adatnak elő; és szinte illy tény az is, miszerint az, mit valaki itt mondott, vagy egy szóval a’ tények előadása, a’ censura alá vitetnek, azt a’ legnagyobb absurdumnak tartom, mert midőn valaki valamit mondott, vagy telt, arról egyebet mondani nem lehet, mint azt, mit mondott, vagy telt, sőt arról többet vagy kevesebbet mondani — engedelmet kérek — nem egyéb, mint hazugság. így azon reticenliák is, mellyek a’ kormány zsarnoksága következtében a’ censurára és szerkesztőre kényszeríftetnek, szinte nem egyéb, mint a’ censurának kormány sanctionálta hazugsága. — Én tehát a' tekintetes KK és RR izenetét pártolom. B. Miske Imre: — Nem akarom tagadni, hogy a’ sajtóróli rendelkezés az ország elibe tartozik; de midőn egyfelől ezen véleményt kijelentem, másfelől a’ sajtószabagságot legnagyobb fokozatnál az újsággal,még pedig az országgyűlési újsággal kezdeni nem akarván, gróf Péchy Emánuel ö méltóságával egyetértek. Gr. Zichy Pál: — Én egész Európában alkotmányos országot nem ismerek, hol a’ sajtó állapotja olly veszélyes állapotban volna, mint nálunk; az, ki jó utón jár, a’nyilvánosságtól és közvéleménytől nem fél, s csak az tart a’nyilvánosságtól, ki mint a’német mondja: „inTrüben fischen möchl“: azért a’t.KKésRR izenetét pártolom.